Vita:Korán
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Ramirez (vita), értékelés dátuma: 2008. október 22. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Mitológia-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hirvenkürpa (vita), értékelés dátuma: 2015. augusztus 20. | |||
| |||
Iszlám országokban általános, hogy az iskolai tanulmányok részét képezi a Korán betéve történő megtanulása.
Ez a kitétel nem helytálló. Jelenleg a világon becslések szerint 20-50 millió un háfiz él, akik betéve tudják a Koránt. Ez a világ teljes muszlim népességének 1-4%-a. Az ilyen jellegű tanulmányok, szinte sehol nem képezik a kötelező iskolai tanulmányok részét.
A Korán keverten, akár egy szúrán belül is váltakozva tartalmaz elbeszélő, intő-figyelmeztető, és törvénykező szövegrészeket, amelyek nem feltétlenül függnek össze egymással.
Én magam nem ismerem a Koránt, de ez így gyanús. A törvénykezés szó bíráskodás jelent. Nem inkább vallási törvényalkotásról lenne szó?
Üdv, László
Egykutya. A muszlim világban nincs elkülönülő vallási és világi törvénykezés, mint volt pl. Európában a római jog és a kánonjog. Minden alapja a saría. Annak pedig a Korán az alapja, meg a hadíszok, meg néhány korai jogászi értelmezés és elgondolás. De elsősorban a Korán, ami ugyebár Isten szava, ami örökké érvényes. --al-Mathae Vita 2007. október 4., 21:07 (CEST)
Lászlónak igaza van. A Koránban nem bíráskodásról,hanem magukról a törvényekről van szó. ikaljan
Mathae-nek igaza van, ugyanis az iszlám nem választotta ketté a vallást és az államot, mint a kereszténység. A kereszténységben külön egyházi és külön állami jogok voltak mindig is, de az iszlámban mindig is a vallás egyenlő volt az állammal. Abu Hanifa, az első muszlim jogrendszer alapítója a Koránt használta jogforrásként, és éppen ezért volt szükség a próféta hagyományainak összegyűjtésére, hogy amire a Korán nem adott választ, arra választ adott a próféta hagyománya, bár Abu Hanifa a hagyományokkal szemben az egyéni törvényeket alkalmazta. Bocs, hogy belementem a hanafita jogrendszerbe(amelynek amúgy a híve vagyok:-)) itt most legyen a Koránról szó. User:Mustafa 2009 május 17. 10:55