Vita:Konrad von Mure

VIL-copy

Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

A szócikk mai állapotában két cikk összevonásával jött létre. A "Munkássága" szakasz első, hosszabb bekezdését a Világirodalmi lexikonból másolták. A további részek nem a VIL-ből valók. – Vadaro ^vita 2010. november 25., 16:59 (CET)Válasz

Kimentett tartalom

A szócikk korábbi változatának egy része jogvédett forrásmű engedély nélküli másolata volt, ezért törölve lesz (részletek itt). A nem jogvédett, hasznos információt a szócikk törléséig itt őrizzük, azt követően az alábbi szöveg visszahelyezésével újraindítható a szócikk.

Konrad von Mure (1210-1281) zürichi teológus. A neve előfordul Conrad von Mure, Conradus de Mure alakban is.

1233-tól a zürichi káptalan papja, 1244-ben iskolamester, 1258-ban kántor (éneklő kanonok) volt Zürichben.

1250-ből való latinul írt Clipearius^[1] című műve rímpárokkal írja le a német-római császárok, egyes királyok, fejedelmek, grófok és urak címerét. Költeményeiben foglalkozott teológiai és nyelvészeti kérdésekkel is. A mű fennmaradását annak köszönheti, hogy nagy részét mintegy kétszáz évvel később Felix Hemmerlin átvette a maga Tractatus de nobilitate et rusticitate című művébe. Mure jegyzékében összesen 160 vers szerepel, de ezek közül Hemmerlin csak 146-ot vett át. Ezt az írást 1880-ban Theodor von Liebenau, luzerni városi levéltáros adta ki újra.

Téves formában közli a magyar király címerét is: vörös mezőben fehér ló nyereggel és zablával, ami a régebbi heraldikusok szerint voltaképpen a braunschweigi címerrel azonos, melyet azzal magyaráznak, hogy a műben különben is sok a téves leírás. Valószínűbb azonban, hogy ezt az ábrát a címerkönyv összeállítója valamilyen ló veretjelű magyar pénzről vagy (pecsét)gyűrűről vette, melynek végső magyar forrása a Fehérló-monda lehet. A sólymot tartó lovas megtalálható pl. III. Béla (1172–1196) egyik lemezpénzén és pecsétgyűrűjén, melyet ellenőrző pecsétként nyomott a nagypecsétjének viaszába. Ehhez hasonló I. Imre (1196–1204) pecsétgyűrűje is, melyet szintén belenyomott a nagypecsétje viszába.

↑ teljesebb címe Clipearius libellus, másik címváltozata: Clipearius Teutonicorum, melyet 1265 tájára datálnak

Verfasserlexikon 2. kiad. 5 (1985)
Heidi Leuppi, Der Liber ordinarius des Konrad von Mure. Die Gottesdienstordnung am Grossmünster in Zürich, (Spicilegium Friburgense 37), Fribourg 1995, in: Rivista di storia e letteratura religiosa 34/3 (1998) 674-675.

{{portál|középkor||középkor}} {{DEFAULTSORT:Mure Conrad von}} [[Kategória:Heraldikai írók]] [[Kategória:Teológusok]] [[Kategória:13. századi személyek]] [[de:Konrad von Mure]]