Vita:I. Szilveszter pápa

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Legenda

A cikkben be van írva: A hagyomány szerint Szilveszter kigyógyította I. Constantinust a leprából, egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva. A császár ezután olyan hálás volt a pápának, hogy felvette a keresztséget. Noha a hagyomány a keresztelést is Szilveszternek tulajdonítja, ez történelmileg vitatott tény. Források (köztük legjobbak éppen magyar források!) pedig egy kicsit másképpen írnak. Ha valaki tudja arról többet, írjon, másképpen fogok én. --Stebunik ^vita 2011. június 28., 21:28 (CEST)

Egy legenda

A szent pápa életéből, aki az egyháztörténelem fordulópontján kormányozta az Egyházat, abból a legendából mondunk el néhány részletet, amely összekapcsolta őt Konstantin császárral, és nagy csodatévő erőt tulajdonított a pápának.

E legenda szerint a császár, miután Maxentius trónkövetelő felett győzelmet aratott, és meghódította Rómát, még egyszer üldözést kezdett a keresztények ellen. Ezért leprával bűnhődött. Betegségében az egyik éjszaka álmot látott: megjelent neki Péter és Pál apostol, és megmondták, hogy gyógyulást sehol máshol nem remélhet, csak Szilveszter pápánál, aki tud egy csodatévő forrásról, melynek vize mindazokat meggyógyítja, akik megmerülnek benne. Szilveszter azonban nem volt Rómában, mert az üldözés elől a Soracte-hegy egyik barlangjába húzódott. A császár azonnal követeket küldött hozzá, és kérte, jöjjön vissza Rómába. Szilveszter vissza is tért, tanította a császárt a keresztény hitre, megnyittatta vele a börtönöket, melyekben a keresztény foglyokat őrizték, majd elvezette a keresztelő medencéhez. Ott a császár visszanyerte egészségét. Hálából azonnal törvényeket bocsátott ki az Egyház javára, és nagy ajándékokkal fejezte ki háláját a gyógyulásért. Ő maga is kapát ragadott az egyik templom építésénél, és tizenkét kosárnyi földet a saját vállán szállított el.

I. Szilveszter született 292?

Lehetetlen, hogy I. Szilveszter pápa született volna 292. Ez egy hiba. Mikor lett pápa 314-ben, akkor volna csak 22 éves? Lehetetlen, mert már „Marcellinus pápa (296-304) szentelte pappá”! Tovább: „Késő örögségében…” és: „Niceában zsinatot tartottak, melyre a pápa, ki öregsége miatt személyesen nem mehetett, követeket küldött.”

Egy másik legenda

December 31-én: Szent Szilveszter pápa.

Szent Szilveszter jámbor szülőktő1 származott Róma városában. Apja Rufinus korán elhalt és anyja Justa igyekezett a fiut istenfélően nevelni, majd átadta őt Ziriny nevű papnak, ki a tudományakba és a jámborságba bevezesse. Tudománya és jámborsága révén nagy tiszteletben állt a papság előtt és Marcellin pápa felvette őt az egyháziak sorába és pappá szentelte. Ezen szent állapotban minden erényben gyakorlá magát és különösen a szükölködők és szegének gondját viselte. Melchiades pápa halála után egyhangulag pápává választatott. Míg elődjei mind erőszakos halállal multak ki, ő volt az első, kinek uralkodása alatt békét nyert az egyház és a békében áldás teljes müködését kifejthette. Nagy Konstantin császár 312-ben Maxentiust a sz. kereszt jelének hatalmával legyőzvén, keresztényeket alkalmazott minden hivatalban, keresztény templomokat épittetett és a keresztény hit terjesztését hathatósan támogatta. Azonban később egy kissé meghidegült N. Konstantin buzgósága, Rómában keresztényüldözés tört ki, maga Szilveszter is kénytelen volt Róma mellett levő Szorakte hegyre menekülni. Ezen időben történt, hogy Konstantin császár betegségbe esett, melyből az akkori vad szokások szerint gyermekvérben való fürdés által akarta magát kigyógyittatni, már a gyermekek egybe voltak gyüjtve, de egyrészről az ártatlan gyermekek, másrészről az anyák tekintetéből szive jobbrafordult, visszaküldte a gyermekeket és azon éjjel jutalmul álmában a Szoraktén lakó sz. Szilveszter pápára hivta fel Isten az ő figyelmét. Konstantin elhozatta Szilvesztert és miután az ő oktatásait buzgón hallgatta volt, megkeresztelkedett, mely alkalommal lelkének és testének nyavalyájából egyszerre kigyógyult. Ez időtől fogva annál könnyebben müködhetett a keresztény vallás javára. Mely czélból hasznos törvényeket hozott és rendet alkotott. Késő öregségében még két esemény érintette fájdalmasan atyai szivét: Licinius, a keletrómai császár birodalmában kitört ismét a keresztények üldözése, és Arius eretneksége szakitotta meg az egyház egységét. Ez utóbbi ügyben Niceaban zsinatot tartottak, melyre a pápa, ki öregsége miatt személyesen nem mehetett, követeket küldött. Midőn ezek a zsinati határozatokat elhozták megerősités végett, a legnagyobb örömmel ünnepélyesen megerősité azokat. A szent pápa sokat tett a kereszténység terjesztésére és megszilárditására, míg végre a sok munka és fáradalom alatt meggörnyedve a 335-ik év utolsó napján érdemteljes lelkét visszaadá teremtőjének. Szent teteme előbb Priscida temetőjében helyeztetett el, majd átvitetett a tiszteletére épitett sz. Szilveszter-templomba. |

Pápa nem ajánlatta császárnak fürdést vérben, hanem vízben

A cikkben be van írva:

A hagyomány szerint Szilveszter kigyógyította I. Constantinust a leprából, egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva.

A fenti legendákban pedig látható, hogy pápa nem ajánlotta neki egy vérrel telt medencét, ahogyan ez volt egy akkori vad (pogány) szokás. Pápa ajánlotta császárnak inkább egy vízzel telt medencét, azaz a keresztelést. Úgy legendák. A cikkben úgy is kell javítani. --Stebunik ^vita 2011. július 1., 21:40 (CEST)

Ez a pogány "gyógyítófürdés" vértől állt, amelyet megkapták a megölt gyermekektól! Ilyesmit pápa nem tudta volna elengedni, legendában sem! Azért a cikket kellene javítani!--Stebunik ^vita 2013. december 31., 20:52 (CET)

Jegyzetek

--Stebunik ^vita 2011. június 28., 23:44 (CEST)