Vita:Kemenesalja

Kemenesalja vagy Kemeneshát:

A szócikk címe "Kemenesalja", a 8. fejezet pedig a "Kemeneshát települései". A kettő, hogy jön össze ? - Cs-mester ^vita 2013. augusztus 27., 07:12 (CEST)

• Szerintem, még így sem teljesen jó; pl. Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri , Pápoc, Kemenesszentpéter, Várkesző inkább kemenesháti települések. Ha nem, akkor hol van a Kemeneshát !?

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint:

Kemeneshát

a Rába K-i partja mellett, a vasi → Hegyhát folytatásában emelkedő dombvonulat egyik, a földrajzi irodalomban használt neve. Fennsíkszerű területén kis vulkáni kúpok is helyet foglalnak, mint a Ság és a Kis-Somlyó. Neve a kő jelentésű szláv „kamen” szóval függ össze. Egykor jelentős erdőségeit kiirtották. Települései a dombok ártérszéli lábánál, a → Kemenesalján fekszenek. Régi népi neve: Cserhát, Cser.

Kemenesalja

a vasi → Hegyhát folytatásában emelkedő → Kemeneshát K-i oldalán, a Rába–Zala–Marcal folyók között fekvő terület. Egykor összefüggő erdőterület volt, amire a szintén használatos Cser, Cserhát megjelölése is utal. Jellegében alföldies, dombvidéki része karsztos. Települései a Kemeneshát szegélyterületeit ülték meg. Magyarok által a honfoglalás óta lakott. Irritált terület volt a hódoltság korában, de aránylag kedvező feltételek között fejlődött. Népessége a reformáció idején ev. vallású lett, noha területét intenzíven érintette az ellenreformáció, majd minden községében máig fennmaradtak az ev. egyházközségek. Mezővárosi központjaivá Jánosháza és Celldömölk fejlődött. Az utóbbi a vasúthálózat kiépülésével országos közlekedési csomóponttá is vált.

Hegyhát (Vasi)

az → Őrség területéhez kapcsolódva a Rába és a Zala folyók között Sárvár térségéig, a → Kemenesaljáig terjedő dombvidék, Vas és részben Zala m. területén. Kavicsos, teraszos jellegű, helyenként völgyekkel tagolt dombhát. Egykor zárt erdőterület volt, aminek emlékét a középkor óta ismert, ma is fennálló Farkaserdő őrzi. Betelepülése a honfoglalás korában megindult. Egykori gyepű közeli helyzetét az ún. vörös sáncok maradványai is jelzik. Lakossága magyar, r. k.-ok és ev.-ok. Számos kisnemesi községe volt. Egykor jelentősebb szőlőművelése önellátó szintre süllyedt. Gyümölcsöseiben jelentékenyebb mennyiségű gesztenye termett. Újabban jeles állattartó körzet. Területén, Vasvárt nem számítva, nagyobb központi funkciókat betöltő település nem jött létre. Sárvár és Körmend közvetlen szomszédságában ellátta e területet is. Miután viszonylag békésen fejlődött, népfeleslege más vasi vidékekével együtt kisebb-nagyobb rajokban részt vett a 18. sz. folyamán az ország népességi kiegyenlítődésében. – Irod. Nagy József: A Hegyhát-vidék építkezése (Népr. Ért., 1900).

- Cs-mester ^vita 2013. augusztus 28., 07:29 (CEST)

• Lehet, hogy jobb lett volna a szócikk címét átírni (→ Kemeneshát és Kemenesalja) és a definicióból a Kemeneshátat kivenni! Ugyanis hibás a lapon szereplő térkép is - tulajdonképpen együtt a Kemeneshátat és a Kemenesalját jelöli. Csak megjegyzem, hogy a Vasi-Hegyhát lapon szereplő térkép is problémás – a kijelölt terület nem határos a Kemenesalja lapon lévővel. Nem tökéletesek a Magyar Néprajzi Lexikon definíciói sem (→Kemeneshát: "kis vulkáni kúpok is helyet foglalnak, mint a Ság és a Kis-Somlyó", (→Kemenesalja: "Rába–Zala–Marcal folyók között fekvő terület". Egy jó térkép: http://www.map.hu/galeria/orig/1260_mo_domborzati.jpg ; számomra az lenne a logikus, hogy a Kemeneshátat körbe veszi a Kemenesalja – a Magyar Néprajzi Lexikon definíciói is ezt sejtetik, de a térkép szerint ez nem igaz (ezért is írtam a Pápoc cikkbe, hogy Pápoc a Kemenesháton van).

Szerintem a kettő nem nagyon választható ketté, vannak olyan települések amelyekről nem nagyon lehet megmondani, hogy tulajdonképpen melyikhez is tartoznak. - Cs-mester ^vita 2013. augusztus 29., 07:42 (CEST)