Ugrás a tartalomhoz

Vita:Kárpátalja visszafoglalása

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Szabi237 10 évvel ezelőtt a(z) Történelmi folytonosság? témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Hadtudományi szócikkek (jól használható besorolás)
Második világháború témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Történelmi folytonosság?

[szerkesztés]

Biztos, hogy meg akarjuk tartani azt a mondatocskát, hogy „Kárpátalja 895-től 1920-ig a magyar állam része volt”? Ezen a fórumon aligha van szükség arra, hogy megmagyarázzuk, 1939-ben miért jutott eszébe a magyar honvédségnek bevonulni Kárpátaljára, ugyanakkor az idézett mondat valóságtartalma erősen megkérdőjelezhető. Kapásból nem világos, hogy a tizedik században mennyire lehet magyar államról beszélni. Lehet, hogy akadékoskodásnak tűnik, de szerintem 1241-42-ben sem volt Kárpátalja a magyar állam része (nem kis részben azért, mert a magyar állam szünetelt létezni, vagy legalábbis visszaszorult Szlavónia egy néhányszáz négyzetkilométeres részére). Hasonlóan megkérdőjelzhető az állítás valóságtartalma az 1567 és 1648 közötti időszakra, amikor a terület nagy része az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. (Tényleg, melyik is volt akkortájt a magyar állam: a Magyar Királyság, amit az osztrák császár irányított Bécsből, vagy az Erdélyi Fejedelemség, ami a török szultán vazallusa volt?) Volt magyar állam 1849 és 1867 között? --Malatinszky vita 2014. május 5., 23:33 (CEST)Válasz

Szerintem fontos hangsúlyozni, hogy nem magyar hódításról van szó, hanem visszafoglalásról. Épp elég, ha a kisantant wikipédiák állítják be hódításnak. A mondatot egyszerűen lehet javítani: magyar felségterület volt 1920-ig (kezdet megjelölése nélkül, kikerülve az államalapítás problematikáját és kihagyva a felesleges bonyolítást, miszerint voltak intermezzók a történetben). – LApankuš 2014. május 5., 23:50 (CEST)Válasz

Én is Laszlovszky Andrással értek egyet, fontos annak a hangsúlyozása, hogy a Magyar Királyi Honvédség nem egy vadidegen területre vonult be (függetlenül a térség etnikai összetételétől). Amit a 10. századi magyar "államról" írsz, azzal egyet értek, Kristó Gyula például nyomós példákat hoz fel annak a bizonyítására, hogy a Kárpát-medence területe ebben az időben inkább valamiféle magyar törzsszövetség fennhatósága alá tartozott, de - bármilyen lazán - ekkor már képviselte a központi hatalmat egy nagyfejedelmi tisztség. Ami a nagy mongol inváziót illeti, a mongolok nem számolták fel a magyar államot, csak végig rabolták (e szerint a logika szerint a mohácsi csatát követő török inváziót is lehet a magyar államiság ideiglenes felszámolásának tekinteni).

Az viszont tényleg egy jó kérdés, hogy ekkoriban a Királyi Magyarország volt a Magyar Királyság legitim jogutódja vagy az Erdélyi Fejedelemség. Az én véleményem szerint a 16 századi "Habsburg-uralomra" nem lehet rávetíteni a 18 - 19 századi állapotokat. Ebben az időszakban a Királyi Magyarországnak igenis volt egy jól meghatározható különállása az "örökös tartományoktól", a Magyar Királyság intézményeit szinte teljesen megőrizte valamilyen formában. Az Erdélyi Fejedelemség ezzel szemben csak valamiféle "eszmei örökösnek" tekinthető, a maga sajátos államszervezetével és vazallusi státusával.

Én személy szerint a mondat megtartása mellett voksolok. --Szabi237 vita 2014. május 6., 22:58 (CEST)Válasz