Vita:Nyugatrómai Birodalom
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Olaszország-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Misibacsi (vita), értékelés dátuma: 2009. október 13. | |||
| |||
Az egységes Európa a Nyugatrómai Birodalom öröksége?
[szerkesztés]Úgy döntöttem, ezt a kérdést nem a főszövegbe teszem, hanem a vitalapon vetem föl: "Szemléleti kérdés, hogy az "egységes Európára" vonatkozó, az elmúlt másfél évezredet végigkísérő gondolat az egységes Római Birodalom vagy kifejezetten a Nyugatrómai Birodalom öröksége-e. Az ugyanis megfigyelhető, hogy akik egységes Európáról írnak, azok rendszerint kihagyják a kelet-római, bizánci tradíciójú területeket."– Csomorkány vita 2021. december 30., 06:09 (CET)
Herulok és/vagy keleti gótok
[szerkesztés]Elakadtam. A Wiki "herulok" szócikke lényegében Belizárig "herulok"-nak nevezi az Itáliát meghódító germán népet, a keleti gótok szócikke viszont arról ír, hogy Nagy Theodorik vezetésével a keleti gótok legyőzték a herulokat, akiket Odoaker vezetett. Ennek utána kellene nézni. Ami biztos, hogy Nagy Theoderik keleti gót király volt. Én eddig úgy olvastam, hogy Odoaker egyszerűen az előző király volt, akit megpuccsolt. Tisztázni fogom,és források alapján visszajövök szerkeszteni. – Csomorkány vita 2020. december 23., 13:56 (CET)
- Na, elég nagy a zavar, de az biztos, hogy Odoaker nem volt keleti gót, és az is biztos, hogy viszont germán volt. A Wiki "herul"-nak nevezi a törzsét, Tarján Tamás a Rubiconban "szkír"-nek, modern olvasónak egyik név sem mond sokat, arra jutottam, hogy visszaállítom a "germán"-t. Nagy Theoderikről meg nem esik szó a szócikkben, ezért a keleti gótokat mindenestül kihagyom. Csomorkány vita 2020. december 26., 22:19 (CET)
Nyugat-római birodalom
[szerkesztés]A magyar helyesírás szabályait figyelembe véve érdemes átnevezni a lapot. Ugyanis nincs olyan, hogy Nyugatróma. Róma van, Római birodalom, és Nyugat-római birodalom. Üdv – Kristiano vita 2009. július 19., 08:37 (CEST)
Köszi, hogy bevettétek az IP címmel adott 2011 áprilisi módosításaimat: indokoltnak tartok a témában egy terminológiai váltást: anakronizmus a Nyugat-Római Birodalom bukásáról beszélni, ellenben a kortársak élményét is leírja, ha a Nyugat-Római Birodalom széthullásának nevezzük az akkori évszázados történelmi folyamatot, nagyjából a gótok drinápolyi győzelmétől, 378-tól Justinianus kudarcáig. Üdv – Csomorkány vita 2011. május 25., 15:18 (CEST)
- Számos oldal valóban kötőjellel írja. http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/04kotet/04r04f11.htm
Bár nem tetszik, de itt egy kielégítő válasz: Kérdésem a történelmi államnevekkel kapcsolatos. A történelmi olvasókönyvekben láttam, hogy a Keletrómai Birodalom illetve Nyugatrómai Császárság nevek kötőjellel Kelet Római Birodalom, Nyugat-Római Császárság formában szerepelnek. Ezzel szemben a MTA Magyar helyesírási szótárában a kötőjel nélküli egybeírt forma szerepel. Legyen szíves megválaszolni, hogy melyik a helyes, illetve melyik helyesírási szabály/szabályok alapján írandó helyesen a tulajdonnév. Az égtájakat jelölő jelzőket általában valóban kötőjellel kapcsoljuk a földrajzi nevekhez: Észak-Afrika, Kelet-Németország, Dél-Korea, Nyugat-Dunántúl stb., és a kötőjelet az -i képzős formákban is megtartjuk: észak-afrikai, kelet-németországi (de: keletnémet), dél-koreai, nyugat-dunántúli stb. (l. A magyar helyesírás szabályai 177/a. pont). Megmarad a kötőjel akkor is, ha ez az alakulat egy újabb tulajdonnév részét képezi: Dél-afrikai Köztársaság. Elképzelhető, hogy a történelmi olvasókönyvek szerzői ennek a gyakorlatnak megfelelően írták a kérdéses neveket.
A Keletrómai Birodalom, Nyugatrómai Császárság stb. elnevezések azonban kivételes helyesírásúak, és ennek oka valószínűleg az, hogy ezekben a nevekben nem egyszerűen égtájmegjelölések vannak (a név jelentése nem egyszerűen ‘a Római Birodalom keleti/nyugati része’), hanem a keletrómai szó ‘bizánci’ jelentésű, a nyugatrómai pedig arra a birodalomra/császárságra vonatkozik, amelynek 402-től kezdve Ravenna volt a fővárosa.
Megemlítem, hogy A magyar nyelv értelmező szótárának (megjelent hét kötetben 1959–1962 között) bizánci szócikkében még kötőjeles formában szerepel a kelet-római szókapcsolat, de az 1961-es Helyesírási tanácsadó szótárban már egybeírva (igaz, kis kezdőbetűkkel) olvasható a keletrómai birodalom neve. A mai mérvadó helyesírási szótárak (Magyar helyesírási szótár [1999], Osiris-féle Helyesírás [2004]) szintén egybeírva tartalmazzák a Keletrómai Birodalom, Nyugatrómai Császárság stb. neveket, így mindenképpen ez a követendő gyakorlat.
(KJ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült
http://www.e-nyelv.hu/2012-04-27/keletromai-birodalom/ – Beyond silence 
Üz 2019. március 10., 00:40 (CET)
A Birodalom széthullása után
[szerkesztés][Ezt a fejezetet a szócikkből hoztam át, szükségességét ugyanis vitatom, a forrásait pedig hiányolom.]
A Nyugatrómai Birodalom megszünését követően a területén alakult barbár királyságok továbbra is fennálltak, és fejlődésnek indultak. Az új államok intézményei fokozatosan felváltották a régi római intézményeket, különösen a prefektúrákat a 6-7. században, Galliában és Itáliában. Sok helyen a gazdasági ellátórendszer összeomlásával szűntek meg ezek az intézmények. Az itáliai királyságok, Hispánia és Gallia névleg elismerték a bizánci császárt hűbéruruknak, a vizigótok pedig még olyan pénzérméket is verettek, melyeken a császár arcképe volt, Justinianus császár hódításai előtt.
[Itt egyrészt a forrást hiányolom, másrészt nem nagyon látom át, hogy ha egy barbár állam fönntartotta volna a "prefektúra" elnevezést, az akkor ott a Római Birodalom lett volna?]
Néhány terület még 480 után is fennmaradt kvázi római igazgatású államként. Soissonsi központtal az északi frankok államalakulata egészen 486-ig létezett, amíg I. Klodvig frank király le nem győzte uralkodójukat, Syagriust. Syagriust úgy nevezték, hogy a "rómaiak királya", és a germán népek nem tekintették igazi uralkodónak, hanem inkább a provincia helytartójának.
[Ez személyes történetnek tűnik.]
A frankok 504-ben legyőzték az alemannokat, majd 507-ig az összes vizigót területet a Pireneusoktól északra. A frankok királysága egészen a 800-as évekig fennállt, tovább, mint bármelyik barbár királyság, és a IX. században kettévált azzá, ami a mai Franciaország és Németország őse volt.
[Ennek végképp mi köze Róma széthullásához?]
Mauretania Caesariensis provincia területén egy királyság alakult, a „Mórok és Rómaiak Királysága”, amit egy 508-ból származó beszámoló szerint egy Masuna nevű uralkodó vezetett. Az uralkodó feltehetőleg azonos azzal a Massonas-szal, aki 535-ben szövetkezett Bizánccal a vandálok ellen. Ahogy a birodalom befolyása csökkent, úgy ment össze területe, és vált a független berber Altavai Királysággá, mely a muszlim hódítással egyidejűleg tűnt el a 700-as években (más források szerint 578-tól ismét a Bizánci Birodalom részévé vált).
[Ez megint egy üres epizód említése. Még sok hasonló történt azokban az évtizedekben.]