Vita:Holt nyelv

Vannak olyan holt nyelvek, amelyek kitalált nyelvek és nem beszélik, de vannak közöttük olyanok is,amelyeket beszélik és élőnek minősül.Pl.: Az eszperantó nyelvet élő nyelvnek kell minősíteni,mert több,mint egy észtországnyi ember beszéli 200-2000 között anyanyelvi szinten is.

Ez egy teljesen értelmetlen mondat, és nem tudom javítani, mert nem értem mire gondolt az írója. Azt írja a mondatban, hogy vannak élő holt nyelvek. A holt nyelveket osztja ketté: kitalált és nem beszélt, valamint beszélt és élő nyelvekre. Ezt tisztázni kellene. 387 2004. szeptember 15., 00:14 (CEST)

Van még egy: a szócikkből törölt mondatot dőlt betűvel jelöltem, az előző mondat az értetlenkedésem megértéséhez kell:

Általában az írásbeliséggel nem rendelkező nyelvek halnak ki, mivel még szavaikat sem nagyon ismerjük. A történelem folymán volt néhány nép, amely nyelvével együtt tűnt el. Ide a holt nyelvek közé azokat a nyelveket soroljuk,amelyeket nem beszélnek anyanyelvi szinten pl.: ógörög(koiné),de esetleg van írásbelisége.Vagy kitalált nyelveket-tervnyelvek vagy mesterséges nyelvek.

De hova ide? Az első mondatnak vagy nincs köze a másodikhoz, akkor azonban nem értem mire vonatkozik az ide, vagy összefügg egymással a kettő, akkor viszont azt nem értem, hogy mely holt nyelveket sorolják a holt nyelvek közé, melyektre az ide vonatkozik. Lehet olyan magyarázat, hogy a kihalt népek közé soroljuk a görögöket, de lehet olyan is, hogy a holt nyelvek közé az ógörögöt, mert a szavait sem nagyon ismerjük. Egyik sem igaz.

Másrészt hogy kell azt érteni, hogy de esetleg? Melyik az a holt nyelv, melynek nem ismerjük a szavait, de van írásbelisége?

Rettenetesen zavaros... 387 2004. szeptember 15., 00:37 (CEST)

Vigyázzunk,mert sok mai nyelv mesterséges nyelv.Pl.: norvég, indonéz, ivrit (újhéber), eszperantó.Többeket már a természetes nyelvek közé sorolják annak ellenére,hogy mesterséges nyelvek, nincs egyértelmű fejlődésük.

Jó, én nem vagyok nyelvész, nem akarok vitatkozni azon, hogy a norvég az egy mesterséges nyelv-e - bár meglep ez az állítás, de akár igaz is lehet. A második mondat is kusza logikát követ: többeket - az előzőleg felsoroltak közül? A nincs egyértelmű fejlődésük arra vonatkozik, hogy annak ellenére sorolják a természetes nyelvek közé, hogy nincs egyértelmű fejlődésük és mesterséges nyelvek? Mi a nyelv egyértelmű fejlődése vajon? A nyelvemlékek? Vagy a jelenbéli fejlődés? Ezt nem lett volna rossz kifejteni 387 2004. szeptember 15., 00:37 (CEST)

A szócikk eredetileg így nézett ki:

Holt nyelvnek azt a nyelvet nevezzük,amelyiket már nem beszélnek.Vigyázzunk,mert vannak olyan nyelvek is,amelyet még beszélnek és holt nyelvnek mondunk,mert nincs anyanyelvi beszélője.Pl.: latin,amelyik még hivatalos nyelv.Ilyen szempontból a latint még nem minősíthetjük holt nyelvnek.Az élő nyelvek között a helye.
Vannak olyan holt nyelvek,amelyek kitalált nyelvek és nem beszélik,de vannak közöttük olyanok is,amelyiket beszélik és élőnek minősül.Pl.: Az eszperantó nyelvet élő nyelvnek kell minősíteni,mert több,mint egy észtországnyi ember beszéli 200-2000 között anyanyelvi szinten is.
A holt nyelv lehet mesterséges és természetes nyelv is.
Általában az írásbeliséggel nem rendelkező nyelvek halnak ki.Még szavaikat sem nagyon ismerjük.A történelem folymán van néhány nép,amely eltűnt nyelvével együtt.
Ide a holt nyelvek közé azokat a nyelveket soroljuk,amelyeket nem beszélnek anyanyelvi szinten pl.: ógörög(koiné),de esetleg van írásbelisége.Vagy kitalált nyelveket-tervnyelvek vagy mesterséges nyelvek.
Vigyázzunk,mert sok mai nyelv mesterséges nyelv.Pl.: norvég,indonéz,ivrit(újhéber),eszperantó.Többeket már a természetes nyelvek közé sorolnak,annak ellenére,hogy mesterséges nyelvek,nincs egyértelmű fejlődésük. 
A mesterséges nyelv kategória vitatható sok tudós szerint.
Ezért inkább a mesterséges-holt nyelvek és élő-természetes nyelvek jobb megkülönböztetés.
Az eszperantó nyelv élő nyelv ,amelynek van alkotója is Zamenhof.
A latin nyelv még inkább élő nyelv,mert Vatikán állam hivatalos nyelve.

A holt nyelvek feloszthatók:

1.Írásbeliséggel rendelekező holt nyelvekre.
2.Írásbeliséggel nem rendelkező holt nyelvekre.

Nem kötözködésből cincáltam szét a szócikket, hanem mert én nem értek a nyelvekhez olyan szinten, hogy szakszerű magyarázatot tudjak adni a holt nyelv, élő nyelv, ill. mesterséges nyelv, természetes nyelv különbségeire. Érdeklődéssel kezdtem el olvasni a cikket, de egyre kevésbé értettem ami le volt írva. Így hát kiemeltem a -szerintem - nem egyértelmű mondatokat, a maradékot benne hagytam a szócikkben. Ha bárki, aki érti amit én nem, megtenné, hogy kijavítja, átdolgozza és visszaszerkeszti szabatosabb formában a fentieket? Köszönöm! 387

Én többet húztam volna belőle. Az általad jelzett és törölt részeknek szerintem sem volt értelme, pontosabban egy olyan nézőpontot tükröznek, ami szerintem nem széles körben elfogadott.

Más. Szerintem holt nyelv az, aminek nincs anyanyelvi beszélője (és valaha volt); szerintem a latin ezért holt nyelv (vatikánban nem sok gyerek születik, ugye?), és ugyanígy a szanszkrit is, még akkor is, ha épp van, aki beszéli (mert felnőtt korában megtanulta). Én átírnám a cikk definícióját, de lehet, hogy nem-nyelvész-szemléletem helytelen. --grin ✎ 2004. szeptember 15., 23:27 (CEST)

A szanszkritnak VAN anyanyelvi beszélője!

Szerintem van itt egy óriási félreértés, ugyanis a szanszkritnak igenis vannak anyanyelvi beszélői, kb. 5-6000 fő Indiában. Ajánlom figyelmetekbe a szanszkrit nyelvről szóló bejegyzést A világ nyelvei című lexikonban (Akadémiai Kiadó, 1999). --TheMexican ^{(dime aquí / contribuciones)} 2007. április 3., 14:41 (CEST)