Vita:Nyúzóvölgyi vérengzés
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2022. szeptember 11. | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Kemencei juszticmord
[szerkesztés]{{tartalmi segély}}
Kedves létrehozók és szerkesztők!
A szócikk teljes átalakítását javasolnám, mert rengeteg ténybeli tévedés szerepel benne. A szerkesztést elkezdtem, de inkább abbahagytam, nem is tettem közzé. Azért itt írok, mert abban szeretnék tanácsot, támogatást kérni, hogy milyen módszerrel lenne érdemes teljesen átalakítani a szócikket.
Már a címével is gond van. A kivégzések nem a Nyúzóvölgyben voltak, ez közkeletű tévedés, határrészleírások, kataszteri térképek alapján, valamint az első és második katonai felmérések térképei alapján a vesztőhelyet lokalizálva elmondható, hogy az akasztófa közel volt ugyan a Nyúzóvölgyhöz, de nem ott állt.
Vérengzést ragadozó vadállatok vagy tömeggyilkosok hajtanak végre, itt azonban juszticmordról van szó: végzetes bírói döntés alapján végrehajtott törvényes gyilkosságokról. Ez jogelméletileg és így az eset értelmezését tekintve is teljesen más képet ad az eseményről. Továbbá sokszor szerepel tortúra és kínvallatás kifejezés, de szintén jogelméletileg ez helytelen megnevezés, mert ilyet nem alkalmaztak, helyette – az akkori jognak megfelelően – botozást és korbácsolást. Illetve a börtönkörülmények jelentették a legkomolyabb kínzást.
Mindezek miatt a legmegfelelőbb szócikkcím a "Kemencei juszticmord" lenne.
Ezenkívül rengeteg a tárgyi tévedés, főként a számok és dátumok tekintetében. Például iratolvasási tévedések: nem az almási jegyző, hanem kerekes kamráját törték fel ismeretlen tettesek (Notarius/Rotarius). A csábi kivégzés idején még nem tudott az esetről a császár. Pereszlényből nem a kocsmárost, hanem a mészárost keresték. Bars megyében nem fognak el "bűnbandát", nincs ilyen. Kelcz pont, hogy nem vizsgálta felül a per korábbi szakaszát, hanem csupán folytatta.
Még nagyon hosszan folytathatnám a tévedések felsorolását.
Ami azonban a legfélrevezetőbb, és minden jószándék ellenére ártalmas kontextust teremt, hogy vándorcigányokról szól a cikk. A per igaztalanul vádolt, név szerint ismert áldozatai nem voltak vándorok. Lakóhellyel rendelkeztek, és valószínűleg sokat mozogtak települések között a megélhetésük miatt. Nem lopásokról van szó, mint ahogy a cikk előítéletesen állítja. Bányászok, szénégetők, muzsikusok, hajdúk és kovácsok és egyebek voltak. A korabeli közbiztonság áldatlan állapotai nem köthetők kizárólag a cigánysághoz, erről pl. Hajdu Lajos jogtörténész ír világosan. Sárközi György tehát nem vezetett semmiféle vándorcsoportot. És ő nem volt vajda! A szentantali Bartos Pál volt vajda.
És a többi és a többi.
Ami szintén kontextustorzító, hogy nincs kiemelve: a 30 vallomási jegyzőkönyvből, az ítéletek szövegeiből és a 64 gyermek elhelyezésének dokumentumaiból név szerint rekonstruálható sokak élete és sorsa. A beismerő vallomások horrorisztikus részleteinek ismertetése helyett sokkal helyénvalóbb lenne az áldozatok személyével foglalkozni. Kiemelni őket a "vándorcigányok" – téves – masszájából.
Azonkívül a legfontosabb források nincsenek feltüntetve/hivatkozva (Vajda, Várnai, Hajdu, Puskás–Végh, Nagy Pál stb.).
Szóval tiszteletteljesen kérdezném, mi lenne célravezetőbb: mégis nekiállni a szerkesztésnek? Belülről bővíteni? Netán létrehozni egy teljesen új, "Kemencei juszticmord" c. szócikket?
Választ várva, tisztelettel,
Kele Fodor Ákos
Kele Fodor Ákos vita 2024. október 9., 12:31 (CEST)
A próbalapodra át tudod másolni a szócikket ott tudod módosítani anélkül, hogy közzétennéd. Ha bizonytlan vagy a szerkesztéseidben, azt ott mások el tudják olvasni, segítséget tudnak adni, illetve meg lehet vitatni az esetleges tévedéseket forrásokat.
Ami a cikk címét illeti, én nem támogatom az átnevezést, mert akárhol is volt a vesztőhely, akkor is így él a köztudatban. A megfelelő szakaszban említésre került, hogy 2 másik helyen is voltak kivégzések, így ott, ezek mellett lehet tárgyalni azt is, hogy hol is volt a pontos helyszín, ha ez szerinted lényeges, és nem elég az, hogy Kemence és Perőcsény között.
