Vita:Jézus

A(z) Jézus kiemeltszócikk-jelölt volt.
Itt találod meg, miért nem kapta meg a kiemelt státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze.

---

A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

---

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a horvát, spanyol, arab, német, afrikaans, baszk, macedón, portugál és angol Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2006. július 9. – 2006. július 22. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Sikertelen jelölés

---

Vitaarchívumok
	1. 2005. február 21. – 2007. május 1. (2007 tavaszáig) 2. 2007. május 1. – 2015. május 1. (2015 nyaráig)

---

Vitalapok használata

• Kövesd a wikikettet
• Feltételezz jóindulatot!
• Kerüld a személyes támadásokat!
• Viselkedj civilizáltan
• Le ne harapd a kezdők fejét!

Ez a Jézus cikkben szükséges változtatások megbeszélésére szolgáló vitalap.

• A vitalap a konkrét szócikk szerkesztéséről szól, nem pedig a szócikk tárgyáról általában. Ne használd vitafórumnak.
• Írd alá a hozzászólásaidat négy hullámmal (tildével): ~~~~.
• Lehetőleg a szakasz aljára, a korábbi megjegyzések alá írj.
• Az új témákhoz kezdj új szakaszt így: == Szakaszcím ==. Használj informatív szakaszcímeket.
• Új vagy a Wikipédiában? Üdvözlünk! Érdemes megnézned a gyakran ismétlődő kérdéseket.

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Életrajzi szócikkek (teljes besorolás)

Ez egy életrajzi szócikk. Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen, értékelés dátuma: 2016. január 15.

Életrajzi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ókori témájú szócikkek (teljes besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Zimmy (vita), értékelés dátuma: 2015. augusztus 4.

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Mitológiai témájú szócikkek (teljes besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Mitológia-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hirvenkürpa (vita), értékelés dátuma: 2015. augusztus 20.

Mitológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Halley-üstökös

A Születésnapja fejezet írja:

A Halley-üstökös Kr. e. 6-ban körülbelül 70 napig volt látható az égbolton. Sokan úgy vélik,[12] hogy ...

A 12-es hivatkozás linkje már nem működik. A Halley-üstökös nem Kr. e. 6-ban, hanem Kr. e. 12-ben volt látható. Javítani kellene. Misib2 ^vita 2016. január 9., 11:07 (CET)

Zsidó felfogás

A zsidó felfogás részben, egy olyan logikai rész van ami nem érthető. A mondat így hangzik: "A vélt és valós Jézusra való utalások azonban mind jóval az evangéliumok megszületése, és a vallási viták fellángolása után keletkeztek, így történeti értékük nincs." szerintem nem lehet összevonni a véltet a valóssal és egy kalap alatt kijelenteni nincs történeti értékük. Ugyanis a valós Jézusra utalást már megtették az evangéliumok. Másik bajom evvel a forráshiány. Kérem több mondatra bontani az érthetőség kedvéért és forrásolni. Jobb ha úgy kezdődne a mondat, hogy az evangéliumok megszületése utáni Jézus létezésére való utalások...... Konstant ^vita 2017. május 4., 20:48 (CEST) Átírtam, úgy hogy nem változtattam meg az eredeti szerkesztő véleményét. A történeti érték vitatható, arra van forrás, hogy nincs történeti értékük...hát..várjuk a forrást arra.Konstant ^vita 2017. május 5., 21:19 (CEST)

Jézushoz hasonló mitikus alakok

Ezt a szakaszt jó lenne, ha átnézné valaki, aki ért az ott felsorolt vallásokhoz, mert ami Hóruszról volt, az komplett hülyeség volt, és nekem a többi is gyanús. Az internetről sajnos kiirthatatlan, hogy „Hórusz is szűz anyától született, megkeresztelkedett, 12 tanítványa volt, stb.”, de ez tömény baromság, ha megint bekerül a cikkbe, nyugodtan ki lehet szedni. Alensha 2017. december 11., 16:56 (CET)

Számos állításnak utána jártam, egyszerűen hülyeség szinte mind. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 87.97.70.110 (vitalap | szerkesztései)

@Alensha: A kérdést természetesen nem kell túlragozni. Eredendően a Hór-Jézus kapcsolat felvetése csak annyiból állt, hogy a gyermek Hórt ábrázoló képek párhuzamba állíthatók a Madonna-ábrázolásokkal. Az összes többi már csak továbbfantáziálás olyanoktól, akiknek gőze sincs az egyiptomi mitológiáról. – LA^pankuš 2018. március 4., 13:16 (CET)

Csodái

A Jézus csodáinak listája cikket valahol linkelni kellene a cikkben, de nincs ötletem hova férne el így magában anélkül hogy belerondítana a cikkbe. – XXLVenom999 ^vita 2018. február 2., 14:21 (CET)

Az egész cikket át kellene dolgozni, mert jelen állapotban mintha beleraktak volna mindent, ami valakinek az eszébe jutott. Az angol wiki kiemelt cikke szerkezetének átvétele jó kiindulópont lenne: 1) neve, 2) élete az Újtestamentum szerint (itt belinkelhetőek a csodák), 3) történelmi források alapján, 4) különböző vallások nézetei, 5) ábrázolása művészetekben, 6) ereklyék. Van, ami nálunk jobban ki van dolgozva (pl. a születése dátumának kiszámítása), de összességében csapong az egész cikk, kéne egy egységes koncepció, és egyes részek kiemelhetőek lehetnének külön cikkbe. Alensha 2018. február 8., 21:43 (CET)

Lektor sablon indoklása

A 2016-ban kikerült lektor sablonnak nincs indoklása, így gondoltam leveszem, de aztán a cikkbe beleolvasva arra jutottam, hogy inkább írok mellé egy indoklás...

A bevezető jelenleg, ahelyett, hogy a cikket tömören összefoglalná, egy karácsonyfa, amin minden lóg: Jézus nevei, kiragadott mondat az evangéliumból, amit magáról mondott, a semmiből kibukkanó szakasz a konstantini fordulattal és niceai hitvallás, ami rejtély, hogy miért kell ide. A témához persze kapcsolódik mind, de messze van az egész szöveg a bevezetővel szembeni elvárásainkról.

A cikk maga is egy kaotikusan feldíszített karácsonyfa. Nincs struktúrája, összehányt fejezetek követik egymást, amikben gyanús információk is feltűnnek. (Ld. a fentebbi megbeszélést Hóruszról.)

Valakinek bizony szisztematikusan át kéne nézni az egészet, a sablon indokolt. Piraeus ^vita 2018. március 4., 14:28 (CET)

Horror sablon indoklása

A lektor sablon nyomán elkezdtem elolvasni a cikket alaposabban.

• A szövegben kb. kétbekezdésenként ismétlődnek az információk, vélhetően ahogy újabb és újabb szerkesztők rászabadultak és beleírtak anélkül, hogy olvasták volna a cikket.
• Forrás csak elvétve van az állításokra, amelyeknek
• egy része a „szíriuszról származunk” felfedezések szintjén áll (kitöröltem, hogy zsidó származása vitatott, de még nem sikerült megdönteni...).
• Idézetsablonba helyzett szöveg a forrás megadása nélkül...
• „Az angol szöveg részletesebben fogalmaz” kezdetű mondatnál (amiről csak sejtem, hogy valamilyen angol nyelvű protestáns kiadású, újszövettségre utal) szállt el végképp az agyam. Egy angol nyelvű szöveg nyelvi formájából vezetünk le Jézus születésére vonatkozó információt...

Nem szoktam használni ezt a sablont, de jelen esetben töb mint indokolt. Piraeus ^vita 2018. március 5., 23:08 (CET)

Sorrendiség

E cikk sorrendisége a következőképpen a legésszerűbb:

1. Történelmi háttér -mostani neve: "Jézus életének színtere"
2. Jézus származása, családi viszonyai
3. Jézus a kereszténységben
4. Jézus tanításai és beszédei
5. Jézus hatása, a Kereszténység kialakulása

Az utolsó fejezetek sorrendje nagyjából nagyjából jól van ahogy van. – Hamilcar Smith ^vita 2018. március 7., 19:29 (CET)

Terveztem, hogy teszek egy átépítés sablont a cikkre és átalakítom a struktúrát, de mivel te előbb fölvetetted itt a struktúra kérdését, ezt most már udvariatlannak érezném...

Ezért ha így alakult, beszéljük meg az új struktúrát, aztán én biztos belevágok a cikk újáépítésébe. Csinálhatjuk akár együtt is? Van kedved?

Én a tiédből kiindulva inkább ezt javasolnám:

1. Történelmi háttér -mostani neve: "Jézus életének színtere": Ez lehetne a történeti Jézus, azaz mindaz, amit történettdományilag értékelhető forrásokkal alá tudunk támasztani.
   1. Jézus származása, családi viszonyai: ez csak része az előzőnek
2. Jézus tanítása(i és beszédei): itt lehetne leírni mindazt, amit mondott, tanított, tárgyalni az evangéliumokat, apokrif szövegeket
3. Jézus a kereszténységben: Itt írhatánk le, hogy hogy tekintenek rá a keresztények, mit vallanak róla. Ez akár egy fejezet alá is kerülhetne a negyedik ponttal (Jézus hatása más vallásokra), mégis kiemelném mert mégiscsak a ma ismert történelem legnagyobb vallása nőtt ki a tanításából így a téma alighanem hatalmas. De az sem kizárt, hogy külön cikkbe ki lehet ezt emelni és akkor itt tényleg maradhatna egy tömör leírás egy fő fejezet alá szervezve.
   1. Jézus hatása, a Kereszténység kialakulása: Ezt nem érzem, hogy más lenne, mint a „Jézus a kereszténységben” fejezet.
4. Jézus hatása más vallásokra: Itt szerepelhetne minden más vallásban való megjelenése. Alfejezetekre bontanám: Iszlám, Judaizmus... Ahogy fentebb írtam, úgy lenne igazán logikus, ha a háras pont és a négyes egyben lenne, de lehet hogy a kereszténység szétfeszíti ezt a keretet.
   1. Judaizmus
   2. Iszlám

Ha egy kicsit elrugaszkodom a struktúrádtól (és kiirtom a fejezetcímekben zavaróan és felesegesen ismételgetett „Jézus” nevet), akkor meg ezt.

1. A történelmi személy: Ez lehetne a történeti Jézus, azaz mindaz, amit történettdományilag értékelhető forrásokkal alá tudunk támasztani.
   1. Történeti háttér: Ez a jelenlegi szakasz jó gondolat, hasznos, forrásolni kell. Jobban megérthető a személy és a vallásalapítás is a közeg ismeretében. Ja most látom! Van is erről egy fő cikk, amit (forrásolás után...) be lehet linkelni a fejezetcím alá: Jézus korának kulturális és történelmi háttere.
   2. Származása, családi viszonyai
   3. Aktív évei
   4. Halála
2. Tanítása: Itt lehetne leírni mindazt, amit mondott, tanított, tárgyalni az evangéliumokat, apokrif szövegeket.
3. Alakja a vallásokban: Itt írhatánk le, hogy hogy tekintenek rá, mit vallanak róla egyes vallásokban.
   1. Kereszténység
   2. Judaizmus
   3. Iszlám
   4. ...
4. Alakja a művészetekben

Neveiről külön cikk van, a szakasz itt felesleges. Az ereklyék szakasz forrásolatlan, és szerintem nem érdemel külön fejezetet.Ha mégis akarjuk, akkor a végére be lehet szúrni egy szakaszt. A kereszténységről külön cikk van, kialakulását ott kell tárgyalni. Linkelni kell a fenti harmadik fejezet kereszténység szakasza alá, külön szakasz nem kell belőle.

Üdv: Piraeus ^vita 2018. március 8., 00:15 (CET)

Üdvözöllek.

• Jézus életét az evangéliumokból ismerjük túlnyomórészt. Ezen kívül némi más forrásanyag bizonyítja Jézus létét. A "történeti Jézusnál" a legnagyobb veszély hogy belefutunk abba hogy mindenki kicsi professzor akar lenni és odaírja hogy "X.Y szerint Jézusnak ez a mondása erősen megkérdőjelezhető", meg "Z.W szerint Jézus nem is létezett", és akkor rétestésztaként nyúlik az egész, mielőtt egyáltalán megismerhetnék Jézus alapvető tanításait. Ez nagyon rossz lenne. Vagyis az evangéliumi narratíva kell hogy az első legyen, a történeti Jézus személye (ill. az e témában fölmerülő esetleges kritikák) később kell hogy jöjjön. A historiográfia (ki mit mondott az adott témáról ill. személyről, milyen kritikával illette), mindig az adott téma bemutatása után jön. Ne feledd: a történettudomány , mint bármely egyéb tudomány, nem egy vitamentes, lezárt dolog. A legutolsó amit szeretnénk, hogy belefussunk több ezer karakteres fejtegetésekbe hogy X professzor szerint ez, Z professzor szerint meg az, rögtön a cikk elején. Sokkal szerencsésebb az ilyet a cikk végefelé hagyni, ott nyugodtan bárki kiélheti efféle hajlamát.

Vagyis. A történeti háttér és annak rövidsége a cikk elején jó ahogy van (közben hozzátettem egy bővebben-linket, az általad megadott cikkre).

• Jézus származása, családi viszonyai - szerintem ez megérdemel egy külön fejezetet (2. szintű cím). Azt én is észrevevém, hogy valami protestáns atyafi (kálvinista talán) kitűzte maga elé célként hogy jól megmondván a nagytutit megsemmisítse a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját, és ez meg is látszik a fejezet silányságán, viszont történetileg ez a következő. Talán ezt ki lehet egészíteni a Jézus egész életére vonatkozó eseményekkel, és akkor a fölösleges és értelmetlen vívódásokat hogy most akkor hány testvére volt neki meg az anyja tényleg szűz volt-e, be lehet tenni lábjegyzetbe vagy át lehet írni.

Vagyis. A fejezetet át lehet nevezni: Jézus élete (vagy röviden: Élete) címre, és akkor az evangéliumok alapján,lehetőség szerint röviden megrajzolni Jézus életét, halálát, és persze föltámadását.

• Abban igazad van, hogy Jézus tanításai és beszédei megelőzhetik Jézus szerepét a kereszténységben. Minél előbb előkerül egy cikkben a lényeg, annál jobb. Márpedig egy adott személynél a legfontosabb, miket mondott és tanított. Utána következik hogy hívei miként értékelik őt.

• Jézus szerepe - Jézus hatása. Az egyik egy meghatározás "a kereszténység ezt meg ezt tartja róla" (dogmatika, krisztológia), a másik pedig történelem, vagyis korai egyháztörténet. Lehet róla vitatkozni mennyire illik ide, én nem akartam kitörölni, mert végülis hasznos. Lehet vannak még a wikin egyháztörténeti cikkek, és akkor azzal ki lehet váltani, egy "bővebben" link utáni rövid összefoglalóval.

• "Jézus hatása más vallásokra" ezt kicsit erőltetettnek érzem. Jobb az, hogy "Alakja a vallásokban", miként te is leírád.

• "Neveiről külön cikk van, a szakasz itt felesleges." Rendben, akkor itt is egy "Bővebben" link mutatja az utat.

Biztos vannak még finom kitárgyalandó részletek, de egyelőre ennyi elég. Összességében azt érzem, hogy gondolkodásunk egy nyomvonalon halad.

– Hamilcar Smith ^vita 2018. március 8., 10:43 (CET)

Betlehem-probléma

Jézus Krisztusnak a homályos Dávid zsidó királytól való származása nem bizonyítható mind a mai napig sem, mivel a jelenlegi történettudomány szerint Dávid király sem azonosítható még teljesen tisztán történettudományi szempontból. A Biblia szerint Jézus Betlehemben született, noha a szülei alapvetően názáretiek voltak, onnan is származtak, ott is éltek, nem is volt rokonuk Betlehemben, ahol megszállhattak volna. Tehát a sztori fővonala az, hogy kifejezetten a jövendölés miatt elmentek a betlehemi pusztába, hogy ott szülessen és egy ideig ott cseperedjen Jézus. Ez azonban nem bizonyítható, sőt nagyon sok valószínűtlenséget tartalmaz.

Tehát csak az mondható, biztosan, hogy Jézus talán Betlehemben született. - SZERVÁC Attila

Ott van a szövegben, hogy az evangéliumok alapján.. – Milei.vencel ^vita 2018. március 11., 15:51 (CET)

Származása, családi viszonyai

Ez a fejezet egyrészt spekulatív, másrészt tudományos szempontból silány. Pár példa:

"ezt később egy császári vizsgálat is megerősítette" - miféle vizsgálat? A bizonyítás terhe azon van, aki az állítást teszi.

"Az angol szöveg részletesebben fogalmaz: She found out that she was going to have a baby by the Holy Spirit. Tehát maga Mária észlelte, és jelezte jegyesének, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől." Forrás: "Good News for Modern Man. Budapest: a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója (1999)"

Ez silány amatőr munka, semmiféle tudományos igényszintet nem üt meg.

"Ráadásul az akkori zsidó társadalomban elképzelhetetlen volt, hogy egy nőnek csak egy gyereke van (meddőséget kivéve)."

Mi van akkor, ha több gyereke volt, de meghaltak, és csak egy maradt életben? Akkor is "csak egy gyereke van"...

"Valószínűleg tehát voltak testvérei Jézusnak. Így anyja sem volt szűz halálakor."

Erre fut ki az egész tehát, hogy Mária örökös szüzességét cáfolja, nos, a katolikusok sem ma jöttek a falvédőről, nyilván gondolkodtak ezen, és válaszokat is adnak.

Jézus születésével kapcsolatban pedig lejjebb egy másik fejezet részletesen foglalkozik. Ez a fejezet tehát tartalmi szempontból fölösleges, minőségi szempontból pedig a cikk minőségét rombolja.

– Hamilcar Smith ^vita 2018. március 20., 12:16 (CET)

Egy részét átmozgattam a Szűz Mária szócíikkbe, de átdolgoztam, lehivatkoztam. Horvad_i - Szólíts meg! 2018. március 27., 15:18 (CEST)

Egy részét átszerkesztettem, korrektebb, relevánsabb tartalomra. @Milei.vencel kérlek indokold a visszavonást. Horvad_i - Szólíts meg! 2018. március 27., 15:45 (CEST)

Ott van, ahova írtad. – Milei.vencel ^vita 2018. március 27., 15:46 (CEST)

Átdolgoztam a szakaszt, a sablont levettem. Horvad_i - Szólíts meg! 2018. március 27., 17:55 (CEST)

Levettem az elfogult sablont, nem is volt indokolt, de most már végképp nem vádolható katolikus elfogultsággal. Horvad_i - Szólíts meg! 2018. március 27., 17:58 (CEST)

Torinói lepel

Javaslom átfogalmazni. A Torinói lepel nem tudományos bizonyíték. Több millióan hiszik, de tudományos bizonyítékok híján. Annyit tudunk, hogy a növényi rost, amelyből készült, Jézus születése után több száz, esetleg ezer évvel későbbi eredetű. MZ/X ^vita 2020. június 18., 12:05 (CEST)

Jézus létezését vitató valláskritika

A szakaszcím nem áll összhangban a tartalmával. Hogy jönnek ide a görög cinikusok, a felvilágosodás, az ateizmus terjedése? A szerző azt sugallja, hogy aki tagadja Jézus létezését, az csupán világnézeti okok miatt teszi ezt. Nem ismerteti az ezen álláspontot képviselő kutatók neveit, sem munkáit, sem érveit.

"magának Jézusnak a történeti létét is tagadták a kritika okfejtések eredményei alapján." --> Kik? Mik ezek a kritikai okfejtések? Ezt kellene részletezni, a cím szerint erről szól ez a szakasz!

"Andromedans Acharaya egy olyan alternatív elméleti rendszer fő alakja, amely a világegyetemből érkezett személynek tekinti Jézust." --> Szintén nem áll összhangban a szakaszcímmel, Acharaya nem tagadja Jézus létét. Egyébként nála talán komolyabban vehető kutatókat és elméleteket is fel lehetne hozni (pl. Richard Carrier), nem muszáj kizárólag a legextrémebbet megemlíteni.

"Ernst Mach (1838. február 18.-1916. február 19.) osztrák fizikus és filozófus, a XIX. századi pozitivista tudományfölfogás egyik legnagyobb hatású elméletének megalkotója szerint: az elemeken kívül nem létezik semmi, amiről biztos tudásunk lehetne - a más létezőkről való beszéd a hit s a metafizikai spekuláció területére tartozik, s semmi köze sincs a tudáshoz és a tudományhoz." --> Ennek mi köze van Jézushoz vagy a valláskritikához???

"Egyes kritikai vélemények szerint a keresztény evangéliumok nemcsak a judaizmusból merítettek, hanem a perzsa zoroasztrizmusból,[103] Ízisz és Ozirisz kultuszából[104] és a pogány görög filozófiai hagyományokból.[105] Az ilyen összefüggések azonban igen távoliak, bizonyításuk nehézkes, és érdemi hatás nem mutatható ki Jézus történet szempontjából, tanítása és tevékenysége tekintetében. A feltárt azonosságok alapján az bizonyítható, hogy a zsidó és keresztény hitvilágra hatottak az említett vallások és nézetek." --> A két mondat ellentmond egymásnak. Most akkor nem mutatható ki "érdemi hatás" vagy mégis hatottak a keresztény hitvilágra? Melyik? Üdv, – VD Demian ^vita 2020. augusztus 3., 18:44 (CEST)

Nyugodtan írd át, javítsd ki. A WP így fejlődik. Ebbe a szakaszba beírhatod a nézeteid és valószínűleg jóvá is lesz hagyva. – M. V. ✉ 2020. augusztus 3., 19:10 (CEST)

Ne a "nézeteidet" írd bele, hanem információkat, források alapján! Ez nem a nézeteink közlésének helye. Piraeus ^vita 2020. augusztus 4., 07:37 (CEST)

Persze, én is úgy értettem, hogy nem a saját nézeteit, hanem a "felvilágosodott" valláskritikai vagy mítosztalanító elméleteit (mint pár napja már próbálkozott), lehetőleg forrásolva. – M. V. ✉ 2020. augusztus 4., 07:59 (CEST)

Kijavítottam pár napja, töröltem Acharaya-t és Ernst Mach-ot, előbbi marginális nézetet képvisel, az utóbbi pedig teljesen irreleváns nemcsak a szakasz, de az egész Jézus szócikk szempontjából. Milei.vencel mindkettőt visszaállította... – VD Demian ^vita 2020. augusztus 6., 17:00 (CEST)

Szerinted miért lett törölve?? Amit csináltál, nagyon messze van a javítástól. Kitörölted az életéből az evangéliumok szerint.. kezdőrészt, aztán beírtad a saját nézeted: Jézus születéséről és fiatalkoráról szóló beszámolók népi történetmondás és legendák kibogozhatatlan elegyei.. –

A valláskritikai részbe beírhatod, aztán onnan nem lesz törölve. Oda való a szöveged. – M. V. ✉ 2020. augusztus 6., 17:59 (CEST) 

Haver, én Acharaya-ról és Ernst Mach-ról kérdeztem. Őket miért állítottad vissza? A bibliográfiát is rendbe szedtem, szabályosan, ABC sorrendbe, hogy ne csak oda legyen hányva. Ezzel mi volt a bajod, fel nem foghatom, de ezt is visszaállítottad, hogy a korábbi áttekinthetetlen katyvasz legyen. Ja, és egyébként nem töröltem ki az "evangéliumok szerint" részt, úgyhogy légyszi ne hazudj. – VD Demian ^vita 2020. augusztus 6., 18:23 (CEST)

Tisztázásul: nem vagyok a haverod, az ivócimboráid megtalálod a kocsmában. Ha a saját világképed nyomod az előtérbe, meg előzetes indok nélkül törölgetsz a cikkből hosszabb szakaszokat, akkor a jövőben is vissza lesznek vonva a szerkesztéseid. Nem fogunk szelektálni, hogy mi volt a hasznos és káros tevékenységed. – M. V. ✉ 2020. augusztus 7., 05:55 (CEST)

Nyugi, a 'haver' csak aféle szófordulat, ha nem ismernéd. Acharaya-t és Ernst Mach-t töröltem, miután a fenti észrevételeimre nem kaptam érdemi reakciót, csak fölényes személyeskedést.– VD Demian ^vita 2020. augusztus 7., 17:19 (CEST)

Zsidóságportál

Betettem a cikkbe a portálok közé a zsidóságportált is - azt hiszem kétségtelen, hogy úgy Jézus élete, mint életének és munkásságának következményei milliárd ponton kapcsolódnak a zsidósággal, így a portál indokolt. Viröngy ^vita 2021. március 29., 22:59 (CEST)

A zsidóságportál leginkább a mai zsidó valláshoz és a modern kor zsidóságához kapcsolódik. Jézus bár etnikailag zsidó származású volt, a mai zsidó valláshoz semmi köze. Az anon szerintem jogosan szedte ki ezt a linket. – M. V. ✉ 2021. március 30., 08:09 (CEST)

A portálban semmi ilyen megkötés nincsen, a zsidó valláshoz éppúgy kapcsolódik, mint zsidósághoz általában -középkori történelmüktől kezdve a szokásokon át egész a zsidó gasztronómiáig. Zsidó származású személyek (Jézus, akár) élete és munkássága pláne a műhelyhez tartozik. Portál marad, de maradna akkor is, ha Jézus történetesen hottentotta lett volna: úgy az élete, mint munkássága és annak halála utáni továbbélése döntő hatást gyakorolt a zsidóságra. Viröngy ^vita 2021. március 30., 08:20 (CEST)

Magyar Jézus és hasonló sületlenségek

Badiny-Jós munkáját és a többi hasonszőrű blődséget a magyar/szkíta/párthus Jézusról kivettem a könyvek közül. Nincs olyan náció szerintem, amelyik ne vallaná magáénak Jézust, Wanyanvu atya szerint fekete volt [1], Reem szerint idegen (űrlény, ha úgy tetszik) [2], de van, aki szerint nő volt, ésatöbbi, ha beásnánk magunkat az internet bugyraiba még vuki Jézust is találnánk, s mindnek pont annyi lenne a létjogosultsága, mint az állítólagos magyar Jézusnak. Engedjük ezt el, ne kell minden marhaságot betenni a források/hivatkozások közé. Viröngy ^vita 2021. október 27., 00:01 (CEST)

Jézus pártus szkíta volt, pártus ruhában szerepel a magyar Szent Koronán. Pusztella ^vita 2021. október 27., 00:11 (CEST)

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Emellett pártus áldó kéztartással ábrázolják a Szent Korona zománcképén. Születésekor három pártus mágus látogatta meg. Isis Horus Seth ^vita 2021. október 27., 00:13 (CEST)

Ez a hozzászólás nagyon úgy néz ki, mint Pusztella klónja, ő meg már korábban is gyanús volt, hogy D.-é. – M. V. ✉ 2021. október 27., 07:53 (CEST)

Erőltetett buddhista párhuzamok, belemagyarázások.

Így szól most a cikk (jóvá nem hagyott verziója: „Sziddhártha harmincöt éves korában érte el a megvilágosodást – hasonlóan Jézus is, aki a feltételezések szerint szintén 34-35 éves kora között jelent meg nyilvánosan és vált ismertté – és 49 napig maradt az esemény helyszínén, böjtöt és meditációt végezve, ahol ellenállt a megkísértéseknek. Jézus esetében negyven napról beszélünk, ennyi ideig böjtölt a pusztában, de a húsvéti feltámadás és pünkösd ünnepe között szintén 49 nap telik el (a buddhizmus tanításai szerint 49 nap telik el a halál és az újraszületés, újra megtestesülés között).”

A hagyomány szerint jézus 33 éves volt amikor megfeszítették és a húsvét és pünkösd 50 napnyira van egymástól, még a neve is a görög 50-ből ered. De egy kicsit megtoldva, egy kicsit lecsípve csak sikerül beleerőltetni a nem létező buddhista párhuzamot... Töröltem. Piraeus ^vita 2022. június 6., 13:00 (CEST)

Tartalmi segítség kérése (Klaus Matefi saját kutatás)

{{segély}}^(?)

Kérném az általam szerkesztett alábbi bejegyzés elbírálását és a Jézus szócikk „Születése és a tudomány” fejezetbe történő behelyezésének jóváhagyását, mivel véleményem szerint a régi hiedelmek kutatását mitológiakutatásnak nevezik, és ez már a véleményem szerint igenis tudomány:

Klaus Matefi Magyarországon született, asztrológiában is jártas német mitológiakutató szerint a Názáreti Jézus i.e. 8.02.10-én született, amikor a Schemhamphoras (Isten 72 szelleme) kozmikus forrásait felépítő Nap, Hold, Mars, Szaturnusz és Uránusz égitestek együttálltak az „ég csúcsán” (MC - Medium Coeli) Betlehem felett. Az itt említett öt égitestet a Genézis (Mózes első könyve) kígyója, az uroborosz szimbolizálja, amit farkába harapó kígyóként, vagy sárkányként ábrázolnak. Ferenc pápa szerint Jézus, mint kígyó bűnné vált és felemeltetett, hogy megváltson minket. Pál azt írja, hogy „Ő azt, aki bűnt nem ismert, „bűnné” tette értünk,...”, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy Jézus bűntelen lelki adottságokkal felruházva jött a világra, de 33. életévére az említett együttállás metamorfózis által egy negatív szellemi hatású „T” keresztté alakult át. Ézsaiás a kígyó átváltozásáról ad hírt: „Ne örvendezz te Filiszteusoknak egész országa, hogy annak veszszeje megromlott a` ki téged ver vala: mert a` kígyónak magvából basiliskus származik, és annak magva lészen tüzes szárnyas sárkány!”. A kígyó „magva” illetve „gyökere” a Klaus Matefi által említett együttállásra, az „erőtlen kígyóra” utal, ugyanis a Nap mögötti negatív szellemi hatásúnak tartott planéták akadályoztatva vannak a Földre gyakorolt hatásukban. Klaus Matefi meggyőződése, hogy Jézus "bűntelen" születésének koncepciója csak az általa felfedezett születési konstellációval igazolható, vagyis megoldhatatlan az ősi asztrológia figyelembevétele nélkül. Az ókor embere hitt az asztrológiában és a Szanhedrin tagjai kötelesek voltak asztrológiát tanulni. Véleménye szerint ilyen együttállás égisze alatt látta meg a napvilágot többek között még Zarathustra és Mithrász, majd a későbbi időkben Szent György, Álmos vezér, Sabbatáj Cévi és Dzsiddu Krisnamúrti is. Heródes király azért ölette meg a gyermekeket két éves korig, mert a Mars periódusából adódóan egy kevésbé egzakt, de ugyanilyen felépítésű együttállás jött létre i.e. 10.02.03-án is. Klaus Matefi szerint Máté a betlehemi csillaggal és a „bölcsekkel” kapcsolatos mondanivalóját egy exotérikus történetbe tömörítette. A három bölcsre többek között az ókeresztény teológus, író és egyháztanító Órigenész is utalt. Klaus Matefi felhívja a figyelmet arra is, hogy a három bölcs már az újszülött Mithrász számára is vitt aranyat, tömjént és mirhát ajándékba, aki barlangban született, édesanyját Isten anyjának nevezték, a jászola mellett pedig pásztorok és (Ahura Mazdá) szent állatai (egy szamár és egy ökör) tartózkodtak. Jézus és Mithrász egyaránt misztériumvallások főszereplői, melyek kozmikus misztériumokra épültek. Klaus Matefi szerint Máté a bölcsekkel a Marsot, Szaturnuszt és Uránuszt személyesítette meg, melyek közül az utóbbi, szabad szemmel is látható planétát a William Herschel 1781. március 13-i felfedezése előtt is ismerték már, de a misztériumszövetségek ezt titokban tartották. John Flamsteed az Uránuszt már 1690-ben „34 Tauri” néven csillagként katalogizálta. „A Legenda Aurea állítja, hogy a Háromkirályokat vezérlő csillagban a Kis Jézus kereszttel, fején töviskoronával tűnt föl, mintegy utalva az Ecce Homo eljövendő nagypénteki királyságára.” Jézus tisztában volt a rá váró kereszthalállal, ugyanis születési konstellációjából adódóan életének 33. évében, i.sz. 25.04.01-re, a pészáh ünnep előkészületi napjára a születését szignáló erőtlen kígyó (Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció) egy „T” keresztté változott az állatövben. A közel 33 éve alatt nem jött létre a Shemhamphorasnak más ilyen jellegű kozmikus konstellációja. A néphagyományok Iskarióti Júdás öngyilkosságát szintén április elsejére teszik. Klaus Matefi szerint Jézus vasárnap halt meg. Akkoriban a zsidók számokkal jelölték a hét napjait. A 7. nap volt a pihenőnap, amit még nem neveztek Sábát-nak, viszont az újhold (ros chódes), telihold (járéách málé) napjára és ünnepnapokra alkalmazták a Sábát kifejezést. Mitológiakutató ^vita 2023. június 4., 10:50 (CEST)

Kértem már @Mitológiakutató: szerkesztőt a vitalapján, hogy a Wikipédia nem új elméletek tesztelésére való, háromszor vontam vissza a szerkesztését, arra is kértem, hogy a cikk vitalapjára tegye az elméletét, ott elbírálható. Nem tehetünk be minden frissen kialakult elméletet minden cikkbe. A hivatkozott asztrológus Matefi saját Weboldalán közzétett, illetve a Bethlehemi csillag nyomában c. népszerűsítő könyv szerzője sajnos nem egy olyan tudományos szakíró, amit a Wikipédia nyugodtan idézhetnénk. Ogodej ^vitalap 2023. június 4., 11:55 (CEST)

Kedves Ogodej! A vitalapomon történt kezdeti reagálásod motivált arra, hogy igyekezzek az első szerkesztésemet úgy korrigálni, hogy az megfeleljen az elvárásaidnak, majd a későbbi észrevételeidnek is igyekezve eleget tenni lényegesen rövidebbre vettem a szerkesztett szöveget, habár ez még jelenleg hosszabb, mint a legelső szerkesztésem. A legutóbbi észrevéleid értelmében eltávolítanám „Matefi így véli / Matefi véleménye szerint / etc..” megjegyzéseket a szerkesztésemből, ha úgy látod jónak.

Lehetséges lenne-e ebben a Jézus szócikkben egy „Jézus életével kapcsolatos elméletek” fejezetet megnyitni?

Szerintem ennek a szócikknek része kellene legyen egy ilyen fejezet is, hiszen Jézus születési és halálának időpontjára nézve van néhány teória, melyek feltétlenül propagálást érdemelnének, viszont enélkül tulajdonképpen enyhén szólva foghíjasnak, hiányosnak tekinthető, hiszen a szócikkben szereplő, Jézus életével kapcsolatosan publikált egyetlen dátum se nyert még hivatalosan és tudományos berkekben tényleges bizonyítást. Tudtommal nem létezett eddig olyan elmélet, ami kiállta volna a valódi tudományosság kritériumait Jézus életével kapcsolatosan, hiszen az időszámításunk kezdete és a hivatalosan propagált kronológiai adatok egy része sem felel meg a valóságnak... A véleményem szerint viszont Klaus Matefi elmélete ennek maximálisan megfelel, hiszen a régi hiedelmek kutatását mitológiakutatásnak nevezik, és ez már igenis tudomány, aminek Matefi kutatási eredményei szerintem teljes mértékben megfelelnek. Hogy Viola Zoltán filozófus és író szavaival éljek „Klaus Matefi elmélete tudományos módszerekkel ellenőrizhető, verifikálható és falszifikálható, emiatt teljes mértékben kiállja a tudományosság kritériumait. Mindezideig épp hogy ez a legtudományosabb elmélet, amivel találkoztam...”.

A bejegyzésembe 25 külső hivatkozás került bele. Természetesen lényegesen több történelmi és teológiai vonatkozású utalást is alkalmazhattam volna, de akkor terjedelmesebb lenne az, mint maga az eredeti szócikk... Mivel a szócikkben ezek egy része már megtalálható, ezért nem hivatkoztam például Josephus Flaviusra, Publius Sulpicius Quiriniusra, a Talmudra, etc., ellenben akinek hiányérzete támadna esetlegesen az itt feltüntetett információkkal kapcsolatosan, az Matefi által propagált tanulmányt ( https://www.klausmatefi.lima-city.de/6.html ) eredetiben gorcső alá veheti. Azt hiszem, hogy ennek a linknek a megadása összeegyeztethető a Wikipédia gyakorlatával.

Klaus Matefi teóriája egyáltalán nem tekinthető új elméletnek, hiszen már közel 20 éve fellelhető az interneten, és több internetes cikk is hivatkozik rá, de hosszú évekkel ezelőtt írodott könyvekben is van rá, nem is éppen rövidnek mondható utalás.

Lehetséges lenne-e tehát ebben a Jézus szócikkben egy „Jézus életével kapcsolatos elméletek” fejezetet megnyitni, ahova beillene szerintem feltétlenül Klaus Matefi teóriája is?

Üdv Mitológiakutató Mitológiakutató ^vita 2023. június 4., 14:34 (CEST)

Nyilvános vitára szeretném bocsátani az alábbi szerkesztésemet, amit a Jézus szócikk „Születése és a tudomány” alfejezetébe szerettem volna betenni, oda, ahol Teres Ágoston csillagász elmélete van röviden részletezve:

Konradin Ferrari d'Occhieppo (1907 - 2007) osztrák asztronómus Jézus születésnapját i.e. 7.01.17-re teszi.

Oswald Gerhardt berlini teológus professzornak a Jézus életével kapcsolatos kutatási eredményeiről számolt be a Budapesten 1934.01.06-án megjelent Függetlenség napilap „1934, vagy 1941?” című terjedelmes cikke. A professzor állítása szerint Jézus az i.e. 7. év októbere és december 15. között kellett világra jöjjön, a keresztre feszítése pedig i.sz. 30.04.07-én, pénteken történt. Megadásait a Vatikáni Csillagvizsgáló illetve Friedrich Karl Ginzel (1850 - 1926) osztrák és Paul Viktor Neugebauer (1878 - 1940) német asztronómusok és más professzorok is ellenőrizték és helyesnek ítélték meg. Ennek apropójából tett javaslatot a Nemzetek Szövetsége 1931.10.19-én az egyházak és a Népszövetség tagjai számára a jövendő húsvéti ünnepek naptári vonatkozásával kapcsolatosan.

Mahler Ede (1857 - 1945), Mahler Salamon (1823–1895) Pozsony néhai neológ főrabbijának a fia, orientalista, természettudós, régész, asztronómus szerint Jézust i.sz. 33 április 3-án, pénteken feszítették keresztre.

Klaus Matefi (1955 -) Magyarországon született, asztrológiában is jártas német mitológiakutató meg van győződve arról, hogy Jézus i.e. 8.02.10-én született a Nap, Hold, Mars, Szaturnusz és Uránusz égitestek együttallásakor, kereszthalála pedig i.sz. 25.04.01-én, vasárnap következett be.

Michael Molnar amerikai fizikus, számítógép-szakértő elmélete szerint Jézus fogamzása i.e. 6.04.14-re tehető.

Ponori Thewrewk Aurél (1921 - 2014) csillagász, kronológus, szakíró, természettudós, a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli elnöke szerint Jézus i.e. 7. tavaszán jött a világra és i.sz. 30.04.07-én, pénteken halt kínhalált. Mitológiakutató ^vita 2023. június 5., 14:09 (CEST)

Biztos hogy ne kerüljön be sehova semmilyen formában, ez az egész egy asztrológiával kevert zagyvaság, nem is szeretnék belemenni mennyi baj van a forrásokkal és a felsorolt állításokkal. Attól tartok az egész csak Klaus ,,mitológiakutató" Matefi önreklámja. Freewales^vita 2023. június 5., 19:45 (CEST)

Amennyiben kiderülne, hogy mégiscsak az ősi asztrológiára bazírozva jöttek létre a misztériumvallások alapjait képező misztériumok, akkor is ezt hangoztatnád? A Wikipédia szerkesztőjeként a meglátásom szerint nem helyes olyan témában ítéletet mondania bárkinek, amiben feltételezhetően nem eléggé jártas... Ellenben ha biztos az ember mégis a dolgában, akkor sokkal célszerűbb korrekt módon és cáfolhatatlanul megpróbálnia alátámasztani állítását. Ez a lap a Jézus szócikk vitalapja, ezért a szerkesztők itt megvitathatják véleményüket, vitára bocsáthatják állításaikat, etc., szabadon és konstruktív módon, az alaptalan sértéseket, minősítéseket persze mellőzve. De ha esetleg úgy érzi valaki mégis, hogy nagy szakértője a Jézus személyével kapcsolatos témának, akkor gondolom, hogy minden további nélkül előrukkolhat Jézus születésének és kereszthalálának a valódi dátumaival, persze bizonyítva, hogy miért éppen akkor... Mert ugye állítani bármit lehet... Aki képtelen ezzel kapcsolatosan ellenőrizhető és megcáfolhatatlan eredményt felmutatni, annak érdemes minden forrást tüzetesen gorcső alá vennie és csak azt követően vitába elegyedni, hiszen a Wikipédia nem egy kisvárosi szórakoztató újság szerepét tölti be, hanem egy véleményformáló enciklopédia szerepét. Mitológiakutató ^vita 2023. június 6., 18:09 (CEST)

@Mitológiakutató:Bekezdés használata a szócikkben: Nem használható, több okból. Egyrészt Wikipédia irányelvbe ütközik: nem szakmailag közismert kutatás összefoglalása. Másrészt súlyos fogalmazási hibákat tartalmaz. Már az első mondatban többszörös hiba van, a dátum formátuma i.e. 8.02.10-én nem magyar, így nem értelmezhető, valamint a bolygók együttállására nem ad forrást, továbbá hogy ezek épp Betlehem felett álltak a csillagászati szempontból nonszensz. – Rodrigó ⇔ 2024. július 3., 08:38 (CEST)

Kronológiai és egyéb problémák

Idézet a "Jézus" szócikkből:

"A zsidó történész, Iosephus Flavius beszámolója szerint röviddel Heródes halála előtt holdfogyatkozás volt. Asztronómusok[49] ezt a holdfogyatkozást i. e. 4–re teszik, ami alapján Jézus legvalószínűbben i. e. 6-ban született."

Mi ezzel a probléma?

1, Iosephus Flavius elmondása szerint Nagy Heródes a 184. olümpia idején lett kinevezve Rómában Augustus császár által Júdea királyává. Ez nem i. e. 40-ben vagy i. e. 37-ben történt (776 - 732 ≠ 40, vagy 37),

hanem i. e. 44-ben, mivel

776 - (183x4) = 776 - 732 = 44,

ugyanis az első olümpiai játékokat i. e. 776-ban tartották, majd ezt követően minden 4. évben. [1]

2, Iosephus Flaviustól tudjuk, hogy Nagy Heródes a királyságának 37. évében, a Peszách ünnep (i. e. 8.03.25-e) előtt néhány nappal távozott az élők sorából.

3, Iosephus Flavius arról is említést tett, hogy Nagy Heródes a halálát megelőzően néhány hónappal egy teljes holdfogyatkozás alkalmából megégettetett 42 lázadót. Ez a Jeruzsálemben is jól megfigyelhető teljes holdfogyatkozás i. e. 9.11.28-án [2] zajlott le.

4, A említett teljes holdfogyatkozás és Nagy Heródes halála közötti időszakban három esemény történt még:

a, Heródes az orvosai tanácsára a Holt-tengernél egy kúrán vett részt (forrás: Josephus Flavius)

b, I. e. 8.02.10-én megszületett Jézus [3]

c, Heródes a halála előtt 5 nappal kivégeztette fiát, Antipatert

Egy újabb idézet a "Jézus" szócikkből:

"Halálának időpontjáról nincs közelebbi adat, mint hogy Quintus Pontius Pilatus procuratorságának idején, 26 és 36 között kellett történnie. Tehát Jézus i. e. 4 előtt született meghatározhatatlan idővel és i. sz. 26–36 között halt meg."

Mi ezzel a probléma?

Lukács két téves információval rukkolt elő:

1, "Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják." (Lukács 2,1-3)

Csakhogy Quirinius nem i. e. 8-ban volt Szíria helytartója, hanem a. u. c. 759-től 764-ig. I. e. 8-ban (a. u. c. 746-ban, azaz Róma alapítása után 746-ban) Sentium Saturninum (a. u. c. 744 - 748) töltötte be a helytartói tisztséget Szíriában..

Mire gondolhat ilyen esetben a kutató? Tévedett volna Lukács, vagy talán a misztériumok védelme érdekében szándékosan dezinformált?

Egy harmadik akceptálható variációval rukkolt elő Friedrich Christian Carl Heinrich Münter (1761 - 1830) német luteránus püspök, a koppenhágai egyetem néhai teológus professzora (a koppenhágai "Friedrich zur gekrönten Hoffnung" szabadkőműves páholy mestere) "A bölcsek csillaga - Krisztus születési évének vizsgálata" címet viselő könyvének 99-101. oldalán [4]. Történelmi példákkal is igyekezett igazolni azt, mi szerint nem zárható ki, hogy akkoriban Augustus császár a census lebonyolítása idejére Quiriniust rendkívüli hatalommal ruházta fel annak lefolytatása céljából, de Szíria helytartója nem ő volt akkoriban, hanem Sentium Saturninum. Ezt hangoztatta a Boroszlóban (Breslau; ma: Wrocław) professzorként tevékenykedő Georg Philipp Eduard Huschke (1801 - 1886) is, a "Jézus Krisztus születése idején megtartott népszámlálásról" című alapos tanulmánya 64. oldalán [5], és ugyanezt tette Johann Nepomuk Sepp professzor is a "Jézus Krisztus élete, Első kötet: Jézus életének kronológiája" könyvének 145-146. oldalán [6].

2, "Tiberius császár uralkodásának 15. esztendejében, amikor Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, s Galileának Heródes volt a negyedes fejedelme, testvére, Fülöp meg Itureának és Trachonitisz tartományának, Lizániás pedig Abilinának volt a negyedes fejedelme, Annás és Kaifás főpapok idején az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában." (Lukács 3,1-2)

Lukács, aki nem ismerte Jézust azt állította, hogy Keresztelő János a működését Tibérius császár uralkodásának 15. évében kezdte meg. A mai hivatalos álláspont szerint i. sz. 14-től uralkodott Tibérius, viszont amennyiben Lukács információja megfelelne a valóságnak, abban az esetben ezt i. sz. 7-re kellene korrigálni. A "Monumentum Ancyranum; Res gestae divi Augusti" állítása alapján Augustus császár i. sz. 14-ben (a. u. c. 767-ben) tartott utoljára népszámlálást, lustrum-ot a római polgárok (cives Romani) számára, majd augusztus 19-én távozott az élők sorából, amiből logikusan következik, hogy Tibérius ezt követően még i. sz. 14-ben válhatott római császárrá. Jézus ekkor már 22. éves volt!

Amennyiben helytálló lenne Lukács információja (3,1), akkor Keresztelő János Jézusnak a 37. életévében kellett volna elkezdje tevékenységét, ami egyértelműen kizárható. Lukács ∼10 évvel túllőtt a célon, és "véletlenül" egy egyes került az ötös elé... Máté (3,1-12), Márk (1,1-8) és János (1,19-27) is beszámol Keresztelő János ténykedéséről, de tartózkodtak időrendi adat propagálásától.

A történelmi Jézus i. e. 8.02.10-én [7] jött úgymond "bűntelenül" a világra, mert a Schemhamphoras-on [8] nyugvó vallási elképzelések szerint a negatív hatásúnak tartott égitestek a Nap mögül nem tudták akkor kifejteni a nekik tulajdonított hatásaikat a Földre és a születendő gyermekre.

Mária teherbe esése Jézus születése előtt ∼266 nappal, i. e. 9.05.20-án [9] történt, szintén a Schemhamphoras egyik kozmikus forrásának létrejöttekor.

Annak érdekében, hogy a nép elfogadja Jézust Messiásnak, ahhoz a hagyományok értelmében egy égi jelre volt szükség, amit Keresztelő János prezentálni tudott Jézus megkeresztelése alkalmából, ugyanis Keresztelő János kora leghíresebb esszénusa volt. Az esszénusok őrizték a titkos tanokat, melyek jegyében a héber kabbala megszületett [10]. Az égi jel a Schemhamphoras kozmikus forrásait felépítő égiestek által alkotott, i. sz. 22.07.02-án létrejött X-kereszt [11] volt, aminek alkalmából úgymond leszállt Isten lelke Jézusra egy "galamb" formájában [12].

Jézus megváltói szerepe a Peszách ünnep előkészületi napján, i. sz. 25.04.01-én [13] kierőszakolt keresztre feszíttetésében merült ki, amikor a születését szignáló égitestek egy T-keresztet alkottak a zodiákusban. A népi hagyományok szerint is Iskarióti Júdás április 1-én lett öngyilkos (Máté 27,3-5; Apostolok cselekedetei 1,17-18), miután elárulta Jézust [14].

Viola Zoltán író és filozófus gondolataival zárnám mondandómat:

"Az asztrológia nem tudomány, hanem áltudomány; az ellenben történelmi tény, hogy a régi emberek hittek az asztrológiában, márpedig a régi hiedelmek kutatását mitológiakutatásnak nevezik, és ez már igenis tudomány! Klaus Matefi elmélete tudományos módszerekkel ellenőrizhető, verifikálható és falszifikálható, emiatt teljes mértékben kiállja a tudományosság kritériumait. Mindezideig épp hogy ez a legtudományosabb elmélet, amivel találkoztam a betlehemi csillaggal kapcsolatban." [15]

[1] https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9256638&la=168444238

[2] https://eclipse.gsfc.nasa.gov/5MCLEmap/-0099-0000/LE-0008-11-28T.gif

[3] https://www.klausmatefi.lima-city.de/6.html

[4] Münter, Friedrich Christian Carl Heinrich: Der Stern der Weisen - Untersuchungen über das Geburtsjahr Christi (Kopenhagen, 1827)

[5] Huschke, Georg Philipp Eduard: Ueber den zur Zeit der Geburt Jesu Christi gehaltenen Census (Breslau, 1840)

[6] Sepp, Johann Nepomuk: Das Leben Jesu Christi, Erster Band - Chronologie des Lebens Jesu (Regensburg, 1853)

[7] https://i81.servimg.com/u/f81/20/16/68/48/-7_02_13.jpg

[8] https://www.klausmatefi.lima-city.de/4.html

[9] https://i81.servimg.com/u/f81/20/16/68/48/-8_05_11.jpg

[10] Magyar Zsidó Lexikon, Kabbala, https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0447.html

[11] https://i81.servimg.com/u/f81/20/16/68/48/22_07_12.jpg

[12] https://i81.servimg.com/u/f81/20/16/68/48/kroati10.jpg

[13] https://i81.servimg.com/u/f81/20/16/68/48/25_04_12.jpg

[14] https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=168350282&t=9256616

[15] http://mek.niif.hu/05300/05304/05304.htm Mitológiakutató ^vita 2024. december 6., 16:56 (CET)

Minden kutató és nemzetközi szinten az összes Wikipédia szócikk is Nagy Heródessel kapcsolatosan a világhírű zsidó történetírónak, Iosephus Flaviusnak a megadásaira hivatkozik:

"Die Ernennung zum Könige hatte Herodes ursprünglich gar nicht für sich auswirken wollen, weil er darauf bei den Römern, die dieselbe nur an Glieder fürstlicher Familien zu vertheilen pflegten, nicht rechnen zu dürfen glaubte, sondern dachte sie nur für seinen Schwager Aristobul, der vom Vater her Aristobul`s, von der Mutter her Hyrkan`s Enkel war, zu erlangen.

Als nun die Senatssitzung aufgehoben war, nahmen Antonius und der Cäsar Herodes in die Mitte und führten ihn, von den Consuln und sämmtlichen Würdenträgern begleitet, zum Capitol, um Opfer darzubringen und die über seine Ernennung abgefaßte Urkunde daselbst niederzulegen. Am ersten Tage seiner Regierung war Herodes Antonius` Gast und trat so die neue Würde an, die er in der hundertvierundachtzigsten Olympiade, unter C. Domitius Calvinus` zweitem und C. Asinius Polliu`s erstem Consulat erlangt hatte." (forrás: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, (fordította: Martin, K. *Professor) Zweiter Band, Köln, 1853, S. 256)

A probléma és a hiba nem Iosephus Flavius adataiban rejlik, hanem a kutatók és a Wikipédiák által propagált végkövetkeztetésekben...

Egy egyszerű és szemléletes példa erre:

"Herodes wurde also in der 184. Olympiade, unter den Consul Domitius Calvinus und Asinius Pollio, 37 vor Chr., in Begleitung des Antonius und des Octavianus, auf das Capitolium geführt, und dort bey abgöttischen Opfer als König eingeweiht." (forrás: Professor JAHN, Johann: Biblische Archäologie, Band 2, Teil 2, Wien, 1825, S. 4)

Az idézett mondat fordítása:

"Heródes a 184. olümpiai játékok évében, Domitius Calvinus konzul és Asinius Pollio idejében, Kr. e. 37-ben, Antonius és Octavianus kíséretében a Capitoliumba lett vezetve és ott egy bálványimádó áldozatbemutatásnál királlyá lett beiktatva."

Johann Jahn professzor egy minden alapot nélkülöző állítást fogalmazott meg az idézett mondatában, ugyanis a 184. olümpiai játékok éve nem Kr. e. (i. e.) 37-ben volt, hanem 776 - (183x4) = 776 - 732 = 44, tehát i. e. 44-ben.

Más források valamilyen oknál fogva ugyanúgy kerülik Nagy Heródes királlyá kinevezése évének Iosephus Flavius általi helyes megadását, azaz az i. e. 44. évet, aminek következtében a Jézus életét kutatóknak semmi esélyük nem volt Jézus születésének és kereszthalálának dátumait korrekt módon meghatározniuk!

Iosephus Flavius elmondása értelmében Nagy Heródes a jeruzsálemi Templom átalakításához, uralkodásának 18. évében, tehát i. e. 27-ben fogott hozzá:

"Nachdem Herodes nun schon so viele herrliche Bauwerke aufgeführt, nahm er im achtzehnten Jahre seiner Regierung noch ein sehr schwieriges Werk in Angriff; er schickte sich nämlich an, den Tempel Gottes in einem weit größeren Umfange und in einer ungeheuren Höhe aufzurichten; denn er glaubte, wenn er dieß Werk zu Stande brächte, so würde es, wie es denn auch wirklich der Fall war, herrlicher sein, als Alles, was er bis dahin vollbracht, und er würde sich dadurch ein bleibendes Andenken gründen." (forrás: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, (fordította: Martin, K. *Professor) Zweiter Band, Köln, 1853, S. 340)

Ezzel szemben a zsidó történetíró egy másik könyvében a Templom átépítésének kezdetét Nagy Heródes királyságának 15. évében jelölte meg:

"Im fünfzehnten Jahre seines Königthums stellte er den Tempel neu her und schloss um ihn einen doppelt so großen Raum, als der frühere gewesen, mit Mauern ein, Alles mit ungeheurem Aufwande und ausgezeichneter Pracht. Davon zeugten besonders die großen Hallen um das Heiligthum und die nördlich neben denselben errichtete Burg." (forrás: Iosephus Flavius: Geschichte des jüdischen Krieges oder vom Untergang des jüdischen Volkes und seiner Hauptstadt Jerusalem, Erster Theil, Stuttgart und Leipzig, 1836, S. 94-95)

A Flavius-tól származó két látszólagosan egymástól 3 évre eltérő információ annak a három évnek tudható be, ami Nagy Heródesnek Augustus császár által Rómában történt Júdea királyává kinevezése és Jeruzsálem elfoglalása (királyságának tényleges kezdete) között telt el, ezért mind a két esetben ugyanarra az évre célozott az író, mégpedig az i. e. 27. évre, ami 19 évvel előzte meg Júdea királyának halálát. A jeruzsálemi Templom felavatására ∼i. e. 17-ben kerülhetett sor, Jézus születése és Heródes halála előtt 9 évvel. A Templom átépítésének tényleges kezdete 2-3 évet eltolódott, mivel a zsidók attól tartottak, hogy a nem zsidó származású király esetleg megszegi a nekik tett ígéretét, és átépítés helyett lebontja azt. Heródes a megnyugtatásuk érdekében csak akkor adott engedélyt a bontási munkálatok megkezdésére, miután már a teljes átalakításhoz szükséges összes anyagot a helyszínre szállították, a kőfaragáshoz és egyéb építési tevékenységhez szükséges ismeretekre kellőképpen felkészítették a mestereket, és 1000 zsidó pap számára pedig beszerezték a papi ruhákat:

"Solches waren die Worte, die Herodes bei dieser Gelegenheit an`s Volk richtete; es wurden jedoch Viele durch diese unerwartete Rede in Bestürzung gesetzt; und ihr Gemüth wurde durch diesen Plan, zu dessen Verwirklichung keine Hoffnung vorhanden zu sein schien, nicht etwa erhoben, sondern vielmehr beängstigt, denn man besorgte, der König möchte den Tempel niederreißen und dann nicht die hinlänglichen Mittel besitzen, um das Werk, das er sich vorgesetzt, vollenden zu können; es erschien ihnen diese Gefahr um so größer, als ihnen das Werk selbst schwieriger erschien.

Da sie sich nun in solcher Stimmung befanden, flößte ihnen der König dadurch wieder Muth ein, daß er ihnen die Versicherung gab, er werde den Tempel nicht eher niederreißen, bis er alles, was zu seiner Vollendung erforderlich, in Bereitschaft habe. Und hierin hielt er auch Wort; denn erst nachdem er sich 1000 Wagen angeschafft, um darauf die Steine herbeizufahren, nachdem er zehntausend der erfahrensten Werkmeister ausgewählt, tausend Priestern priesterliche Kleidungen gekauft, und sie theils in der Steinhauerkunst, theils in dem Zimmerhandwerke hatte unterrichten lassen, und somit Alles gehörig vorbereitet hatte; nahm er das Werk in Angriff." (forrás: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, (fordította: Martin, K. *Professor) Zweiter Band, Köln, 1853, S. 342)

Iosephus Flaviustól értesülünk arról is, hogy Nagy Heródes halála előtt néhány hónappal megégettetett egy teljes holdfogyatkozás alkalmából 42 lázadót, mert leverték a Templom bejárata fölé elhelyezett aranyból készült sast:

"Unter allen Juden galten Sariphäus` Sohn Judas und Margaloth`s Sohn Matthias für die größten Redner und kundigsten Schriftausleger, und beim Volke warensie um so beliebter, weil sie die Jugend unterrichteten; jeder, dem es um wahre Vollkommenheit zu thun war, war täglich in ihrem Hause. Als diese erfuhren, des Königs Krankheit sei unheilbar, feuerten sie die Jünglinge an, alles, was der König ihren Gesetzen zuwider eingerichtet hatte, wieder abzuschaffen und in der unangetasteten Befolgung der Gesetze selbst den Lohn eines heiligen Kampfes zu suchen; denn bloß deßwegen, sagten sie, weil er den ausdrücklichen Bestimmungen des Gesetzes zuwidergehandelt habe, habe ihn zu allem übrigen Unglück, in manchen Stücken übertreten, worauf Judas und Matthias sich berufen konnten. Ueber der größten Pforte des Tempels hatte er einen riesengroßen und überaus kostbaren Adler aus Gold aufstellen lassen; nun aber verbietet das Gesetz allen, die nach demselben leben wollen, an die Aufstellung von Bildern zu denken oder irgend welche lebende Wesen bei Weihgeschenken abzubilden. Daher forderten jene Lehrer auf, den Adler herabzureißen, und sagten, auch wenn Manche dabei von einem sichern Tode ereilt werden sollten, müßten Männer, die für die Rettung und Aufrechthaltung des Bestehenden fielen, den dadurch erlangten Ruhm bei Weitem den Freunden des Lebens vorziehen, indem sie sich dadurch einen ewigen Namen verschaffen und nicht nur in der Gegenwart, sondern auch alle kommenden Jahrhunderte hindurch in jedem Munde leben würden. Auch diejenigen ja, die jetzt unangefochten dahin lebten, vermöchten dem Tode nicht zu entgehen, und so müßten alle, die nach Vollkommenheit strebten, ihren Stolz darin finden, bei ihrem unausbleiblichen Ende wenigstens ruhmvoll und glorreich aus dem Leben zu scheiden. Es sei doch auch eine große Beruhigung, bei hohen Thaten, zu denen die Gefahr rufe, zu sterben, und in diesem Falle erhielten auch die Kinder und alle Hinterbliebenen, Männer, wie Frauen, Antheil an ihrem Ruhme.

Mit solchen Reden stachelten jene die jüngern Bürger an, als es auf einmal hieß, der König sei gestorben. Dieß konnte dem Zwecke jener Lehrer nur frommen, und so zog man mitten am Tage hinauf, warf den Adler herab und hieb ihn vor den Augen aller derjenigen, die sich im Tempel aufhielten, mit Aexten zu Stücken. Als dieß dem königlichen Statthalter gemeldet wurde, zog derselbe, weil er derganzen Sache mehr Bedeutung, als sie wirklich hatte, diemaß, eine ansehnlche Schaar zusammen, die der zur Zerstörung von Herodes` Bildwerken versammelten Menge wohl die Spitze bietet konnte, und fiel unversehens über dieselbe her. Wie nun das gemeine Volk sich immer mehr von einer augenblicklichen Aufregung, als von ruhiger Ueberlegung leiten läßt, mußten die Aufrührer bei dem Angriffe gar nicht, was sie in ihrer Unordnung beginnen sollten, und so kamen nicht weniger als vierzig junge Männer, die bei der Flucht des ganzen übrigen Hausens mannhaft ausgehalten hatten, sowie die Anstifter des ganzen Auflaufs, Judas und Matthias, die es für schimpflich hielten, bei seiner Ankunft sich zurückzuziehen, in die Gewalt des Statthalters, der sie zum König führen ließ. Als dieser sie bei ihrem Eintritt fragte, ob sie sein Weihgeschenk umzustürzen sich erfrecht hätten, antworteten sie: was überlegt, und was gethan worden, haben wir so gethan, wie es nur einem Manne ziemen kann. Wir haben uns das Heiligthumes angenommen, das dem Herrn geweiht ist, und da wir den Werth unseres Gesetzes durch stetes Anhören desselben kennen gelernt, ist es nicht zu verwundern, wenn wir die Vorschriften, die Moses auf Befehl und Eingebung Gottes uns schriftlich hinterließ, heiliger halten, als deine Befehle. Mit Freunde werden wir den Tod sammt jeder Marter, die du noch mit demselben verbinden magst, ertragen, da wir uns bewußt sind, daß wir nicht als Bösewichter, sondern als Freunde der Wahrheit dem Untergange entgegen gehen. Ebenso sagten alle Uebrigen und bewiesen im Worte dieselbe Kühnheit, womit sie sich auch zur That entschlossen hatten. Nun schickte sie der König gesesselt nach Jericho und ließ dorthin die Häupter der Juden entbieten. Als diese sich versammelt hatten, wurden sie in das Theater berufen und hier begann der König, der schon nicht mehr stehen konnte, auf dem Bette liegend herzuzählen, wie viele Mühsale er um ihretwillen erduldet, mit wie großen eigenen Kosten er den Tempel gebaut, woran doch die asmonäischen Könige während einer Zeit von hundertfünfundzwanzig Jahren nicht gedacht hätten, und wie er diesen mit kostbaren Bildwerken geschmückt, wofür er auch noch nach seinem Tode gepriesen und gefeiert zu werden Hoffe. Nun aber fing er an zu brüllen, er könnte nicht einmal bei seinen Lebzeiten sich vor ihren Beleidigungen erwehren, sondern am hellen Tage und vor Aller Augen wagten sie seine Weihgeschenke anzutasten und herunterzureißen. Sei dieß auch dem Anscheine nach bloß gegen seine Person gerichtet, so verdiene es in der That doch keinen andern Namen, als den der Tempelschändung.

Da jene bei seiner Grausamkeit fürchten mußten, auch selbst seine Rache zu erfahren, sprachen sie sämmtlich ihre Mißbilligung über jene That aus, die eine ernstliche Bestrafung verdiene. Trotzdem verfuhr Herodes ziemlich gelinde, entsetzte aber den Hohenpriester Matthias als theilweise Urheber des ganzen Vorfalles seiner Würde und übertrug dieselbe seinem Schwager Jozar. Unter dem Hohenpriesterthume dieses Matthias geschach es, daß für Einen Tag, an dem die juden ein Fasten hatten, ein anderer Hoherpriester bestimmt wurde, und zwar aus folgender Ursache. In der Nacht vor jenem Festtage träumte Matthias, er sei mit seinem Weibe zusammengekommen, und da er deßwegen kein Opfer darbringen konnte, trat sein Verwandter Joseph, Ellem`s Sohn, an seine Stelle. Diesen Matthias also entsetzte Herodes der hohenpriesterlichen Würde, den andern Matthias aber, der den Auflauf verursacht hatte, ließ er nebst einigen von dessen Genossen lebendig verbrennen. In derselben Nacht verfinsterte sich der Mond." (forrás: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, (fordította: Martin, K. *Professor) Zweiter Band, Köln, 1853, S. 440-443)

A lázadók kivégzése a Jeruzsálemből is megfigyelhető i. e. 9.11.28-án létrejött teljes holdfogyatkozáskor zajlott le.

Nagy Heródes a királlyá történt kinevezésének 37. évében távozott az élők sorából, a Peszách ünnepet megelőzően néhány nappal:

"Hierauf starb er fünf Tage nach Antipater´s Hinrichtung, vierunddreißig Jahre nach Antigonus´ Ermordung und siebenunddreißig Jahre nach seiner Ernennung zum König durch die Römer." (S. 447)

"Da um diese Zeit das Fest herannahte, wo die Juden väterlicher Sitte gemäß nichts Gesäuertes essen (dieses Fest, Pascha) genannt, eine Erinnerung an ihre Befreiung aus der Knechtschaft Egyptens, begehen sie mit großer Freude und schlachten an demselben eine größere Anzahl Opfer, als an irgend einem andern Feste, ..." (S. 451) (forrás: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, (fordította: Martin, K. *Professor) Zweiter Band, Köln, 1853)

Júdea királya i. e. 8.03.25-ei Peszách ünnep előtt néhány nappal halt meg!

A történelmi Jézus élete egy kozmikus misztériumra lett tudatosan felépítve, aminek feltárásához Mária gyermekkorának és a héber kabbala féltve őrzött titkának, a Schemhamphoras-nak ismerete nélkül képtelenség megfelelő konklúziókra jutni. Azok a kutatók, akik munkáik folyamán elzárkóznak attól, hogy a vallások misztériumainak, vagy Jézus életének feltárása során figyelembe vegyék azt a tényt, hogy ezek elválaszthatatlanok az ősi asztrológiától, azok nem járhatnak sikerrel ezen a téren. Ne tévesszen meg az senkit, hogy az ezzel való foglalatosságot ezen vallások egy része szigorúan tiltotta hívő tömegei számára. Ez joggal tekinthető részükről hitvédelemnek és misztériumok védelmének.

Jézus értelemszerűen Nagy Hereódes halála előtt jött a világra, mégpedig egyetlen szóba jöhető napon, a Schemhamphoras (Isten 72 szelleme) kozmikus forrásait felépítő égitestek együttállásakor i. e. 8.02.10-én, ugyanis a Nap mögött felsorakozott negatív hatásúnak tartott planéták nem tudták kifejteni a nekik tulajdonított befolyásukat a Földre és a születendő gyermekre. Jézust kizárólagosan csak ez alapján tarthatták "bűntelennek" a jeruzsálemi Templom papjai, a későbbi követői és a keresztény egyházak is. Mitológiakutató ^vita 2024. december 7., 22:46 (CET)

Kedves @Mitológiakutató, megkérlek, ilyen nagy mennyiségű idézetet ne rakj be még a vitalapokra sem, mert szerzői jogi problémák merülhetnek fel. Ha valamit meg akarsz világítani, ne közvetlenül a szöveggel, hanem annak egy rövid összefoglalójával tedd, és hivatkozd be. Nagy valószínűséggel az ilyen terjedelmű idézetet előbb-utóbb törölni fogjuk. Köszönöm megértésedet: Ogodej ^levél 2024. december 7., 23:09 (CET)

Kedves Ogedej, az általam beidézett szövegek egy 1853-ben kiadott könyvből származnak, így szerzői jogi problémák nem merülhetnek fel szerintem. Iosephus Flavius megadásait a kutatók és a Wikipédiák egyaránt nem megfelelően értelmezték, ezért a vitalapon van erre csak lehetőség ennek kitárgyalására. Ezért megkérném, hogy ne töröljék a bejegyzéseimet. Mitológiakutató ^vita 2024. december 7., 23:23 (CET)

Minden kutató Nagy Heródessel kapcsolatosan a világhírű zsidó történetírónak, Iosephus Flaviusnak a megadásaira hivatkozik. Flavius azt állítja, hogy Nagy Heródes a 184. olümpia alkalmával lett Augustus császár által kinevezve Rómában Júdea királyává (forrás: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, (fordította: Martin, K. *Professor) Zweiter Band, Köln, 1853, 256. old.)

A probléma és a hiba nem Iosephus Flavius adataiban rejlik, hanem a kutatók által propagált végkövetkeztetésekben...

Egy egyszerű és szemléletes példa erre:

"Herodes wurde also in der 184. Olympiade, unter den Consul Domitius Calvinus und Asinius Pollio, 37 vor Chr., in Begleitung des Antonius und des Octavianus, auf das Capitolium geführt, und dort bey abgöttischen Opfer als König eingeweiht." (forrás: [3]Professor JAHN, Johann: Biblische Archäologie, Band 2, Teil 2, Wien, 1825], 4. old.)

Az idézett mondat magyarra fordítva:

"Heródes a 184. olümpiai játékok évében, Domitius Calvinus konzul és Asinius Pollio idejében, Kr. e. 37-ben, Antonius és Octavianus kíséretében a Capitoliumba lett vezetve és ott egy bálványimádó áldozatbemutatásnál királlyá lett beiktatva."

Johann Jahn professzor egy minden alapot nélkülöző állítást fogalmazott meg az idézett mondatában, ugyanis a 184. olümpiai játékok éve nem Kr. e. (i. e.) 37-ben volt, hanem 776 - (183x4) = 776 - 732 = 44, tehát i. e. 44-ben.

Más források valamilyen oknál fogva ugyanúgy kerülik Nagy Heródes királlyá kinevezése évének Iosephus Flavius általi helyes megadását, azaz az i. e. 44. évet, aminek következtében a Jézus életét kutatóknak semmi esélyük nem volt Jézus születésének és kereszthalálának dátumait korrekt módon meghatározniuk!

Iosephus Flavius elmondása értelmében Nagy Heródes a jeruzsálemi Templom átalakításához, uralkodásának 18. évében, tehát i. e. 27-ben fogott hozzá (forrás: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, (fordította: Martin, K. *Professor) Zweiter Band, Köln, 1853, 340. old.)

Ezzel szemben a zsidó történetíró egy másik könyvében a Templom átépítésének kezdetét Nagy Heródes királyságának 15. évében jelölte meg (forrás: Iosephus Flavius: Geschichte des jüdischen Krieges oder vom Untergang des jüdischen Volkes und seiner Hauptstadt Jerusalem, Erster Theil, Stuttgart und Leipzig, 1836, 94-95. old.)

A Flavius-tól származó két látszólagosan egymástól 3 évre eltérő információ annak a három évnek tudható be, ami Nagy Heródesnek Augustus császár által Rómában történt Júdea királyává kinevezése és Jeruzsálem elfoglalása (királyságának tényleges kezdete) között telt el, ezért mind a két esetben ugyanarra az évre célozott az író, mégpedig az i. e. 27. évre, ami 19 évvel előzte meg Júdea királyának halálát. A jeruzsálemi Templom felavatására ∼i. e. 17-ben kerülhetett sor, Jézus születése és Heródes halála előtt 9 évvel. A Templom átépítésének tényleges kezdete 2-3 évet eltolódott, mivel a zsidók attól tartottak, hogy a nem zsidó származású király esetleg megszegi a nekik tett ígéretét, és átépítés helyett lebontja azt. Heródes a megnyugtatásuk érdekében csak akkor adott engedélyt a bontási munkálatok megkezdésére, miután már a teljes átalakításhoz szükséges összes anyagot a helyszínre szállították, a kőfaragáshoz és egyéb építési tevékenységhez szükséges ismeretekre kellőképpen felkészítették a mestereket, és 1000 zsidó pap számára pedig beszerezték a papi ruhákat (forrás: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, (fordította: Martin, K. *Professor) Zweiter Band, Köln, 1853, 342. ol.).

Iosephus Flaviustól értesülünk arról is, hogy Nagy Heródes halála előtt néhány hónappal megégettetett egy teljes holdfogyatkozás alkalmából 42 lázadót, mert leverték a Templom bejárata fölé elhelyezett aranyból készült sast (forrás: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, (fordította: Martin, K. *Professor) Zweiter Band, Köln, 1853, 440-443. old.)

A lázadók kivégzése a Jeruzsálemből is megfigyelhető i. e. 9.11.28-án létrejött teljes holdfogyatkozáskor zajlott le.

Nagy Heródes a királlyá történt kinevezésének 37. évében távozott az élők sorából, a Peszách ünnepet megelőzően néhány nappal (forrás: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, (fordította: Martin, K. *Professor) Zweiter Band, Köln, 1853, 447. és 451. old.).

Júdea királya i. e. 8.03.25-ei Peszách ünnep előtt néhány nappal halt meg!

A történelmi Jézus élete egy kozmikus misztériumra lett tudatosan felépítve, aminek feltárásához Mária gyermekkorának és a héber kabbala féltve őrzött titkának, a Schemhamphoras-nak ismerete nélkül képtelenség megfelelő konklúziókra jutni. Azok a kutatók, akik munkáik folyamán elzárkóznak attól, hogy a vallások misztériumainak, vagy Jézus életének feltárása során figyelembe vegyék azt a tényt, hogy ezek elválaszthatatlanok az ősi asztrológiától, azok nem járhatnak sikerrel ezen a téren. Ne tévesszen meg az senkit, hogy az ezzel való foglalatosságot ezen vallások egy része szigorúan tiltotta hívő tömegei számára. Ez joggal tekinthető részükről hitvédelemnek és misztériumok védelmének.

Jézus értelemszerűen Nagy Hereódes halála előtt jött a világra, mégpedig egyetlen szóba jöhető napon, a Schemhamphoras (Isten 72 szelleme) kozmikus forrásait felépítő égitestek együttállásakor i. e. 8.02.10-én, ugyanis a Nap mögött felsorakozott negatív hatásúnak tartott planéták nem tudták kifejteni a nekik tulajdonított befolyásukat a Földre és a születendő gyermekre. Jézust kizárólagosan csak ez alapján tarthatták "bűntelennek" a jeruzsálemi Templom papjai, a későbbi követői és a keresztény egyházak is. Mitológiakutató ^vita 2024. december 8., 00:07 (CET)