Ugrás a tartalomhoz

Vita:Magyar zsidó lexikon

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Vadaro 9 évvel ezelőtt a(z) Interwiki-k témában
Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Petej (vita), értékelés dátuma: 2011. október 16.
Zsidósággal kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A szöveget e-mailben kaptam: Nagy Péter Tibor, tudományos tanácsadótól, az MTA doktorától. Formázás kellene, meg rendezés is. Köszönöm! NCurse üzenet 2006. augusztus 7., 23:04 (CEST)Válasz

NCurse! Az engedélyét kérlek rakd ki a vitalapra, ahogy szokás. Köszi! Nikita 2006. augusztus 7., 23:11 (CEST)Válasz

Engedély

[szerkesztés]
> ----- Original Message -----
> From: "nagy.peter.tibor<kukac>ella<pont>hu" <nagy.peter.tibor<kukac>gmail<pont>com>
> To: "NCurse" <berci.mesko<kukac>axelero<pont>u>
> Sent: Monday, August 07, 2006 6:39 PM
> Subject: Re: Wikipédia
>
>
> > Kedves Bertalan,
> >
> > hadd ne tanuljam meg, viszont élek a szives ajánlattal és megküldöm a
> > szócikket. További sikeres vikipédiázást és közösségépitést kivánok.
> >
> > Nagy Péter Tibor
> > tudományos tanácsadó
> > MTA doktora

Leütközött változat

[szerkesztés]

A nagy nemzeti lexikonok nyomán a századfordulón megjelent az angol nyelvű "Encyclopaedia Judaica" - mely hasonlóan a kortárs Encyclopaedia Britannica-hoz ma már az interneten is teljes szöveggel elérhető[1]

Később újabb hasonlóképpen sokkötetes kiadások követték, s a legújabb verzió már cd-n is megvásárolható. Magyarországon a hazai neológ, illetve ortodox közösség tudományosságához kötődő meglehetősen nagyvolumenű könyvkiadás ellenére ilyen átfogó könyv hosszú ideig nem készült, a dualizmuskori állami tudományosság pedig a magyar szellemi örökség felekezeti szempontok szerint tagolt összegyűjtését nem támogatta.

Az 1929-ben Újvári Péter szerkesztésében megjelent, több, mint ezer oldalas munka a két világháború közötti lexikonkiadás egyik csúcsteljesitménye. Máig használható címszavait több nagy csoportba oszthatjuk:

  • Több ezer életrajz, melyek gyűjtőköre szinte teljességre törekedett a zsidó vallási intellektualizmus és konfesszionális alapú társadalmi szerveződés (rabbik, hittudósok, fontosabb hitközségi vezetők) vonatkozásában, és kiterjedt szinte az összes értelmiségi foglalkozásokat képviselők (ügyvédek, orvosok, tudósok) bemutatására.
  • Hitközségi szócikkek, szintén rengeteg névvel és fontos helytörténeti adattal.
  • A judaizmus, illetve bibliatudományok keretébe vágó (ma már nyilván részben korszerűbb szakkönyvekből ellenőrizendő) szócikkek.
  • Tematikus gyűjtések, melyek tudományterületek, művészetek vonatkozásában listaszerűen tartalmazzák a magyar - és részben a külföldi - zsidó kiválóságokat.

A Zsidó lexikon 1929-ben készült, a legkiválóbb magyar zsidó tudósok részvételével, a korabeli zsidó társadalom és vallási vezetés támogatásával. A "ki a zsidó?" - már akkor is erősen vitatott - kérdését azzal az informatív módszerrel oldja meg, hogy minden címszóban külön megjelöli a kikeresztelkedetteket, viszont semmilyen módon nem foglalkozik azzal, hogy valaki vajon hívő-e, zsidónak tartja-e magát, stb.

Nem tudjuk, hogy a mű hány példányban jelent meg.

A Zsidó Lexikon a rendszerváltás előtti antikváriumi piac egyik ritkaságának számított. A kilencvenes években reprint formában megjelent. A 2000-s évek elején Nagy Péter Tibor szerkesztésében elkészült egy meglehetősen kezdetleges CD változat. 2006 augusztusra a magyar elit összetételét (többek között felekezeti összetételét) vizsgáló Karády Viktor és Nagy Péter Tibor vezette tudományos projekt feldolgozta a Zsidó Lexikont is. Ennek a munkának a melléktermékeként - és köszönhetően a WJLF és a Hanadiv támogatásának - elkészült az immár sokféle mutatóval felszerelt internetes változat is, mely a zsidlex.extra.hu címen mindenki számára elérhető.


Méghogy nincs szerkesztői aktivitás...:)--Godson 2006. augusztus 7., 23:23 (CEST)Válasz

A lexikon cikkei

[szerkesztés]

Hahó, ez szép volt. Bár azt hittem, kiváltságot jelent, hogy van egy nyomtatott példányom :-) Azt tudjuk, hogy szabadon felhasználható-e az anyag? Úgy sejtem nem. Üdv, --Korovioff 2006. augusztus 8., 08:48 (CEST)Válasz

Ott van fent az engedély... NCurse üzenet 2006. augusztus 8., 08:55 (CEST)Válasz

Bocs, nagyon pontatlanul fogalmaztam. Úgy értem, a lexikon szócikkei szabadon felhasználhatóak-e. Üdv,--Korovioff 2006. augusztus 8., 09:36 (CEST)Válasz

Zsidó lexikon vs. Encyclopaedia Judaica

[szerkesztés]

Nem derül ki a cikkből világosan: most az Encyclopaedia Judaica magyar fordításáról van szó, vagy a hazai, "lokalizált" változatáról, vagy csak egy hasonló témájú magyar műről? Az első esetben szerintem át kéne nevezni és átalakítani az Encyclopaedia Judaica-ról szóló cikké. Az Encyclopaedia Britannica magyar fordításáról sem írunk külön cikket Brit Lexikon néven. --Tgr 2006. szeptember 1., 14:36 (CEST)Válasz

Bejelentett támadó webhely!

[szerkesztés]

A www.zsidlex.extra.hu -ra kattintva a következő üzenetet jeleníti meg az AVG Anti-Virus Free:

Bejelentett támadó webhely!

A(z) www.zsidlex.extra.hu címen működő webhelyről bejelentés érkezett, hogy támadó webhely, ezért a biztonsági beállítások alapján a böngésző a hozzáférést nem engedélyezi.

A támadó webhelyek megpróbálnak olyan programokat telepíteni, amelyek személyes adatokat lopnak el, a számítógépet mások megtámadására használják, vagy károsítják a rendszert

Egyes támadó webhelyek szándékosan terjesztenek ártó szoftvereket, de sok olyan van, amelyet a tulajdonosa tudta vagy engedélye nélkül használnak ilyen célra.

Piskóta vita 2009. december 11., 10:06 (CET)Válasz

Források és jegyzetek

[szerkesztés]
  1. jewishencyclopedia.com

Interwiki-k

[szerkesztés]

A Wikidatából az interwikiket töröltem, mert a mi cikkünk külföldi zsidó lexikonról szóló cikkekkel volt összehozva. – Vadaro vita 2015. szeptember 12., 15:42 (CEST)Válasz