Vita:Rákosszentmihályi HÉV

Szeretnék egy kis segítséget kérni, ugyanis valószínűsíthetően a Pálfi (jó ideig helytelenül Pálffy) teret hivatalosan soha nem nevezték át Petőfi térre, csupán egy elírás lehetett, amit aztán - sajnálatos módon - pár térképre átvezettek (1958-1984 között). A megállóhelyek nevei elvileg a "Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. menetdíj- és kilométertáblázata" alapján kerültek a táblázatba, de az meg számomra értelmezhetetlen, hogy vajh miből van... @LaSza, úgy látom te írtad ezt be... esetleg?... Fauvirt ^vita 2019. december 22., 15:01 (CET)Válasz

Ha a térképekre rákerült, akkor az hivatalos név kellett hogy legyen, nem? Én megnéztem most a forrásaimat és erre az időszakra mindenhol Petőfi teret találtam. Kemenymate ^vita 2019. december 22., 20:11 (CET)Válasz

Illetve ha valóban elírás miatt született ez a megállónév, attól még ez tény marad és ez volt a megálló neve, legfeljebb megjegyzésbe lehetne beírni, hogy miért és mikor történt ez. Kemenymate ^vita 2019. december 22., 20:13 (CET)Válasz

@Kemenymate: Ha ez is volt a megálló neve, csakis 1958 után (Lantos Antal: Pálfi János (14. old.), XVI. kerületi újság XXIV. évfolyam 11. szám • 2015. június 3.)... még az 1956-os Budapesti útmutatóban is Rákosszentmihályon csak Pálffy tér létezik, Petőfi tér csak Mátyásföldön volt, és a Pálffy teret is jegyzi, mint "Kerepesi-úti HÉV". Nem kötekedni akarok, hanem megoldást találni. Fauvirt ^vita 2019. december 22., 21:45 (CET)Válasz

Én is szeretnék erre megoldást találni, mert elég érdekes probléma. Viszont az arcanum linkeket nem tudom megnézni előfizetés hiányában. A 30-as években Ilona utca néven futott a megálló, Pálffy/Pálfi tér változatot egyelőre nem találtam. A Petőfi teret, mint közterület több térkép, mint megállónevet pedig több menetrend is tartalmazza. Kemenymate ^vita 2019. december 22., 21:54 (CET)Válasz

Igen, de jó, ez stimmelhet, mert úgy tudom Pálfi János 75. születésnapja alkalmából, épp 1930-ban nevezték át a teret, ami azelőtt a http://lazarus.elte.hu/hun/vegyes/szabharc.htm (Budapest teljes utcanévlexikona 1998 kivonata) szerint gróf Tisza István tér volt.. nem tudom, ez segít-e... (illetve itt volt az Almásy Pál-telepi lóvasút végállomás) Fauvirt ^vita 2019. december 22., 22:18 (CET)Válasz

Azt nézem (pontosabban most tűnt fel), hogy Mátyásföld és Rákosszentmihály is XVI. kerület, és egy kerületen belül elvileg nem lehet két azonos nevű közterület. Jó lenne ha találnék egy olyan térképet, amihez van névmutató is, hogy mivel különböztetik meg benne a két 16. kerületi Petőfi teret. Kemenymate ^vita 2019. december 22., 23:13 (CET)Válasz

Annyi biztos, hogy hivatalos nyoma nincs annak, hogy a(z akkor) Pálffy (János) teret valaha átnevezték volna (ellentétben a budai, ráadásul szintén HÉV-megállós tényleges Pálffy (ma Bem) térrel - ugyanis ezt a teret a grófról nevezték el). Annyi biztos, hogy van mellette egy Sándor utca, és hogy a már említett Pálffy tér 13 alatt működő gyógyszertárnak is stabilan ez volt a címe (lásd pl. 1971-es 170. old. vagy 1974-es 313. old., 1984-es 251. old., 1987-es Gyógyszerészeti évkönyv 250. old - és már 1943-ban is az volt és nem kell hozzáférés, a nélkül is láthatod, hogy 1957-, 1963-, 1968-, 1969-, 1970- és 1972-ben is Rákosszentmihály Pálffy tér 13. volt a címe)... a Petőfizése rejtély (de közlekedési szempontból ténynek tűnik)... Egyébként a kerületben, mivel 4/5 településből lett összevonva, elég sok azonos nevű közterület volt, amiket szépen lassan próbáltak felszámolni (őszintén szólva nem esküdnék meg rá, hogy nincs-e ma is néhány)... de elvileg Lantos Antal elég alapos ember volt és ő nem bukkant nyomára a Pálffy-Petőfi hivatalos (közterületi) átnevezésnek sem oda, sem vissza (ami nem zárja ki, csak jelentősen csökkenti a valószínűségét). – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Fauvirt (vitalap | szerkesztései) 2019. december 23., 00:22 (CET)‎Válasz

Jó hát ezek alapján tényleg szinte biztosra vehető, hogy végig Pálffy tér volt a közterület neve, de a HÉV szempontjából fontosabb kérdés lenne, hogy a megállót hogy hívták, főleg az 1960-as évek vége felé. A BKV-nak és a Volánbusznak is voltak olyan megállónevei, amik tévedésből, vagy elírásból születettek, ezért nincs kizárva hogy itt is ilyen történt. Kemenymate ^vita 2019. december 23., 09:42 (CET)Válasz

Sajnos itt csak kijelentés történik, ami nem tudom, mennyire megalapozott, s nem biztos, hogy beleillik a képbe, de van egy ilyen infó is: http://www.helyihirek.hu/index.php?fp=cikk&id=8179&v=cikkek --Sphenodon ^vita 2019. december 23., 11:25 (CET)Válasz

Ezt én is olvastam, ugyanezt hozta le a Lokál is, úgyhogy fenntartásaim vannak vele. Kemenymate ^vita 2019. december 23., 11:50 (CET)Válasz

Igen, sajnos csak elég határozottsággal állítanak valamit, de szerintem maguk sem tudják mit... Elvileg azt olvastam egy helyi lakostól, hogy volt a megállóban "Petőfi tér" tábla... de fogalmam sincs, honnan lehet ilyen infókat megtudni (estleg a Közlekedési Múzeum?), és hogy milyen dokumentációi vannak ezeknek... olyat is olvastam, hogy 1954-ben átvette a vonal felügyeletét a villamos... Fauvirt ^vita 2019. december 23., 13:28 (CET)Válasz

Ezt a szakaszt nem vette át a villamos, csak a rákospalotai HÉV-et 1952-ben, de az nem érintette a teret. Kemenymate ^vita 2019. december 23., 13:46 (CET)Válasz

Ez egy tök jó forrás lenne: https://www.antikvarium.hu/konyv/hivatalos-menetrend-1969-70-413535 Csak nem tudom honnan lehet beszerezni. Kemenymate ^vita 2019. december 23., 13:50 (CET)Válasz

Néhány apró adalék, amik nem perdöntők, de kicsit talán Fauvirt álláspontját támasztják alá: a rákospalotai Széchenyi teret is rövid ideig Templom térként jegyezték, még térképen is, noha sosem volt ez a neve, csak mivel ott volt "A templom", talán a helyiek így hívták. Másrészt különösen 1945-50 között tényleg elszaporodtak az azonos utcanevek (akkor még önálló községek közt azonosak), amik 1950-ben a Budapesthez kerüléskor apránként számolódtak fel, azonban a térképek készítőit gyakran megtréfálták, tehát valóban nem elképzelhetetlen, hogy a mátyásföldi Petőfi tér került át megállónévként a rákosszentmihályi Pálfi térhez. Valószínűleg Kemenymate javaslata lesz az üdvözítő: az útvonaldiagramban szerepeljen Pálfi tér egy jegyzettel, ahol megmagyarázzuk, hogy menetrendekben Petőfi térként is szerepelt, ami elírásnak tűnik, és ugyanez kerüljön be a folyószövegbe is. (Egyébként igen, ma is van azonos névadóról elnevezett közterület a XVI. kerületben: Thököly út és Thököly utca, és tudomásom szerint ez Budapesten az egyetlen, ami kerületen belüli duplikátum). Palotabarát ^vita 2019. december 23., 14:00 (CET)Válasz

Kemenymate nekem van 1964-es utcanévjegyzékem, ahol a XVI. kerületben egy Petőfi teret ír, Mátyásföld Petőfi-telepen, és a megközelítési lehetőségek közt ajánlja a "Kerepesi úti" HÉV-et is, melyről a Mátyásföld állomáson kell leszállni. Szerintem ez a megálló(név) csúszott át véletlenül a Pálfi tér helyére egyszer. Palotabarát ^vita 2019. december 23., 14:03 (CET)Válasz

Nem tudom ezek a térképek pontosan hogy készülnek, de mondjuk bekerül egy hiba, oké. De hogy azután évekig senkinek se tűnjön fel, az már érdekes. A megálló nevére kéne keresnünk valami elérhető forrást. Ami alapján @LaSza: beírta a rákospalotai HÉV megállóit, abban Pálffy tér szerepel, ha jól tudom, csak az meg 1945 körüli. Viszont ha nem hívták sosem Petőfi térnek a helyet, akkor nem gondolnám hogy a megállótáblára ez rákerült volna. Mert az oké ha a térképkészítő téved, de ha a BHÉV-nek sikerült ez alapján elnevezni a megállót, kihelyezett táblával együtt, az elég vicces lenne. :D Kemenymate ^vita 2019. december 23., 23:56 (CET)Válasz

H vs R

Legutóbbi hozzászólás: 4 évvel ezelőtt39 hozzászólás3 résztvevő

Némileg kavarodás van a szócikkben... ugyanis a szöveges rész a „H”-vonalról szól, azonban a megállóhelyek és a vázrajz az „R”-ről... ugyan a szentmihályi körjárat (ez az R) és a Pestújhely-rákospalotai HÉV (H-vonal+Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV) Sashalmon közösen használták a vágányokat, egy kissé zavaró ez... hogyan lehetne ezt tisztázni?... Fauvirt ^vita 2020. július 20., 13:13 (CEST)Válasz

Már tisztáztad is, pont ez a különbség a kettő között. :) A megállóhelyek és vázlatrajz azért „R”, mert ez itt a rákosszentmihályi HÉV szócikke, a „H” jelzésű inkább az általad is linkelt rákospalotai HÉV szócikkébe való. Itt megemlíteni ezek ellenére szerintem nem árt, hiszen szorosan kapcsolódik egymáshoz a két vonal története. Szerintem inkább a kép zavaró, hogy mind a két szócikkben ugyanaz. Kemenymate ^vita 2020. július 20., 18:13 (CEST)Válasz

Még mindig nem az igazi... Aránytalanul hosszú a „H” és pl. még az sem derül ki, hogy 1955 után meddig (melyik utcáig)/milyen útvonalon járt az „R” Hév. és melyik részét burkolták le... sok itt még az elvarratlan szál... Fauvirt ^vita 2020. július 20., 19:01 (CEST)Válasz

Valószínűleg azért hosszabb, mert ez a szócikk született hamarabb. Az elvarratlan szál nem olyan sok, inkább csak ketté kéne végleg szedni a két vonal információit, mert ez a része valóban zavaró, ugyanis a rákospalotaira vonatkozik, nem a rákosszentmihályira. Utóbbin a síneket biztosan nem 1955-ben tüntették el, mivel 1970-es megszűnéséig a hurokban járt. Egyik nap majd igyekszem ránézni, mert más ellentmondást is találtam a szövegben. Kemenymate ^vita 2020. július 20., 22:24 (CEST)Válasz

Uff.. asszem szétszálaztam..... KO Fauvirt ^vita 2020. július 21., 00:25 (CEST)Válasz

Én a belső végállomást még azért szeretném átnézni. Például hogy ez a Kerepesi út tényleg a Népstadiont jelenti-e. Kemenymate ^vita 2020. július 21., 16:36 (CEST)Válasz

Azt hiszem, most már tényleg tiszta és remélem ezúttal az iszonyú fáradtság nem sodort ilyetén bakikba... De ha még észreveszel valamit, ne habozz szólni vagy javítani! :o) Fauvirt ^vita 2020. július 22., 03:38 (CEST)Válasz

Lenne, mert szó van a Baross téri végállomás megszűnéséről, de arról nincs mióta járt oda. A Kerepesi úti megálló meg szerintem a Keleti pályaudvar melletti végállomás, annak ez volt a neve mindig is. A rákosszentmihályi egy darabig be lett küldve a térre a helyhiány miatt, elvileg akkor volt Baross tér a végállomása. Kemenymate ^vita 2020. július 22., 07:09 (CEST)Válasz

Jogos... ezt nem tudom... illetve eddig nem találtam hitelt érdemlő leírást (igaz nem is vagyok járatos abban, hogy hol lehet utánanézni). Nekem ezen felül még egy-két helyen rezeg a léc.. pl. az újságokból tudni, hogy a hurokról időnként Cinkota illetve Gödöllő felé is ment járat, de mivel nem látom át (nem vagyok benne a témában ennyire), még nem mertem beleírni... aztán ott van az a dupla sínpár, amit 1924-ben kicsit átépítettek, de nekem nem világos, hogy a megváltozott irányú járat azt hogyan használta és hogy ez változott-e annak ellenére, hogy a gödöllői Hév (ill 41-ben még több más vonal sem) nem váltott a "balra tarts"-ot (Ahol megmaradt a balrahajtás). Per pillanat ennyi... :o) Ja, meg még majd tisztázni szeretném, hogy mikor mi (villamos/hév) is volt a hurok, amennyiben volt változás és az jelentős annyira, hogy megemlítésre kerüljön. Uff. És köszi, hogy figyelsz! Ha bármi infód van, ne tartsd vissza! ;o) Fauvirt ^vita 2020. július 22., 13:48 (CEST)Válasz

Ezen: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/155542 szerintem elég jól látszik, hogy hol volt a Kerepesi úti és hol a Baross téri megálló (és hogy hogyan vezetett át oda a sín). Mondjuk ez már 1963-as... van 1944-es is: https://mapire.eu/hu/map/bp1944/?layers=30&bbox=2123512.7561822385%2C6023846.4197973395%2C2125326.941275445%2C6024443.584080818 de ez kevésbé éles. Fauvirt ^vita 2020. július 22., 14:33 (CEST)Válasz

Még annyi, hogy az első cinkotai nyomvonal a pályaudvar órás oldalának a sarkán (ami onnantól Baross tér), de még a Kerepesi úton állt meg a helyszínrajz szerint: https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/4296 . Úgyhogy nagy talány, hogy a rákosszentmihályi HÉV-nek (mikor-)hol volt a végállomása.... Fauvirt ^vita 2020. július 22., 14:58 (CEST)Válasz

A hurokról volt sok infó, csak már nem tudom hol. Amikor írtam a héves cikket, akkor abba azért elég sok mindent beletettem, de úgy tűnik van ami kimaradt. A Kerepesi úttal meg csak annyi a talány, hogy korábban ez a cikk a Népstadionhoz tette, ami szerintem nem igaz. Azt tudom elképzelni hogy a Baross térre kiküldött hév a metróépítés közben visszakerült a pályaudvar oldalába. Ezzel az összes jelenlegi forrásnak igaza lenne. Majd otthon azért megnézem a könyveimet, hátha írnak erről bővebben. Kemenymate ^vita 2020. július 22., 15:34 (CEST)Válasz

A Népstadionos mondatot kitörlöm. Ami a Baross teret jelenti, 1967-ben a Hétfői Hírek így fogalmazott: "Annyi már bizonyos: augusztus 22-én üzemkezdettől a rákosszentmihályi HÉV már nem fut be a pályaudvar érkezési oldala elé, hanem csak a Kerepesi úti végállomásig." Próbálok arra is rájönni, hogy mikortól ment át a másik oldalra. Fauvirt ^vita 2020. július 22., 16:06 (CEST)Válasz

Na most a Kertész könyv szerint 1958. októbertől 1967. augusztusig járt be a Baross térre. Az első információt még anno beírtam a héves szócikkbe, a második meg valamiért kimaradt. :D Kemenymate ^vita 2020. július 22., 17:26 (CEST)Válasz

Huh, szuper! :o) Akkor gyorsan mentek és átadom a terepet. Fauvirt ^vita 2020. július 22., 17:30 (CEST)Válasz

Ja és a jobbra tartsra még nem válaszoltam. Az egészen egyszerűen zajlott a vonalon, mert 1924-ben megváltozott a hurok, amit jobbra tett meg, így eleve így volt kiépítve. A kétvágányú részt meg 1942-ben felszedték, így ott sem volt érdekes a kérdés. Kemenymate ^vita 2020. július 22., 17:44 (CEST)Válasz

Nem, a rákosszentmihályi HÉV-ét nem(!) szedték fel, csak 70 után! (Valójában a Rákospalotait sem, csupán "kitömték" és leaszfaltozták - azt is 1955-ben -, ahogy ez meg is írtam.) Fauvirt ^vita 2020. július 22., 18:01 (CEST)Válasz

Én nem arra gondoltam. A két vágányból egyet szedtek fel, mert kellett a sín máshová. A másik megmaradt. A rákosszentmihályinak meg két hurokvonala volt, az egyik 1924-ig (ezt nem tudom mikor tüntették el), a másik meg 1924-től 1970-ig. Kemenymate ^vita 2020. július 22., 18:09 (CEST)Válasz

Nem érted, amit írok.... (Egyszervolt) egy "H" járat, aminek ugye 1912-re építettek +1 sínpárt (az is lehet, hogy előre gondolva már a másikkal egy időben) a mai Sashalmi sétány teljes hosszában és a Rákóczi utcán a Rákosiról visszakanyarodó, már meglevő "R" járat 1 db vágányához (sínpárjához), és ehhez csatlakoztattak folytatólagosan egy jóóóóóóóóóó hosszúúúúúúúú dupla sínpárt át, egészen a következő településig.... ami RSZTmihályon túl van, azzal én most nem foglalkoznék. A Sashalmi sétány végétől a... nevezzük első "R" pályának úgy haladt, hogy vett egy bal kanyart a mai Budapesti úton, egy jobbost a Pálya utcára, újra jobbost a Csömörire, jobbos az Ilona utcába, jobbos a Rákosi útra végül, amit az előbb már írtam, balkanyar a Rákóczira és ki a mai Veres Péter útig. A Budapesti-Pálya-Csömöri(a Rákoczi utcáig) rész sínjeit még akkor felszedték (idézem a Rákos Vidéke egy 1925. május 3-i panaszlevelét: "Sajnos a Hév. igazgatósága a Cinkotai határ-úton, a Pálya-uton és a Csömöri-ut egy részén a forgalmat beszüntette, sőt most már a síneket is felszedte. Sokan azt mondják, hogy nyoma sincs már annak, hogy ott villamos járt. Pedig dehogy is nincs nyoma, tisztelt Szerkesztő Ur! Ajánlom a tekintetes községi Elöljáróságnak, vegyen magának annyi fáradságot és nézze meg azt a sok gödröt, azt a sok összevisszaságot, ami a sínek felszedése után maradt. Azt hiszik talán, hogy most már minden rendben van, felszedtük a síneket és jó; az utat nem kell némileg elsimítani, rendbehozni."). Hogy ez hogyan változott meg, az ezen az 1940-es térképen szépen látható: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/36604/ (bal oldalon mentek egyenesen előre). Szóval nem tudom, hogy honnan vannak a pályafelszedésről és menetirányról az információid, de... eléggé kétséges a hitele... nem véletlenül szenvedtem meg ezzel a szócikkel már ennyire. Nézd meg saját szemeddel a két sínpárt ezen az 1963-as légifelvételen: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/94519 vagy 1967-ben: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/167054 - az 1972-esen már a szócikkben leírt állapotok láthatóak: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/130815 ..... Fauvirt ^vita 2020. július 22., 19:14 (CEST)Válasz

Ezen a szakaszon megmaradt a két vágány, a Nádastótól kifelé lett felszedve. Ilyen könnyen lehet a két vonalat összekeverni. :) A H-nak amúgy nem tudtak 1912-re építeni +1 vágányt, mert az egész vonalat csak 1913. január 1-jén adták át. De akkor most már csak a rákosszentmihályiról (=R). A kétvágányú részen egyértelműen a jobb oldalon járt a hév, a légifelvételen is látszódik a vágánykapcsolat a hurok mindkét végén. A hurokban is a jobb oldalon járt, ez is látszik a képen. Hogy a gödöllői hévbe hogyan csatolták be, az már más kérdés, biztos volt valahol egy váltó. Vagy az se kizárt, hogy hiába volt kétvágányú a vonal, egy jelentős részén csak az egyik vágányt használták. Kemenymate ^vita 2020. július 22., 19:45 (CEST)Válasz

Bár ezen a térképen meg pont a bal oldalon megy a kétvágányú részen, igaz ez sokkal korábbi állapot: [1] Kemenymate ^vita 2020. július 22., 19:48 (CEST)Válasz

Mi van fordítva?... az általad könyvből befotózott térkép az, amit én is linkelte 1940-esként, itt a leírása: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/36604/ és a nyilakon egyértelmúen látszik, hogy amikor két kocsi találkozott, akkor a gyerekek annak jobb oldalára tapadva integethettek át egymásnak....

Nádastó NEM Rákosszentmihály... szóval lehetséges, hogy Rákospalotán 42-ben felszedték a síneket, de Rákosszentmihályon csupán 55-ben hantolták be azokat. Max ezt tudom elképzelni - és a google vissza is igazolt a hossz alapján. Akkor ez a rejtély megfejtve. :o) Fauvirt ^vita 2020. július 22., 20:08 (CEST)Válasz

Ez nem magyarázza azt hogy az 1963-as légifelvételen miért a jobb vágányból indul a hurok a Rákosi útnál. :) A Csömörinél is a jobb vágányba fut bele, de ott mintha lenne egy váltó közvetlenül utána. Kemenymate ^vita 2020. július 22., 20:16 (CEST)Válasz

Szerintem két lehetséges válasz van a kérdésedre: 1) csak azt nézed be, hogy ahhoz, hogy a bal vágányról átjusson az Ilona utca felé vezető Rákosi úti szakaszra, át kellett haladnia a szerelvényeknek a jobb oldali vágányon is... ;o) 2) az is lehet, mivel az előbb az 1924-1941 között beállt bal oldali közlekedésről beszélgettünk és az alapkérdésem is az volt, hogy 1941-ben vajon átálltak-e a jobbratartsba, hiszen a legtöbb híradásban ez áll (pl. a Népszabadság 1941 szeptember 24-ei... de még vagy egy tucat újságban, hogy: "A legtöbbe vágányátépítés munkái kerülnek. A Beszkárt a teljes vonalhálózatán, a HÉV a budafoki, nagytétényi, rákosszentmihályi és pestszenterzsébeti vonalrészeken tér át u jobboldali menetre."), így lehet, hogy a szárnyvonalon a gödöllőivel ellentétben igenis átálltak... és a források alapján én ezt mondanám valószínűbbnek, hogy egy-egy váltóval (Rákosi út és Veres Péter Y szárában - lásd forgatások -) megoldották. Fauvirt ^vita 2020. július 22., 20:56 (CEST)Válasz

Nem nézem azt be, olyan íve van, hogy azt biztos nem vezették át a jobb vágányon. Viszont ezzel pont megoldottad a problémát, mert ha áttértek a jobb oldalira, akkor ahhoz pont ilyen váltók kellenek, mint amiket találtunk. A gödöllőire bekapcsolódást meg nyilván valahol Nagyiccéig megoldották egy újabb váltóval. Kemenymate ^vita 2020. július 22., 21:13 (CEST)Válasz

Fúúúú... úgy tudtam, hogy az az 1958 sem stimmel!!! 1941-ben, amikor átépítették a Baross téren a síneket került oda a végállomás... erről tanúskodnak a korabeli menetrendek! (mindjárt javítom is) Fauvirt ^vita 2020. július 23., 13:15 (CEST)Válasz

Ah vissza.. az a busz... a HÉV a Tattersall (lóversenypálya) indult... Fauvirt ^vita 2020. július 23., 13:21 (CEST)Válasz

@Kemenymate: a segítségedet szeretném kérni... egyszerűen nem jön össze, amit @LaSza írt a szócikkbe a "H" járattal kapcsolatban... Amikor a BSZKRT létrejött (1922. dec.) én már rég nem volt Keleti-Nyugati vonal (és az alapszócikkében sincs egy szó sem erről... bár ahogy nézem, - bocsánat, akkor még nyilván nem volt ennyi lehetőség, de - legalább egy olyan összevisszaság, mint ez a szócikk volt). Segítesz kibogozni, hogy a két külön vonal mikor vált szét?... 1917 májusában már egészen biztos külön voltak, szóval valamikor az előtt és 1913 januárja után... Fauvirt ^vita 2020. július 27., 17:07 (CEST)Válasz

Jók ezek a cikkek, már 100 éve is ugyanazok voltak a problémák Egyébként nem egészen értem a kérdést. Ha a hosszú vonallal kapcsolatos, akkor az elvileg nem járt állandóan, és az se biztos hogy minden nap. Gondolom a többi időszakban vágták szét Rákospalotán, ami azért is logikus, mert odáig volt közös a BHÉV és a BURV pályája. A Nyugati felé a BURV saját kezelésű szakasza ment. A H jelzést is egyébként innen kapta, mert a BURV szeretett betűjelzést adni a járatainak. (Ezzel ellentétben az R valószínűleg nem jelzés volt, hanem rövidítés.) Na mindegy, több forrás is azt írja, hogy 1924-ben szűnt meg a hosszú vonal, ami sajnos jelentheti azt is hogy addig járt és azt is hogy akkor már nem járt, de hivatalosan akkor szüntették meg. Kemenymate ^vita 2020. július 27., 18:43 (CEST)Válasz

Ráadásul a "H"-nak 1913 májusáig "A" volt a jelzése, de akkor rájöttek, hogy már van egy, ráadásul szintén Rákospalotán [2], ezért változtatták meg. :o) Ami a hosszú járatot illeti 1917 után már sehol nem írnak róla, és ha átkattintasz azon a linken, amit előbb küldtem a második találatra, ott ezt írják: "A H kocsikon bonyolódik le Rákosszentmihály forgalmának egy tekintélyes része. Ezzel a közönséggel mindig méltatlanul bántak. Évekig kínozták azzal, hogy a vonatokat pótkocsi nélkül indították. Végre azután megkaptuk a pótkocsikat és az új rend, hogy a nagy kört (keleti—nyugati pályaudvar) ketté osztották és Rákospalotán átszállást rendeztek be, fürgébbé, rendesebbé tette a járatokat. ..." - de persze nyilván kell a megerősítés... nekem gyanús, hogy lehet benne valami... jó lenne tudni, azok a források mi alapján írják amit.. mert ha csak a cégátalakulások miatt, akkor megette a fene. Fauvirt ^vita 2020. július 27., 21:15 (CEST)Válasz

Nagyon okosak voltak, ha csak fél év után tűnt fel. Egyébként érdekes a forrás, mert ott is csak a Keleti pu. - Rákospalota van csak megadva (míg az eggyel fölötte lévő találat az indulásakor a teljes útvonalat jelzi). Az olvasói levelekkel egyébként szkeptikus vagyok, mert abban akár baromság is lehet, de ez a második meg harmadik már „rendes” hír, úgyhogy sikeresen elbizonytalanított. :) Kemenymate ^vita 2020. július 27., 21:28 (CEST)Válasz

és igen, nekem is ez a bajom, hogy elbizonytalanított.. meg hogy sehol nem látom a viszonylatok között a BSZKRT-osításkor... Ellenben pl. 1922-ben a Rendőrségi Útmutatóban:

Közúti jellegű vasutak

[3] 55. Rákospalota (Vasút-u.- Máv. váczi v.-on keresztül-Újpesti p.-u.)-Újpest (Vasút-u., Gróf-Apponyi-F.-tér— István-tér—Arpád-u.-Váczi-út—Újpesti vas. híd alatt)—■ Váczi-út (Hungária-körúton keresztül. Ferdinánd-tér)— Kádár-u.—Visegrádi-u.—Lipót-körút—Berlini-tér Nyugati p.su. és Váczi-úton vissza. (45. p.)

[4] A. Nyugati p.=u. Berlini-tér—Váczi-út (Vissza: Váczi- út— Kádár-u.—Visegrádi-utca—Lipót-körút - Berlini-tér)— Ferdinind-tér—Lehel-u. (Aréna-út és Hungária-körúton keresztül)—Figyelő-u.—Béke-tér—Béke-u.- MÄV. angyalföldi áll.-on keresztül—Újpest (István-utca—Árpád-utca— MÁV. Újpesti p.-u.-on át—Rákospalota Fő-út és Vasút-u. sarokig és vissza.) (45 p.)

Helyi érdekű vasutak:

[5] "Budapest—Rákospalota. (H jelzésű villamos.)

Kerepesi-út Tattersall—Kerepesi-út (Ruggyantagyár — Ferenc József laktanya — Fehér-út—Rákosfalva)—Czinkota Nagyitce — Rákosszentmihály — Rákospalota Nádastó — Pestújhely—Miv. telep—Rákospalota-Újfalu—Rákospalota Szabadság-tér. [...] (Menetidő 57 perc)

Budapest—Rákosszentmihály.

Kerepesi-út Tattersall - Kerepesi-út (Ruggyantagyár— Ferenc József Takt. —Fehér-út—Rákosfalva)—Cinkota Nagyitce—Rákosszentmihály. [...] (Menetidő: 39 p.)"

Fauvirt ^vita 2020. július 27., 22:20 (CEST)Válasz

Van egy olyan gyanúm, hogy nem véletlenül nincsen sehol a BSZKRT megjelenésekor, ugyanis a BURV (a BHÉV-vel együtt) 1918-ban a BEVV része lett. Valószínűleg ekkor már nem járt a hosszú járat, legalábbis nehezen tudom elképzelni, hogy a nagy takarékoskodás időszakában egy ilyen járatot fenntartsanak. Annyi zavar, hogy akkor miért írnak több helyen is olyat, hogy a BSZKRT-tal nem tudott megegyezni a BHÉV. Lehetséges hogy csak szerették volna újraindítani és abban nem volt partner a BSZKRT.

Erről a Tattersallról viszont még az is eszembe jutott, hogy az melyik hév része volt? Vagy teljesen lényegtelen és csak simán lóversenynapokon ingázott egy kocsi a Keleti pu.-tól? Lehet hogy csak az ábrázolás félrevezető, de az egyik vonaltérképen egy különálló kiágazásként mutatja, nem egy szimpla megállóként. Kemenymate ^vita 2020. július 27., 22:53 (CEST)Válasz

Hmm... találtam egy ilyet: "Emlékezünk azokra az időkre, amikor az Egyesített Vasutak idején (1919—1921) Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom környékén, mint tavasszal a vadvirág, úgy bújtak elő a kertes kislakások a villamos vasút mentén. Rendőrök, postások, kishivatalnokok teremtettek itt maguknak és családjuknak szabadlevegős otthonokat, mert megvolt a jó közlekedésük. A Nyugati pályaudvarról induló »H« viszonylatú kocsik a Keleti pályaudvarig futottak, mindkét irányban sűrű időközben, úgyhogy ezeken a telepeken lakók a szerint, amint útjuk és foglalkozásuk követelte, a Nyugati vagy Keleti pályaudvar irányában vették igénybe." (Városi Szemle – 17. évfolyam – 1931.I. TanulmányokBicskei Jenő: A Budapesti Helyiérdekű Vasutak és a székesfőváros) - lehet, hogy ez az 1921 lesz a varázsdátum?...

Tattersall - ilyesmire gondolsz? Fauvirt ^vita 2020. július 27., 23:31 (CEST)Válasz

[6] Fauvirt ^vita 2020. július 27., 23:49 (CEST)Válasz

Fővárosi Közlöny 31. évfolyam 42. szám, 1920-12-24

Ezen engedélyokirat erejénél fogva az alábbi cégek, úgymint a „Budapesti közúti vaspálya társaság", a „Budapesti villamos városi vasutak részvénytársaság" a „Ferenc József földalatti villamos vasút részvénytársaság", a „Budapest—Újpest—rákospalotai villamos közúti vasút részvénytársaság", a „budapesti helyiérdekű vasutak részvénytársaság" és a „Budapest—szentlőrinci helyiérdekű villamos vasúti részvénytársaság" a jelen engedélyokirat . . . §-ában elrendelt egyesülés feltétele alatt együttesen és egyetemlegesen engedélyt nyernek és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a részükre kiadott engedélyokiratokban és azok függelékeiben engedélyezett és alább részletesen felsorolt összes vasútvonalakat és azok tartozékait „Budapesti Egyesített Vasútak" elnevezés alatt egységes vasúthálózattá egyesítsék és mint ilyent, a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák.

A jelen engedélyokirat tárgyát képező és már üzemben lévő vasútvonalak a következők:[...]

16. Újpesten az Árpád-útnak a Váci-útba való betorkolásától a Váci-úti vonalból kiágazólag az Árpádés István-utakon, Vasút-utcán és folytatólag Rákospalota község területén a Vasút-utcán a Szabadságtérig a Fő-úti vonalhoz, valamint a helyiérdekű vasutak Rákospalota—Szabadság-tér—Cinkotai-nagyitce vonalához való csatlakozással vezető vonal, ...

Fauvirt ^vita 2020. július 28., 08:55 (CEST)Válasz

Ehhez több idő fog kelleni. :) Nézem én is ezeket, de egyre jobban elveszek benne. Kemenymate ^vita 2020. július 28., 23:07 (CEST)Válasz

megjegyzés A két cikk közötti katyvaszt részben az okozta, hogy a rákosszentmihályi HÉV jóval korábban készült, az általam felhasznált 1945-ös forrás pedig nem volt teljesen átlátható, így annak tudatában készült, hogy a H bejárta a hurkot és annak visszavágásából lett az R járat 1953-ban. A rákospalotai HÉV szócikkének készítése közben merült fel, hogy ez az információ nem feltétlen helytálló, azonban a korábbi cikkben ezek átdolgozása láthatólag kimaradt. Alapból nem láttam már akkor sem értelmét a különbontásnak (lásd. H8/H9), de az eltérő megszűnés okán nem csináltam ebből nagy felhajtást. Sajnálatos módon mostanában továbbra sem vagyok/leszek túl aktív, így nem tudok ígéretet tenni a segítségre. – LaSza 🚍 ^{^(VITA)} 2020. július 29., 09:01 (CEST)Válasz

@LaSza: Azért köszönöm, már az az aprónak tűnő javítás is sokat számít. Igen, sejtettem, hogy a forrásból lehet a kavarodás és azóta egyre több dolog elérhető. A fő, hogy kibogozzuk. Ha és amit esetleg tudsz segíteni, az szuper. Fauvirt ^vita 2020. július 29., 09:57 (CEST)Válasz