Vita:Newton-módszer
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Misibacsi (vita), értékelés dátuma: 2009. október 10. | |
|
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Pkunk (vita), értékelés dátuma: 2023. november 28. | |||
| |||
Derivált
[szerkesztés]
Szervusztok!
Nem tudok eligazodni az alábbiakban, ezért a matematikához értők segítségét kérem:
- „Széles körű számítógéprendszer-fejlesztők a húrmódszert kedvezőbbnek tartják a Newton‑módszerrel szemben, mert elég differenciálhányadost használni a deriválttal szemben. Ezt folyamatosan frissíteni kell, ami nem a legelőnyösebb. A gyakorlatban a kisebb kód fenntartása sokkal előnyösebb, mint a másodrendű konvergencia.”
A differenciálhányados nem egyenlő a deriválttal? (Szerintem ugyanaz, ezért nem mertem a cikket ellenőrizni.) Köszönettel: --Ronastudor a sznob 2011. június 27., 14:59 (CEST)
T. Szerző! Amit Te "húrmódszer"nek nevezel, azt a Ralston: Bevezetés a numerikus analízisbe c. könyvében "szelőmódszernek" nevezi. A húrmódszernek mi a tanulmányaink során az ú.n. Regula Falsi módszert neveztük, vagyis azt, amikor az iteráció egymást követő abszcisszáit úgy választjuk, hogy azok mindig közrefogják a gyököt. Ez a módszer mindig biztosan konvergál, de csak első rendben, azaz a gyökhelytől való eltérés egy mértani sorozat szerint változik (csökken), ami néha elég lassú lehet (a kvóciens közel van 1-hez). Az előző kérdezőnek azt a választ adhatjuk, hogy a szerző bizonyára "differencia hányadost" akart írni a "differenciálhányados" helyett, egyszóval elírásról van szó. Ralston azzal érvel a szelőmódszer hatékonysága mellett, hogy bár a rendje nem éri el a kettőt, mint a Newton módszeré, de ugyanazon pontosság eléréséhez általában kevesebb számolásra (számítógép időre) van szükség, mint az érintő módszernek. Üdv: MGy.
– 84.3.94.17 üzenőlapja 2014. július 29., 12:28 (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)