Vita:Kiégési szindróma

Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Pszichológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A kivágott rész:"a segítő szakmában dolgozók bizonyos százalékát". mi az, hogy segítő szakma?--Linkoman 2006. május 22., 12:02 (CEST)

"Németh László: A szociális munka szupervíziójának jelenleg vitatott kérdései - áttekintés és tájékoztatás a szakma számára"

Például itt tájékozódhatsz. Meg a keresőd ad még számtalan más találatot is a "segítő szakma" és a "segítő szakmák" kulcsszavakra.--Godson 2006. május 22., 12:18 (CEST)

Egy meghatározás ne legyen feleslegesen szűkítő. A főpolgármester is "segítő szakmában" dolgozik?--Linkoman 2006. május 22., 12:20 (CEST)

nem, ő köztisztviselő, akinek vannak segítő szakmában dolgozó alárendeltjei. A segítő szakma aránylag jól körülhatárolható szakmacsoport, (a meghatározást most ne kérd tőlem:)), amely elsősorban az emberek egészségi és/vagy mentális állapotával foglalkozik. Lily15 2006. május 22., 12:26 (CEST)

Miért disputálgatsz, kedves Linkoman? Ilyen hamar tájékozódtál? A "segítő szakma" bevett kifejezés, ha utánanézel. Persze ha nem nézel utána, és ismeretlen marad számodra, akkor jön a "kivág". De a tudatlanságod nem elég alapos indok arra, hogy beletúrj egy szócikkbe. Így érthető?--Godson 2006. május 22., 12:30 (CEST)

Hagyd. Úgy tanul a gyerek, ha kérdez (és esetleg választ is kap):)) Lily15 2006. május 22., 12:36 (CEST)

Főleg segítő szakmákban! Vagy nem?

Linkoman! Ez a szindróma a szakirodalom szerint leggyakrabban a segítő szakmákban fordul elő. Ritkábban egyéb foglalkozások is okozhatnak burnout szindrómát, halottam már olyat, hogy norvégiában leszázalékoltak egy kamionsofőrt burnouttal. De nem jellemző. Legmarkánsabban mégis az ápolóknál és orvosoknál jelentkezik illetve olyan szakmákban ahol emberekkel kell foglalkozni. A velük való munka okozta hosszútávú érzelmi teher okozza. Mert dolgozhat valaki irodában papírokkal számokkal és lehet stresszben a főnőkétől a teljesítményorientált életmódtól, hoszútávon csökkenhet a lelkesedése is de az még nem burnout. Linkoman te foglalkoztál szolgáltál már embereket hosszú, vagy rövidtávon? A helyzet az az, hogy ha mindent meg is tesz az ember, barátságosság és segítőkészség ellenére is könnyen a kritikátlan pofátlanságot, hálátlanságot, elégedetlenséget kapja a képébe az ember. Komolyan, ha nem velem történne nem hinném el, hogy ilyen létezik. Leírom neked néhány szakma leg kiégetőbb elemeit:

• Házorvos: -minden beteg először hozzá mely. Könnyen úgy érzi, hogy futószallagon jönnek az emberek. Sok elégedetlen öreg jár oda, aki folyamatosan panaszkodnak a gyógyíthatatlan öregséggel járó betegségeikről:Pl krónikus fájdalom szindróma.(lábfájás stb.)
• Ápoló: Gondold el ha napi szinten kéne szembesülnöd a halállal, haldóklókkel teli osztályon. Szembesülni a szenvedéssel, + a rokonok gyászával.
• Pszichiáter: Hosszú távon hallgatni , és próbálni segíteni olyan embereknek akik, nem akarnak változni tanácsokat megfogadni. Ráadásul meredek dolgaik vannak. A legfárasztóbb a lelki rosszuléteik miatti együtérzés.
• Lelkész: Folyamatosan prédikál. Az emberek bűneivel szembesül. Mindíg segít másoknak , de leginkább a problémákban. Prédikálhat élete végéig a hívők bűneinek, és a bűnözésüknek soha sem lesz vége.
• Tanár: "ezek a gonosz kis mocskok állandóan üvöltenek" -A tanár könnyen azt érzi semmi értelme az egésznek, hisz a fegyelmezési nehézségek mellett a diákok -még a felsőoktatásban is-nagyon gyengén tanulnak. Nem érdekli őket az anyag.

Még lehetne sorolni hosszasan, hogy melyik segítő szakmában mi a kiégető. A segítő szkmához lásd még a szakirodalmat: És ki segít a segítőnek? Pető Csilla. In: Család, gyermek, ifjúság. 1998;3:12-6. Segítő foglalkozások kockázatai helfer-szindróma és burnout-jelenség. Fekete Sándor: Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. 1729. --Neo 2006. május 22., 14:16 (CEST)

Idegen nyelvű szakirodalom

Szerintem menjen az adott nyelvű wikibe - aki más nyelven tud, megnézi ott is. itt inkább zavaró számomra. --Rodrigó ⇔ 2006. május 22., 20:14 (CEST)

Lekicsinyítettem és a végére tettem, különválasztva a magyartól. Így már jó?--Neo 2006. június 13., 09:29 (CEST)

Hibás definíció

Kivágtam ezt a részt ide "(akik elsősorban az emberek egészségi és/vagy mentális állapotával foglalkoznak)" A például a könyvtárosi olvasó és szaktájékosztató szolgálatban dolgozók sem az olvasók egészségügyi sem mentális állapotával nem foglalkoznak. Hivatkozás:

• Stress and Burnout in Library Service . Caputo, Janette S.Phoenix, AZ: Oryx Press, 1991.
• An assessment of burnout in academic librarians in America using the Maslach Burnout Inventory (the MBI) by Ray, Bernice, Ph.D., Rutgers The State University of New Jersey - New Brunswick, 2002, 90 pages; AAT 3066762 --Neo 2006. június 13., 09:10 (CEST)

Összességében tehát mondhatjuk, hogy a monoton munkát végzők is kiéghetnek. Pl. a könyvtárosok, szalagmunkások, kamionsofőrök...--Mathae قلني 2007. január 21., 15:39 (CET)

Ez a szakirodalomban valahogy úgy van megfogalmazva, hogy "sajátos módon bármely foglalkozás okozhat kiégési szindrómát". De leginkább a segítő szakmákban figyelhető meg. A könyvtárosok közül főleg az egyetemi és központi "nagyüzemi" könyvtárak olvasó vagy tájékoztató szolgálataiban dolgozókat érinti, hisz ők is emberekkel foglalkoznak. --Neo 2007. január 21., 16:15 (CET)

"Leginkább érintett foglalkozások" -- forrás?

Hello!
Mi a forrása a "Leginkább érintett foglalkozások" fejezetnek?
Leginkább az érdekelne, hogy a programozók, informatikusok, rendszergazdák hogyan kerültek ide.
Köszi.
Ani76 ^vita 2014. november 3., 17:56 (CET)

Referenciàk listàja

Egy megjegyzés az ezen az oldalon található hivatkozások listájához. Nem értem hogyan lehetséges, hogy a hivatkozások nem magában az szövegben vannak megadva, hogy egyértelmű legyen honnan származik az információ, hanem az oldal alján van egy random hivatkozási lista. Én voltam az első aki magában a szövegben hivatkozott egy konkrét cikkre és a pontos hivatkozást is jelezte (a kis kék szàmokkal), de amikor ezeket a hivatkozásokat beírtam automatikusan a "Jegyzetek" részbe kerültek, aminek semmi értelme hiszen ezek irodalmi hivatkozások. Tehát most már van egy "Jegyzetek" rész, majd egy "Források" rész, végül egy "Bibliográfia" rész, de mindhàrom referenciàkat tartalmaz. Meg kéne vizsgálnunk  a cikk szerkezetét.

A másik probléma a hivatkozások véletlenszerű felsorolásával, a források kétes minősége (a "Források" részben különösen). Olyan magazinokat idéznek, mint a Divàny.hu, sőt egy szlovàk-magyar napilapnak egy gyilkossàgrol szóló cikke is meg van adva ("A fekete angyalok - a halàl angyalai"). Ez nem a Wikipédia minőségének megfelelő irodalom. Az egész "Források" részt törölni kellene ahogyan én làtom. A "Bibliogràfia" részben vannak jobb cikkek amiket érdemes megtartani. Többiek véleménye? Egontheworm ^vita 2023. június 13., 08:34 (CEST)

A lábjegyzet (Jegyzet) a források megjelölésére szolgál, illetve ez a helye a pontosításoknak és megjegyzéseknek.

A Források rész pedig a felsorolásszerűen magadott források helye. WikiPszi ^vita 2023. június 13., 11:35 (CEST)