Vita:Művészi Zene Kör

Tömörítem

Kedves szerkesztők! Hamarosan kicsit beleszerkesztek: nekem túl soknak tűnik a feleslegesen összetett szóvirág, amit egyszerűbben megfogalmazva szinte azonos tartalommal közölni lehetne úgy, hogy értsék az olvasók. Ha a szöveg tömörebb, talán kedvet érez majd a közösség a szöveg és a szócikk megmentésére, bár sajnos a forrásolhatóség akkor sem lesz biztosítható, én semmilyen jelentős külső forrást nem találtam a szervezet tevékenységére, eredményeire.

Kedves @Domokosmusic:, kérlek keress olyan forrásokat az interneten, ahol a szervezet eredményeit taglalják, ezzel nagyban elősegítenéd, hogy a Wiki-szócikk fennmaradjon. A szervezet művészettámogató tevékenysége méltányolandó, de a Wikipédia csak akkor tudja a szócikket közzétenni, ha az elveinek megfelelően ellátható független forrásokkal. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2016. április 13., 14:51 (CEST)

A tömörítés megtörtént, már csak kellene bele rakni sok konkrét eredményt és azokat alátámasztó forrást. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2016. április 13., 17:57 (CEST)

A név helyesírása

A szervezet be van jegyezve ezzel a névvel, mint egyesület? Mert ha nincs, akkor itt a Wikipédián javítani lehetne a helyesírásán, ugyanis most nem jó. Jelentéstől függően az alábbi esetek jöhetnek szóba:

• Művészizene-kör: Ha a művészi a zene jelzője az összetételben, a kör pedig ezekkel együttesen alkot szókapcsolatot, akkor az egyébként különírandó művészi zene kapcsolatot "összerántjuk" és az utótagot kötőjelezzük.
• Művészi Zenekör: Ha a zenekör jelzője a művészi, mert a zene és a kör főnevek jelöletlen birtokos összetétele egybeírandó, ezek együttes kapcsolata a művészivel sima minőségjelzős, különírandó összetétel.

A mostani név szerintem nem magyarázható, helytelen. Persze ha már be van így jegyezve, akkor már tárgytalan. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2016. április 13., 18:09 (CEST)

Túlbonyolított és hivataloskodó megfogalmazások

Kedves @Domokosmusic: ajánlom figyelmedbe a Wikipédia stilisztikai útmutatóját: WP:STIL. Ebben például az is olvasható, hogy a szócikkek írásakor kerülni érdemes a hivataloskodó megfogalmazást, a szakzsargont, a körmönfont mondatszerkezeteket. Az ilyen stíluselemek alkalmazása ugyanis nem segíti a megértést.

Például a "2004 óta folytatnak formális (intézményi), non-formális (csoportos) és informális (személyes) tehetségmenedzselő tevékenységet állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi fenntartású intézményekben" mondatrész túl általánosan fogalmaz, rengeteg felesleges kifejezést definiál, ráadásul a szócikk témáját, azaz az egyesület tényleges tevékenységét nem is írja le: nem derül ki, mi az egyesület tényleges tevékenysége.

A szövegbe újból beemeltél olyan mondatokat is, melyek nem tényszerű és alátámasztható információt tartalmaznak, csak megánvéleményt tükröznek. Például a " A szervezet vezetői közel 30 év alatt számtalan szakmai elismerést és tapasztalatot szereztek. Többdiplomás, professzionális előadó- és alkotóművész-tanár, karmester, szakvizsgázott pedagógus és közoktatási vezető szakos képesítésekkel a korszerű közönségnevelést és a közművelést aktívan gyakorolják hivatásként." mondatnak nincs helye az "Eredmények" szakaszban, ugyanis ez nem eredmény.

Továbbra is sok a meseszerű, ködös állítás, mint " A kiemelten magas kulturális és társadalmi szerepvállalásnak köszönhetően a szervezet 2015-ben előadó- és alkotóművészi támogatásban is részesült, amelynek eredményeképpen a közelmúltban már több ezer tanuló és pedagógus számára nyújtottak - interaktív koncertpedagógiai előadásokkal egybekötött - ingyenes metodikai és didaktikai tehetség-szaktanácsadói és szakértői segítséget". Az idézett mondatban a "kiemelten magas" puszta szubjektív szószaporítás, a társadalmi szerepvállalás és a támogatás odaítélése közötti oksági összefüggés nem alátámasztott, illetve sok kérdést hagy a mondat maga után. Többek között nem derül ki, hogy ki adott támogatást, kinek, mire, mennyit, ezek közül, az konkrétan mire lett költve, ki az a több ezer fő, akik milyen segítséget kaptak, mikor és milyen koncertpedagógiai előadások lettek megtartva azokon mi történik, ez kinek és miért történik, stb.

Fontos lenne tisztázni, hogy mi a szervezet jogi kerete: egyesület, közhasznú egyesület, alapítvány, cég, stb, mert abból a tevékenység jellegére következtethet az olvasó. A jogi forma tehát legyen a szövegben feltüntetve és következetesen alkalmazva.

A rendezvényei szakaszban a szöveget címekre cseréltem, kérlek ott jellemezd ezeket a rendezvényeket és ha ezekben van weboldala, azokat ott add meg forrásként. Fontos, hogy derüljön ki, mi volt a cél, mi történt a rendezvényen, kiknek szólt, mikor jött létre konkrétan (év).

A fentieknek megfelelően a cikket újból átírtam a ma délutáni szerkesztésedet követően.

Kérlek jelezd, ha van ezzel kapcsolatban észrevételed. Válaszolni itt, a vitalapon tudsz, a hozzászólásod után pedig négy hullámvonal segítségével (vagy a szöveges szerkesztő menüsorában található ceruza ikonnal) írhatsz aláírást.

Üdv, Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2016. április 13., 21:39 (CEST)

Kedves Cvbncv Vince! Nagyon köszönöm a segítő szándékot és a korrekt választ! Nagyon hasznos volt és végre világossá váltak a szöveggel kapcsolatos elvárások. A javaslat szerint igyekeztem maradéktalanul átdolgozni az oldalt. Nagyon zavart, hogy nagybetűvel volt a név, ezért átírtam. Az az igazság, hogy szakmai szövegíróként hozzászoktam, hogy szakemberek, vagy legalábbis felsőfokú végzettséggel rendelkezők olvassák az írásaimat, így nagyon nehezemre esik az átlag wiki-olvasó szemével nézni és így leegyszerűsíteni az írásaimat. A legfőbb hiba az volt eddig, hogy próbáltam többszörösen és hitelesen elmagyarázni a szövegrészeket, hogy megőrizzék a pontos jelentésüket. Pl.: a "kiemelten magas szerepvállalás" jelentése az, hogy nem csak általános (a többi szervezethez hasonlóan passzív háttértámogatói, terjesztői) szerepet vállal a szervezet, hanem kiemelt (aktív) szerepet, tehát személyesen segítjük a tanulókat és a tanárokat. Tehát a "kiemelt", általánosan használt szakszót kicseréltem aktívra... A legnagyobb eredmény az, hogy megismertettük velük a művészi zene hatásait és azok segítségével tanultak meg tanulni és tanítani. Így a gyakorlatban eltűntek az órai fegyelmezési feladatok és a tanulók otthon is könnyebben tanulhatnak meg egy-egy anyagrészt, ha a háttérben művészi zenét hallgatnak. Ezt a módszert személyesen dolgoztam ki és a tehetségfejlesztési módszerem egyik részét képezi. Az elméleti módszert az utóbbi időszakban közösen teszteltük az MZK művésztanáraival és mára már megfelelő (objektív, valid és reliabilid) mérési referenciákkal rendelkezik, mint önálló szellemi termék. A gyakorlatban ezeket a mérési tapasztalatokat is megosztjuk a partnereinkkel, hogy az iskolai tehetséggondozási programokba be tudják építeni. Mivel a speciális szakmai tudásunk és tapasztalataink révén az iskolák profitálnak a munkánkból kiemelt(magas)megbecsülést nyerünk, ami sokkal fontosabb az anyagi ellentételezésnél. Minden iskola rendelkezik tehetséggondozási programmal, amely lényege a közismereti tantárgyi képességfejlesztés. Az MZK tehetségmenedzselést végez, ami menedzselés (folyamat- és tevékenységirányítás), leadership (személyes, személyre szóló vezetés) és mentorálás (tanácsadás) részekből áll és a készség- és a rutinfejlesztés a célja. A készségfejlesztés azt jelenti, hogy olyan dolgokat fejlesztünk a tehetségeknél, amelyek már gyakorlott szinten állnak, a rutinfejlesztés pedig a folyamatos gyakorlatfejlesztést jelenti, tehát a készségfejlesztés magasabb formája.

A rendszer így néz ki: I. képességfejlesztés (ez minden óvodában és iskolában működik, olyan pl.: mikor megtanulunk írni először csak a képességünk van meg hozzá, de nem tudunk szavakat alkotni manuálisan és fejleszteni kell), II. készségfejlesztés (ez már csak a gyakorlati és elméleti tanulást szintetizáló művészeti iskolákban van, olyan pl.: amikor már megy az írás, de nem sikerül mindig ugyanolyan esztétikusan és gyorsan írni és fejleszteni kell) és III. rutinfejlesztés (ez a szervezetünk különlegessége, amitől vonzóvá válik az iskolák számára a tudásunk, olyan pl.: mikor már bármikor ugyanolyan gyorsan és szépen tudunk írni, de nem tudjuk ezt hogyan alkalmazhatjuk a gyakorlatban és fejleszteni kell). Ennél egyszerűbben sajnos nem tudom megfogalmazni, de szeretném, ha ezek is valahogy bekerülhetnének a tartalomba.

A képzettségeket és a szakmai tapasztalatot nem a dicsekvés kedvéért írtam bele, hanem a szervezet értékének egyfajta megerősítéseként. Természetesen a támogatóinkkal kapcsolatban nincs felhatalmazásom konkrét adatokat nyilvánosságra hozni és stratégiailag is elhibázott döntés lenne a versenytársainkat információs előnyhöz juttatni. Ezt a kérést sajnos nem teljesíthetem. A szervezet a Kocka Kör tehetséggondozó egyesület formális (intézményesített jogi személy) alszervezeteként működik 2015óta, előtte 2004-től informális (személyes, individuális) és nonformális (csoportos, kooperatív) szervezeti kultúrában és kapcsolati hálóval működött. 2015-től tehát a nemzetközi Tehetségpont-hálózat része lett, így bejegyzésre került a nemzeti tehetségsegítő tanács hivatalos oldalán is. Szóval az elmúlt években keményen megdolgoztunk azért, hogy szakmai megbecsülést szerezhessünk és igyekeztem ezt úgy megfogalmazni, hogy ne legyen "önreklám", de mégis pozitív, követhető példával szolgálhasson az olvasóknak és a kudarckerülő, irigykedő általános hozzáállást sikerkereső és példakövető attitűdre fordíthassam az írásomban.

A személyes meglátásom az, hogy a tudományos szakemberek bevonásával a Wikipédia elsődleges hivatkozásforrássá és 100%-osan naprakész egyetemes (az emberiség kollektív tudását tartalmazó) adatbázissá válhatna, azonban a legtöbb szerkesztő ezt veszélyforrásként könyveli el, ami tönkre tenné a jelképes előléptetésért küzdött szerkesztői "karrierjét" és nélkülözhetővé tenné őket. A valóságban ez pontosan fordítva működhetne, hiszen a tudományos szakíróknak nincs elég szabadideje részletesen kidolgozni egy-egy cikket, tehát minden szerkesztő szerepe megmaradna, azzal a különbséggel, hogy globális viszonylatban valóban fontos és hiteles cikkeket készítenének, megfelelő megbecsülésért. A jelenlegi enciklopédia-rendszerrel az a legfőbb baj, hogy hiányoznak belőle alapvető kifejezések és fogalmak, így valójában ingyenes, de gyakran értéktelen információkat szereznek az olvasók. Az értékes, de ingyenes tudás-szerzésben rejlő potenciál óriási előnyhöz és népszerűséghez ismertséghez juttathatná a Wikipédiát és a szerkesztőket is, úgy hogy közben egy információs-háló épülhetne ki, amelyben minden kifejezés szervesen illeszkedik a többihez. Ehhez elengedhetetlen feltétel a naprakész és korszerű írások és szerzők jelenléte. Ez csak egy kis gondolatmenet volt, elnézést a szabadidő-terhelésért! :) Mégegyszer köszönöm a segítséget! --Domokosmusic ^vita 2016. április 14., 19:52 (CEST)

Kedves @Domokosmusic: először is megértésedet kérem a tegezés miatt, a Wikipédián így szokás. Kérlek jelezd, ha ellenedre van. Ha viszont nem, akkor alkalmazzuk.

Ami a szervezet tevékenységét illeti, becsülendő, részben ezért is javasoltam, hogy próbáljuk meg megmenteni a szócikket átdolgozással. Továbbra is kérdéses, hogy a szócikk meg fog-e felelni, ugyanis még mindig kevés független forrás áll rendelkezésre a konkrét eredményekről. Azaz a források nagy része a szervezet saját honlapján található, így akár egyoldalú is lehet. De szerintem sokat javult a szöveg elsősorban az érthetőséget tekintve. Néhány további javaslat:

• A szövegben mellőzendők a részletek, amelyeket fent részletezel, itt kell ennyire részletekbe menni. Ezt az egyik szerkesztési elv úgy foglalja össze tömören, hogy a Wikipédia nem az első közlés helye, azaz itt össze kell gyűjtenünk, hogy máshol mit írnak, és tömören, érthetően összefoglalni.

Példaképpen engedd meg, hogy saját korábbi szócikkemet hozzam fel. Írtam már szakszöveget a Wikin, itt van például az Ewald-gömb, vagy a Négyzetes ellenállás. Ezekben szakszöveg található, de nem tárható fel minden részlet, hiszen ezek nem publikációk, hanem enciklopédia-szócikkek. De hogy ne csak hazabeszéljek, itt van példaképpen a Gravitációs hullámok szócikke, ebben nem szerkesztettem. Ez is tömören, érthetően fogalmaz, és hiába van szó egy hihetetlenül bonyolult relativisztikus kvantum-térelméleti témáról, a szöveg végig világos marad egy frissen érettségit végzett olvasó számára is.

A szócikkben utalni kell a legfontosabb pontokra és fel kell tárni az olvasónak, hogy mely forrásokon olvashat tovább, ha többet akar tudni. Kérlek tanulmányozd ezeket a szócikkeket, meríts ötletet belőlük. Az enciklopédia-szócikk nem triviális műfaj, rá kell érezni. Magam is tanulásra szorulok, noha jó pár szócikk megírásán túl vagyok: a legnehezebb talán a megfelelő stílusréteg eltalálása, ugyanis nem mindig felel meg a "legtudományosabb". Előfordulhat, hogy éppen a tudományosság teszi a szöveget pongyolává, fennhéjázóvá, ezt kell tehát elkerülni, persze a pontos, világos megfogalmazások megtartása mellett.

• Ha üzleti okokból bizonyos információkat nem tudsz megosztani, az nem gond, de érdemes legalább arra utalni, hogy a szervezet magántőkéből, közadakozásból, állami vagy EU-pénzből dolgozik-e. Nem kell üzleti titkokat elárulni, de derüljön ki a tevékenység jellege. Nem világos például az "előadó- és alkotóművészi támogatás", számomra ez a kategória pontosítást igényel.
• A Rendezvények szakasz így már sokat javult, köszönöm, hogy kitöltötted. Eltávolítom róla a {{csonk-szakasz}} sablont is. Viszont minden szakaszhoz forrásokat kellene megadni. Például ha "A vezetők 2008 óta szerveznek koncerteket", akkor ennek biztos van nyoma: helyi újságok internetes, vagy papír alapú hasábjain, esetleg ISBN-számmal rendelkező kiadványban, évkönyvben, stb. Nem feltételnül szükséges a szöveget megtalálni a neten: ha tudod, hogy melyik újság melyik számában hol van szó egy ilyen fellépésről, azt már be is lehet hivatkozni. Ez a forrás-kutatómunka része a szócikk megírásának. Sőt: ez adja az igazi értékét, ugyanis az olvasó, ha érdeklődik, ezeken a nyomokon haladhat tovább a szócikk elolvasása után.
• A tehetséggondozás aktív jelzőjét töröltem, szerintem továbbra is szószaporítás. Az aktív nagyjából annyit tesz: cselekvő, tevőleges. A tehetséggondozás tevékenysége soha sem lehet passzív, nem magától történik, ezért az aktív már redundáns.
• Az egyetemes zenei nevelés korszerűsítése nagyon nagy cél. Így a szövegben szerintem forrás nélkül nem áll meg, töröltem. Kérlek, ha a tevékenységben forrással fel tudsz mutatni olyan aspektust, ami a hazai zenei nevelésen túlmutat, jelez.
• Fontos: a szócikkről éppen törlési megbeszélés van folyamatban, ezért kérlek ne nevezd át a cikket, mert az a hivatkozásokban káoszt okozhat. Ha sikerül a cikket megmenteni, akkor később erre lehetőség lesz. Helyes elgondolás a csupa nagybetűs szöveget váltott betűsre cserélni, továbbá később a rövidítést is el kell majd távolítani, ha a törlési megbeszélést lezárjuk és a szócikk megmaradásánál döntünk.

Végül szeretném felhívni a figyelmedet egy idevágó újdonságra. Itt a Wikipédián a szerkesztők műhelyekbe tömörülnek, hogy hatékonyabb legyen a szerkesztés, a műhelyek egy-egy téma köré csoportosuló feladatokkal foglalkoznak. Az újdonság az, hogy a komolyzenei szócikkek hiányzó műhelyének felmerült a pótlása, így hamarosan indul egy Zenei műhely, ahol mindenféle klasszikus zenei témájú szócikkekkel kapcsolatos munka indul majd. Ha zenei köznevelésben érintettként volna kedved ehhez az önkéntes erőfeszítéshez csatlakozni, hát bátorítalak rá. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2016. április 15., 10:07 (CEST)

Törlési megbeszélés eredménye (2016. május)

Lásd itt: Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/MŰVÉSZI ZENE KÖR - MZK – nyiffi ^üzenj! 2016. május 1., 12:43 (CEST)