Vita:II. János magyar király

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2012. július 7.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

izé, ha ő volt Erdély első fejedelme, akkor miért van előtte még kettő ott lenn a táblázatban? Alensha 2004. november 11., 19:56 (CET)

Én sem vagyok egy habsburgiánus, de ez a cikk túlzóan kuruc szellemiségű! – Temudzsin ^vita 2010. október 7., 19:23 (CEST)

Magyar király és erdélyi fejedelem

MegoldvaLA^pankuš→ 2011. május 19., 18:43 (CEST)

Habsburg Ferdinándot nem a rákosi végzés alapján választották magyar királlyá (ez I. János ürügye); hatalmának alapját az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés képezte - Ferdinándot éppoly jogosan tekintik magyar királynak, mint I. Jánost. Valóban ő volt az első erdélyi fejedelem, aki jobban megnézi a lenti statisztikát az láthatja, hogy előtte király uralkodott.--Szadoka ^vita 2011. május 19., 18:33 (CEST)

Az egész cikket át kéne nézni, mert hemzseg a POV Habsburg-ellenes frázisoktól. De ez most megoldva. LA^pankuš→ 2011. május 19., 18:43 (CEST)

Ferdinánd nem jogos magyar király. 1. A magyar királynak - és másnak sem - nincs joga előre érvényesen rendelkeznie az utódlásáról. Szabad királyválasztási jog illette meg akkoriban a magyar országgyűlést. Így a Habsburg-Jagelló szerződés nem legitim jogalap. 2. I. Ferdinándot 13-an választották királlyá. Az nem határozatképes magyar országgyűlés. 3. Akkor már volt érvényes király I. János személyében. 4. Nem koronázták meg a magyar szent koronával. --Akitlosz ^vita 2011. szeptember 2., 04:37 (CEST)

1. A Magyar Királyságban a successio elve érvényesült. Ha nem volt örökös, akkor az országgyűlésnek kellett királyt választani. Az örökösödési szerződés szerint a Jagellók törvényes örököse Ferdinánd volt.
2. A határozatképességhez hány fő kellett?
3. I. János nem volt "érvényes" király. A királyválasztó országgyűlést a nádornak kellett volna összehívni. Szapolyai maga hívta össze az országgylűlést, Tokajban hirdette ki. Tehát minden más körülmény érvényessége ellenére maga az országgyűlés volt illegitim.
4. Ez az egyetlen pont, ami valóban érvényes. Ezért volt az országnak két illegitim királya: János és Ferdinánd ugyanúgy. LA^pankuš→ 2011. szeptember 4., 13:38 (CEST)

Jánost legalább megkoronázták, ez az egy előnye volt, habár igaz, hogy még a szertartást sem az esztergomi érsek végezte el. Szabi237 ^vita 2011. szeptember 4., 18:19 (CEST)

A koronázással önmagában nem volt baj. Podmaniczky István nyitrai püspök volt azidőben a rangidős főpap. Nem az esztergomi érseknek, hanem a rangidős főpapnak kellett a koronázást elvégezni. Mivel akkor épp nem volt esztergomi érsek, a koronázás érvényes. Lett volna. Ha az országgyűlés érvényes lett volna. LA^pankuš→ 2011. szeptember 4., 21:47 (CEST)

A cikk valóban hemzseg a Habsburg-ellenes kirohanásoktól, és rengeteg olyan megnyilatkozás van benne, aminek semmi köze a témához, gondolok itt arra, hogy a szászok hányszor és miért fordultak a magyar királyok ellen, vagy hogy magyar emberként hogy szervezhetett valaki összeesküvést János Zsigmond ellen (megjegyzem, Mátyás király ellen is szerveztek számos összeesküvést, szintén magyar emberek. Ennek semmi köze a témához, és kifejezetten zavaró, mert például a székelyek felkelésénél elsikálja azt a tényt, hogy ők bizony érdekeik védelmében, kiváltságuk megőrzése érdekben álltak ekkor Ferdinánd udvarára. Én ugyan csak kívülálló vagyok, de azt javasolnám, hogy valaki dolgozza át úgy a cikket, hogy abban ne az érzelmek domináljanak, hanem a valódi történelmi mozgatórugók. Ami meg a királykérdést illeti: a szabály úgy szól, hogy a királyválasztó országgyűlést a nádor hívja össze. Szapolyai Tokajban magának szervezett országgyűlést, az a 13 (ha 13) ember, aki Ferdinándhoz ment, a nádor vezetésével ment oda. Másrészt úgy tudom(ha tévednék, kérem, javítson ki valaki), 1527-ben Ferdinándot is megkoronázták a Szent Koronával. Üdvözlettel: TT

Csatlakozom az elöttem szólóhoz. Vaskos csúsztatásoktól hemzseg a szócikk. Most csupán egyet próbáltam javítani, de első körben alaptalanul meglőtték. A cikk írója szerint lengyel segítséggel került vissza a hatalomba Szapolyai János. Ez nem így van. A törökök juttatták vissza a trónra 1529-ben, amikor a Bécs ellen indított hadjárat során elgoglalták Budát. Az, hogy Lengyelországból visszatérve voltak vele lengyel katonák, nem jelent semmit. A lengyel király semleges maradt a trónviszályban, és hogy visszatért az országba, még nem jelenti azt, hogy visszakerült a hatalomba. Üdv Zsocci

POV-sablon

Feltettem egy POV-ot. A cikk első pár bekezdésében tompítottam a nyílt Habsburg-ellenes kiszólásokat, a többire most se időm, se energiám. Mindenesetre e cikk úgy állítja be Ferdinándot, mint jogtalan trónkövetelőt, trónbitorlót, aki csak hatalomvágya érdekében és mindig a magyarok ellen lépett volna fel. Súlyos probléma egy enciklopédiában, ha értékítéletet mond a cikk. A tényekre kell támaszkodni, nem következtetéseket levonni. Nem beszélve arról, hogy a tényanyag is szűrt, egyoldalú. Vagyis maximálisan POV. – LA^pankuš 2013. szeptember 21., 12:33 (CEST)

A cikk a wikipédia szégyene

A szócikk botrányos, nem felel meg a wikipédia szerkesztési elveinek. Tele van érzelmileg fűtött kinyilatkoztatásokkal, források nélkül. Szabad Habsburg-ellenesnek lenni, de nem szabad a szabályokkal ellenesen szerkeszteni. Teljesen új cikket kell írni, korekt szerzőknek. --Reakcionista ^vita 2015. augusztus 16., 23:17 (CEST)

Átdolgozás

A szócikk alapos átdolgozásra került, sok kevésbé szakmai rész került ki belőle. Aki majd ellenőrzi, kérem a POV-sablon további szükségességét is gondolja át, előre is köszi! Yoso7 ^vita 2016. október 12., 14:51 (CEST)