Ugrás a tartalomhoz

Vita:Pozsonyi csata

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Doncsecz~enwiki 2 évvel ezelőtt a(z) Szubjektív stílus és politikai felhang témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Középkori témájú szócikkek (besorolatlan)
Német témájú szócikkek (jól használható besorolás)
Hadtudományi szócikkek (jól használható besorolás)


Téves a Pozsonyi csata leírása!

[szerkesztés]

Az egészet át kéne írni, mert elfogult fércmunka, és aki írta az egészet, annak halvány fogalma sincs a témáról! Pedig elég lenne elolvasni a honvédelmi minisztérium honlapját, a hivatalos álláspontról a Pozsonyi csatáról. http://www.regiment.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/pozsonyi_csata_907._julius_45 Itt talál, bőven forrást... nem legenda... Szóval röhej, hogy történelmileg ilyen laikusok írhatnak a wikipediára, méghozzá aljas módon negatívan beállítva eme jeles történelmi eseményt. Írja át valaki, vagy én fogom. Mert a jelenlegi állapotba ez felér egy történelemhamisitásal. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Lopbisz (vitalap | szerkesztései) 2011. február 28., 08:45‎

A hivatkozott link már nem elérhető. De utána nézek. – Rodrigó 2015. július 5., 11:17 (CEST)Válasz

Tatarozás POV miatt

[szerkesztés]

Kiraktam a tatarozás sablont, a szócikk felülvizsgálata és átszerkesztése miatt. Megpróbálok gyorsan végezni :)– Kavicsposta 2009. január 18., 23:07 (CET)Válasz

Az első verziót kiraktam, a POV és tatarozás sablonokat levettem.– Kavicsposta 2009. január 24., 21:58 (CET)Válasz

Mi volt a hadjárat célja? A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "... decretum..Ugros eliminandos esse.." azaz, " elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak". Erre volt 100.000 katonájuk, de Árpád Fejedelem 40.000 lovasával szarrá verte őket.

Csak annyit tudjatok még kis buta zsidók, hogy 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.

Javuljatok meg!

Isten Ostora– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.83.20.62 (vitalap | szerkesztései) 2009.02.22

Kedves Isten Ostora! Kérlek jelöld meg, hogy a West Pointon melyik évfolyamon, melyik jegyzetből tanítják, mert én nem emlékszem ilyesmire... A tananyag csak a csata ténye vagy a lefolyása is. Mert akkor azt tekinthetnénk biztos forrásnak.– Kavicsposta 2009. február 22., 11:32 (CET)Válasz

Érdekesség

[szerkesztés]

MN: Drámainak hangzik, hogy a Hadrianus-templomnál feltehetően menekülő harcosok hátába fúródott magyar nyílhegyek kerültek elő.

SZBM: A történészek és a régészek között vita tárgya, hogy a bizonyos 907-es brezalauspurci csata hol zajlott le – egyre kevésbé valószínű, hogy Pozsonynál. Ez időben a legfontosabb pannóniai központ ugyanis Mosaburg volt, amelyet ekkor Arnulf király helytartója, Braszlav herceg (dux) irányított – a csata helyszínének feltehető névadója. Az utolsó temetkezésekben talált nyílhegyek is azt látszanak igazolni, hogy a brezalauspurci csatát, ahol a bajor arisztokrácia és egyházi vezetés színe-java odaveszett, Zalavár környékén vívhatták. Az Enns folyótól keletre fekvő térség ettől kezdve végleg a magyarok uralma alá került.”
SZBM = Szőke Béla Miklós, régész, MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársa, a Karoling erődítmény és grófsági központ feltárója
Forrás: Magyar Narancs
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2014. november 3., 07:32 (CET)Válasz

2015 nyara - Újabb források bedolgozása

[szerkesztés]

A tenyleg.com-ról és a hitelességről

[szerkesztés]

A "tenyleg.com" a "Történelemtanárok Egylete" nevű tömörülés szerves leágazása. Kattintsunk az impresszumra, és lám:

http://www.tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&id=192981

"Szerkesztő: Lőrinc László

A honlap kiadója: a Történelemtanárok Egylete

Elnök: Miklósi László"

Néminemű tudnivaló a "Történelemtanárok Egyletéről", vagyis annak tagjairól:

Bolla Ildikó: 2004 december 120 órás továbbképzés Jeruzsálemben a Yad Vashem Intézetben Holocaust Studies for Educators címmel; 2005 pedagógus továbbképzést szervez Miskolcon a holokauszt oktatásának módszertanáról; 2005 a holokauszt emléknapja alkalmából rendkívüli történelemórákat tart két miskolci általános iskolában és saját iskolájában; 2006 november, 110 órás továbbképzés Jeruzsálemben.

Beró László: A Hannah Arendt Egyesület alapító tagja, 2000-től alelnöke.

Lőrinc László: „2005 őszén pedig a Shoah alapítvány tananyagából, az alapítvány felkérésére bemutató órát tartottam, melynek vendége volt többek között az oktatási miniszter, valamint Steven Spielberg…”

Miklósi László: „Tagja az Izraelbe utazó első magyar hivatalos pedagógus küldöttségnek. Egyúttal elvégez egy 120 órás, a holokauszttal foglalkozó továbbképzést is (1997.); Tagja a Holokauszt Közalapítvány oktatási tanácsadó testületének (2006)."

Amit a finnugrászok elkezdtek és a kommunista elvtársak folytattak, úgy látszik, ez a csoportosulásocska szeretné befejezni.

Minden egyes információ, ami tőlük származik, kiemelt óvatossággal kezelendő.

– Hamilcar Smith vita 2017. június 27., 00:44 (CEST)Válasz

Kedves konteós barátom! Hülyeségeket beszélsz. Mi köze a világ egyetemein nemzetközi szinten is egyedül elfogadott finnugor nyelvrokonságnak a Pozsonyi csatához? Ja tudom, szerinted a világ összes nyelvész tudósa, történész tudósa, populáció genetikusa és kutatólaboratóriuma globálisan és nagy gonoszan összeesküdött a magyarok kamu turáni türk rokonsága ellen. Olvasod a képzettség nélküli önjelölt táltos-tudósok turáni fantasztikus könyveit, és ezek hatására egy alternatív valóságban élsz. Ezek a könyvek tipikusan a társadalom műveletlenebb tanulatlanabb - és ezért hiszékenyebb- alsóbb néprétegeket célozzák meg (proletárok azaz szakmunkások és parasztok) Az üres konteón kívűl valami valós érv is előjönne végre a fejecskédből? Van a turáni meséidnek tudományos körökben támogatottsága a nagyvilág egyetemein tudományos köreiben vagy akár Magyarországon? Nincs. De a turáni meséknek még hazai társadalmi támogatottsága sincs, a turanisták túlnyomó többsége alföldi, türk-tudatú kettős identitással rendelkező Kunságból kerül ki.

Mi köze van egy latin szöveg szándékos félrefordításának, hazugságnak (PL: hogy a magyarokat állítólag ki akarták irtani) a te konteós elméleteidhez? Mi köze van a pozsonyi csatának a Holokauszthoz vagy akár a Finnugorizmushoz?

Kinyit, kinyit, kinyit...

[szerkesztés]

"Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra." Miért kell ezeket elrejteni. Csiki-csuki?

Egy kb. 90%-ban bajor sereget miért kell átfesteni a Német-Római Birodalom méretű támadásra?

[szerkesztés]

Az Augsburgi csatánál tényleg majdnem minden német néptöredék képviseltette magát, de a Pozsonyi csatánál 90%-ban a kis bajor hercegség harcolt a magyarok ellen. Csak összehasonlításképpen: Az 1910-es népszámláláskor a bajorok 3 millióan voltak, míg a magyarok súrolták a 11 milliót. Egyes táltos-turániak és panel sámánok már a korabeli magyarok ellen összeesküvő ősi NATO-t akarják belelátni... kicsit sem nevetséges, ugye?– Manfrottos vita 2020. december 26., 20:23 (CET)Válasz

De a cikkben is szerepel, hogy a csatában a bajor sereg vett részt, nem a teljes kelet-frank hadsereg. Doncseczvita 2020. december 27., 10:02 (CET)Válasz

Szubjektív stílus és politikai felhang

[szerkesztés]

A szócikk "Tévhitek..." és "popkultúrás" fejezetei nagyon szubjektív hangvételűek, valamint erősen politikai szájízűek. Például alábbi részben a hivatkozásnak semmi köze az állításokhoz (alibi hivatkozás): "Ezekből a mítoszokból kiindulva sokan túlzott fontosságot tulajdonítanak a pozsonyi csatának, így pl. Czakó Gábor író is,[37] vagy a magyarságkutató intézet botrányosan anakronisztikus animációja. Az természetesen tény, hogy a győzelemmel a magyarság sikeresen megszilárdította hatalmát a Kárpát-medencében, ám ennek nem volt különösebb világtörténelmi hordereje, mint az sokan hiszik vagy hangoztatják, csak a magyar történelemre nézve van jelentősége, mégis csekély forrás akad a csatáról.[38]"

Megfontolandó a törlése, mert aki a pozsonyi csatára kíváncsi, azt cseppet sem érdeklik a" tévhitek" (valójában nem is tévhitekről, hanem túlinterpretálásról van szó, ami elég szubjektív), sem a "popkulturális" megjelenése.

Ez a szócikk információk közlésére való. Márpedig, amikor a csatáról van szó, ezek előkerülnek és ezekről maguk a szakemberek mondják, hogy mítoszok. Ez nem politikai felhang ez tény. Mint ahogy az is, hogy a felsorolt túlzásoknak és torzításoknak van politikai felhangjuk. Károlyi Sándorról, vagy a szentgotthárdi csatáról is sokáig tévhitek uralkodtak, ezért a valós tények mellett azokat is közölni kell, ugyanis meghatározták a gondolkodást. Doncsecz~enwiki vita 2022. március 10., 12:16 (CET)Válasz