Vita:Kultizmus
Új téma nyitásaNem ezeket hívják "tudós szavak"-nak? A jelenségről már többször hallottam, de "kultizmus" néven még sosem. Ádám ✉ 2007. december 6., 19:49 (CET)
- Nem egészen. A tudós szavakat a tudományokban használják, és a köznyelvben a legtöbb ember számára érthetetlenek. A kultizmus lényege pedig alapvetően az, hogy megőrizte a majdnem eredeti hangalakját, mert nem ment át a fonetikai átalakuláson. Kultizmus pl. a spanyolban lehet bármely teljesen hétköznapi szó, és rengeteg van: pl. a familia is egy kultizmus, pedig csak azt jelenti, hogy család (ha nem az lenne, akkor *hameja lett volna belőle, vö. FILIU > hijo). – El Mexicano
(taberna) 2007. december 6., 20:00 (CET)
Hát valami név csak kell neki, és a kultizmus még mindig jobb szócikkcímnek, mint az egyike az olyan jelenségeknek, amiről Adam78 már többször hallott. :) – Alensha 
üzi m 2007. december 6., 19:59 (CET)
Egy nyelvész barátom is azt mondja, ezeket tudós szavaknak hívják magyarul; angolul learned words (kiejtve [id]-del), és ennek megfelelőjeként említi a spanyol palabras cultas megnevezést. Vö. en:History of the Spanish language#Learned words and consonant cluster simplification: lásd a modern spanyol példákat is. Nem hiszem, hogy az itt említett szavak csak a tudományokban fordulnának elő. Ádám ✉ 2007. december 6., 22:58 (CET)
- A magyar-spanyol szótár is így fordítja, de szerintem ez eléggé félreérthető. Ha megnézed a külső hivatkozásoknál a DRAE cultismo bejegyzését, ott is két jelentése van: egyrészt a tudós szó (művelt nyelvhasználat), másrészt nyelvtörténeti szempontból az olyan szó, amely nem szenvedett fonetikai átalakulást... Mit javasolsz? Felesleges ezek szerint az egész szócikk? (A magyar értelmezések állandóan bekavarnak, mert, mint ez esetben is, teljesen potatlan és félreérthető megjelölés). – El Mexicano (taberna) 2007. december 7., 10:22 (CET)
Nos, hozzáírtam egy-két magyarázatot és példát, így már talán helyre vannak téve a fogalmak. – El Mexicano 
(taberna) 2007. december 7., 11:02 (CET)