Ugrás a tartalomhoz

Vita:Meszlényi Zoltán (püspök)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Csakachemistry 5 évvel ezelőtt a(z) Meszlényi halálának ideje témában

Szia, láttam, hogy van egy Esztergomos link a készülő cikkben, szóval idenéztem. Két dolog: A bencés gimnázium Egomban a Szent István Gimnázium (Esztergom) elődje. Szerintem wikisítheted, hogy oda mutasson. A másik a képaláírás. Előre vetítem, hogy egyházi témában nem vagyok otthon, de mi az, hogy Budapest-Esztergomi segédpüspök? Az Esztergom-Budapesti érsekség (Nem pedig fordítva) csak 1993-ban jött létre, jóval a halála után. Vagy lehet, hogy nem egy dologra gondolunk? Villy/Üzenet 2007. június 15., 02:10 (CEST)Válasz

Javításaim

[szerkesztés]

Kivettem egy-két patetikus kifejezést (pl. Isten szolgája), valamint kommentbe tettem a más személyekre vonatkozó születési-halálozási dátumokat, ezeket nem kell szerepeltetni egy cikkben, zavarják az olvashatóságot. Van még egy-két mondat, ami túlburjánzó, érdemes lenne megfontolni átfogalmazni. Üdv, --Burumbátor Szellemszoba 2007. július 9., 05:50 (CEST)Válasz

Tévedés, az Isten szolgája nem vallásos kegyeskedés, hanem egyházjogi fogalom, egy cím, ugyanúgy, mint a boldog és a szent. A szenttéavatási procedúra első lépcsőfoka, azt jelenti, hogy valakinek megalapozottnak tűnik a boldoggá- illetve szenttéavatása, de még nem ért véget a per. (A tiszteletreméltó kifejezéssel egyenértékű, bár ebben nem vagyok biztos.) Meszlényi Zoltánt tehát ma még mondhatjuk Isten szolgája Meszlényi Zoltán-nak, ahogy I. Istvánt Szent Istvánnak és Apor Vilmost Boldog Apor Vilmosnak. Holnaptól szintet lép. Most már egy napért lol nem javítom ki. Einstein442 hallom 2009. október 30., 14:48 (CET)Válasz

Meszlényi Zoltán művei

[szerkesztés]

*A főkegyúri jog és a forradalom. Esztergom : Buzárovits G. Kvny., 1920. 32 o. Megjegyz.: Koll. 6. Gerinccím: Közjog. Bibliogr. a jegyzetekben.

  • A kánonjogi tanulmányok fontossága. (Ser. A Szent István Akadémia Történelmi-, Jog- és Társadalomtudományi Osztályának felolvasásai ; 2/2.) Pécs, Dunántúl Könyvk. és Ny., 1930. 35 o.

Tévedtem, ő egy jogász volt!--Márti 2007. július 9., 22:14 (CEST)Válasz

Meszlényi Zoltán Lajos

[szerkesztés]

legyen a szócikk címe, mert van névrokona, hasonló korú, a jogász Meszlényi Zoltán.--Márti 2007. július 9., 22:42 (CEST)Válasz

A boldoggá avatási szertartás végzőiről

[szerkesztés]

Békesség Nektek!
A szertartás végzőiről itt olvastam: http://magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=29502&rovat=1&fokat=19&kat=103, de nem tudom, hogy kell beforrásolni. Mindamellett átfogalmazni sem tudom, mert ennek a két embernek egyszerűen ez a neve és a címe (titulusa), így jobb híján szó szerint citálom. - Winterrose havas tüskebokor 2010. október 31., 17:20 (CET)Válasz

Meszlényi Zoltán művei

[szerkesztés]

A Márti hozzászólásában szereplő művek mind a szócikk tárgyát képző Meszlényi Zoltán művei. Lásd - többek között - a Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikkét [1]

Meszlényi halálának ideje

[szerkesztés]

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levélára szerint pontatlan a Meszlényi halálával kapcsolatban megjelölt dátum (1951. március 4.), mivel irataik szerint valójában 1953 januárjában, a Mosonyi utcai rabkórházban halt meg. Álláspontjuk:

"Egy pontosítás

"1950. július 4-én éjjel az esztergomi Prímási Palotában ismét megjelentek az állambiztonsági szervek emberei, és elhurcolták Meszlényi Zoltánt. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében, 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemető területén helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták, és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra." https://www.magyarkurir.hu/nezopont/meszlenyi-zoltan-esztergomi-segedpuespoek

Ez az idézet A Katolikus Hírportálról való, és pontosításra szorul, mint az időközben boldoggá avatott mártír püspökről szóló Wikipédia cikk is, ahonnan a csatolt kép származik. https://hu.wikipedia.org/wiki/Meszl%C3%A9nyi_Zolt%C3%A1n

Levéltárunk nyilvántartásában Meszlényi Zoltán neve mellett ez szerepel:

Rómában és Innsbruckban végezte teológiai és filozófiai tanulmányait. Pappá szentelése után 1915-ben komáromi segédlelkész, 1917-ben prímási levéltáros lett. 1926-ban prímási titkár, 1930-ban irodaigazgatóvá nevezték ki. 1937-ben püspökké szentelték és a hercegprímás segédpüspöke lett. 1941-ben megkapta a lekéri javadalmas apátságot, 1950-ben az esztergomi egyházmegye káptalani helynöke lett. Ezt követően néhány héttel később Kistarcsára internálták. 1953 januárjában Kistarcsáról szállították az Állambiztonsági Fogház (Mosonyi) kórházába. (Mosonyi BV, Kísérőlap, 1953.). Eltemetve: Budapest X., Új Köztemető. 27-es sorszám alatt, 20-20-179/6. iktatószámon, "utólagos anyakönyvezése"

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok tehát azt bizonyítják, hogy Meszlényi Zoltán két esztendővel tovább szenvedett fogságban, mivel 1953. január 11-én hunyt el a Mosonyi úti rabkórházban, ahová előző nap a kistarcsai internáló táborból szállították át.

Levéltárunkban 28 dossziéban, illetve iratsorozatban található meg Meszlényi Zoltán neve. Ezek közül egy a csatolt irat, amely a kistarcsai internálótábor 1953. január 17-én készült heti jelentése, amelyen a "Fogyaték" rovatban szerepel Meszlényi Zoltán neve."

Lásd: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=2016945511709122&id=121560831247609

Jó lenne a kérdést tisztázni és javítani a szócikk esetleges pontatlanságát. – Csakachemistry vita 2019. augusztus 9., 12:10 (CEST)Válasz