Vita:Rúnaírás
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Skandinávia-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2024. július 5. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2024. július 5. | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Vitás kérdések, kételyek
[szerkesztés]reagálva a törölt megjegyzésekre.
Kérdésem az lenne a kétkedőkhöz, mi alapján kérdőjelezik meg, hogy a rúnaírás alatt a világon nem elsősorban a germánok rúnaábécéjét értik... milyen forrás támasztja alá elméletüket - a nemzeties sértettségérzetein kívül... ha bármi forrást megneveznek, ki lehet javítani a germán rovásírás részben az "elsősorban" szót valami odaillőbbre..
Második kérdés: mi az hogy nem igaz, hogy elsősorban kövekben maradt fenn a germán rovásírás? én hivatkozásként elias wessén de nordiska spraak c. művét idézném, melynek alapállítása, hogy az írást elsősorban kövekbe vésték, minthogy sírfeliratok voltak. Az pedig nem kérdés, hogy kizárólag ezek az emlékek maradtak fenn. ( a magyar rovásírásból egyébként pont azért nem maradt fenn korabeli emlék, emrt fába vésték)
Szóval örülnék, ha a magyar wikipédia megőrizné szakmai jellegét, és nem labilis érzelmi reakciók felülete lenne. Crusader 2006. szeptember 10., 18:14 (CEST)
Idősebb/Fiatalabb
[szerkesztés]Ez az Idősebb/Fiatalabb Futhark biztosan jó kifejezés? Én nem értek hozzá, csak számomra furán hangzik (mondjuk korai/késői vagy valami hasonlót jobban el tudnék képzelni). Köszi! --Antissimo 2007. január 9., 12:13 (CET)
- Ne haragudj, eddig nem vettem észre. Nos, mivel németül is, angolul is ezt a kifejezést használják, és továbbá lényegében a rúnák kutatásával, besorolásával is elsősorban ily származású kutatók foglalkoztak, én úgy gondoltam, szolgaian lefordítom a kifejezéseket. Lehet, hogy a korai/késői tényleg jobb lenne, de... nem tudom. Cserlajos (vita) (szerkesztések) 2007. január 16., 20:15 (CET)
- Megjegyzés a megjegyzéshez: a neten inkább az Idősebb formát használják, a Koraira egyáltalán nincs példa. Mivel mégsem írhatom oda, hogy "Elder Futhark", vagy "Ältere Futhark", mint egyes magyar oldalakon, kitartok az elnevezés mellett :) Cserlajos (vita) (szerkesztések) 2007. január 16., 20:18 (CET)
Az idősebb és fiatalabb Futhark problémájához azt tenném hozzá, hogy eddig a három könyvben, amit olvastam, és megemlítették bennük a rúnákat, mind ezen a néven szerepeltek. Szóval az idősebb és a fiatalabb tudtommal tökéletesen jó kifejezések. Források: Joanna Sandsmark: Sorsod a rúnák tükrében, Raymond Buckland: a boszorkányság nagykönyve, Ann-Marie Gallagher: Boszorkánybiblia – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Lilla1110 (vitalap | szerkesztései) 2011. augusztus 1., 19:03 (CEST)
Megjegyzés
[szerkesztés]A rúnaírás kifejezés azokra az egymással szoros kapcsolatban álló ábécékre vonatkozik, amelyeket korábban a germán nyelvek írására használtak, Skandinávia és a Brit-szigetek keresztény hitre térítése előtt, illetve egy rövid ideig a térítés után is, a már említett területeken. A skandináv változatokat futhark (vagy fuþark, az ábécék hat első betűjéből: F, U, Þ, A, R, K), az angolszász változatot pedig futhorc néven is ismerik.
A török rovásírást és a székely-magyar rovásírást néha – főleg nem-magyar szövegösszefüggésben – rúnaírásoknak nevezik, de szigorú értelemben a „rúna” kifejezés csak a ógermán írásra vonatkozik.
A székely-magyar rovásírás kifejezés helyett sokkal helytállóbb a hun-magyar rovásírás kifejezés, mivel a székely a hunok újabb kori elnevezése. A rúnaírás azonban a sokkal ősibb, mintegy 6-7 ezer éves hun (más összefüggésekben sumér, később szkíta) rovásírás latin verziója. Mint tudjuk, a hun rovásírás jobbról balra olvasandó, míg a futhark rúnaírás latinosan balról jobbra. Ettől eltekintve számos írásjel megegyezik, sok pedig hasonlít a két írásban. Az természetesen a skandináv népek saját elhatározásából keletkezett, hogy a megegyező írásjelek más-más hangokat takarnak. Amennyiben figyelembe vesszük a visokoi bosnyák piramis rovásírásos emlékeit, akkor még régebbi eredetre találhatunk, amely 30 ezer évesnél korábbra mutathat a Kárpát-medencében, de már a 6500 éves tatárlakai leletekkel is jóval túlmutat az emberiség írásos emlékein.
Forrás: Friedrich Klára – Szakács Gábor Kárpát-medencei birtoklevelünk, a ROVÁSÍRÁS (2003) https://hu.wikipedia.org/wiki/Boszniai_piramisok_v%C3%B6lgye – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Joefe7 (vitalap | szerkesztései) 2014. szeptember 30., 12:34 (CEST)