Vita:Maldív-szigetek

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 15.

A Matula-link mellé azért elkélne egy "!Warning!!Explicit content!" figyelmeztetés. :-)

végül is nem durva, de nem is valami enciklopédikus... („Halászfalvaikban éhen halni nem lehet, viszont mást sem nagyon a mecsetbe járáson kívül. A fővárosi fiatalok időnként fellázadnak, olyankor Gayoom kiküldi a rendőrséget és néhányat a helyszínen veret meg, néhányat meg csak a letartóztatás után a börtönben..”; „Amikor itthon befizetjük az utazást, figyelmesen olyan szigetet válasszunk, amelyre egyáltalán nem utaznak honfitársaink. Félmillió forintért még mindig jobb német meg angol parasztokat nézni, mint a korallhomokban magassarkú csizmában botladozó butikosnét.”) :-) (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 11., 01:40 (CEST)

Persze hogy nem enciklopédikus, de hát ők nem is enciklopédiát szerkesztenek :) SyP 2006. május 11., 10:09 (CEST)

Fővárosa magyarul miért Male, nem pedig Malé

Az OH. a Male alakot hozza (1029. oldal), más nyelvű Wikipédiák viszont Malé formában írják. Utánanéztem, mi a helyzet, és a következőket találtam:

• A Maldív-szigetek fővárosa lévén a helyi hivatalos nyelv a divehi, amely nem latin írású, tehát a magyar írásmód minden további nélkül eltérhet tőle.
• Az angol Wiki a "Maa-lay" kiejtést hozza.
• Az eredeti írásmódja a következő: މާލެ
• A divehi modern írásmódját az angol Tāna szócikk ismerteti, innen lehet megtudni az egyes betűk hangértékét:

މ [m]

ާ     [əː]

ލ [l]

ެ     [e]

A divehi átírását nyilván nem tárgyalja az OH., de számos más nyelvét igen. Az orosz, a héber és a kínai magyar átírásában nem fordul elő hosszú magánhangzó (illetve az orosznál van egy-két hagyományos kivétel), a görögnél csak a hangsúlyos magánhangzót írjuk át hosszú ékezettel, a Keleti nevek magyar helyesírása szerint pedig a thai átírásánál sem használunk hosszú ékezetes betűket (egy-két hagyományos kivételtől eltekintve). Ellenpélda a japán és az arab, amelyek magyar átírásában hosszú magánhangzó is van, de azért elmondhatjuk, hogy ez kevésbé jellemző – még azokban a nyelvekben sem, ahol a hosszúságnak jelentésmegkülönböztető szerepe van (pl. orosz, thai). Ennek alapján a divehi nyelv fenti írásmódjának átírásában sem feltétlen indokolt az ékezetes magánhangzók használata – különösen nem az utolsó magánhangzónál, ami ugyan minőségében a magyar é-hez hasonló, a magyar e-nél zártabb, viszont az utóbbihoz hasonlóan rövid.

A fenti cikk szerint a divehi különbséget tesz rövid és hosszú magánhangzók között, viszont a nyílt és zárt e közti szembenállás nincs meg benne, úgyhogy egyet lehet érteni azzal a törekvéssel, hogy inkább a mennyiséget jelöljük korrektül, mint a minőséget.

A kérdés még az első magánhangzónál merülhet föl, hogy vajon helyénvaló-e a magyar átírásban az "a", de mivel ebben speciel a többi nyelv átírása, valamint az OH. is megegyezik, ezt szerintem ne bolygassuk. Ádám ✉ 2008. február 22., 18:15 (CET) Hogyan szereznek édesvizet a szigeteken? Úgy hiszem folyók nincsnek, legfeljebb eső. Érdemes lenne erről szót ejteni.

Jó kérdés. Ez bennem is felmerült, hiszen az atollok nagyrésze nem nagyobb, mint egy nagyméretű vadászrepülőgépeket is fogadó, illetve felszálló pályát is tartalmazó tengerészeti hadihajó. A hadihajókon ismert az ellátási rendszer. A turizmus miatt valószínűleg ellátási rendszer működik a civilizált élet fenntartása érdekében. Másrészt az esővizet ciszternákba gyűjtik az idiai, arab, kínai, maláj, stb. (szóval sivatagi jellegű) kultúrákban egyaránt évezredek óta, s tisztítás, fertőtlenítés után hasznosítják. Nagyon érdekes, hogy a természet az esővizet a ciszternarendszerhez hasonlóan tárolja az atollokon, ami a kavics és homok, illetve kőzet természetes szerkezetéből, illetve megfelelő felépítéséből (vulkáni kőzet alul, mint a tároló alja és oldalfala) adódhat. Az, hogy ez létezik, a növényvilág mutatja az egész kis atollokon, ahol néha csak egy-egy kókuszpálma található.Természetesen ma már az édesvíztárolást akkor is ki tudják mutatni, ha nincs még növényzet, ami ennek a jelenlétére utalna (pl.gondoljunk a műholdképekre, a színspektrumelemzésekre). Modernebb technológia van a tengervíz sótalanná tételére, ami nem olcsó dolog, de lehetséges, hogy megtérül. A tengervíz-sótalanítás egy gyorsforralásos desztillációs technológia, amihez, hogy olcsóbb legyen, az erőművek fáradt gőze használható. A lényeg a már sómentes gőz lecsapatása, és bevezetése a használatba. A rendszer tisztasága fontos.

Nagyon érdekes, hogy a vulkánok tektonikai süllyedését és az atollok kialakulását már az 1800-as, 1900-as években is világosan összekapcsolták geológiával, földrajzzal és határtudományokkal foglalkozó tudósok. (Példa erre:PHYSIKAI FÖLDRAJZ IRTA DR BOZÓKY ENDRE ÁLL. FŐGYMN. TANÁR.IX. A földfelület szárazföldjeinek alakulatai. fejezet 72. szakasz "Szigetek" címmel "Az önálló szigetek ismét eredetükre nézve lehetnek: a tengerfenék lassu emelkedése folytán keletkezettek (Harrilaid szigete Dagö közelében); vulkáni kitörésből származottak (Izland), vagy korallszigetek.

A kocsonyás testű korallállatok kemény mészhéjat választanak ki. A bimbózás utján keletkezett uj egyének a meglevő élő és elhalt egyénektől nem szakadnak el, hanem azokkal összefüggésben maradván, egy törzset alkotnak. Szilárd, sekély (30-40 m.-es) tengerfenék, tiszta sós víz, elegendő táplálék és meleg éghajlat a korallállatok életföltételei. Az utóbbi föltételnél fogva csak az egyenlítő környékén, a meleg földövben találhatók. Építményüket a tenger szintjéig emelik; a levegőre kerülő felső rétegekben az állatok elhalnak. A kiemelkedő zátony a madarak pihenő állomásává lesz, azok ürülékei jó termőföldet (guano) nyujtanak a szélhordta magoknak. Igy tesz szert a korallsziget növényvilágra, melyhez csakhamar az állatvilág csatlakozik. A gyűrűalaku korallszigeteket atolloknak nevezik. A zátonyok közül legnevezetesebb az Ausztrália keleti partjai mentén elhuzódó Barrier-Riff. Korall-építmények: a Maledivok és Lakkadivok, valamint Polinéziának számos szigetcsoportjai.") Szaladdin^{Kérlek, hogy a szócikk vitalapján írj!} 2022. június 24., 10:43 (CEST)