Vita:Hold

A(z) Hold egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2014. március 27. és 2014. március 30. (ajánló), valamint 2017. február 2. és 2015. február 5. (ajánló) között
szerepelt a kezdőlapon.

---

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az angol, afrikaans, arab, bolgár, cseh, német, spanyol, spanyol és szlovák Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2007. május 18. – 2007. május 28. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

---

Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: KGyST (vita), értékelés dátuma: 2008. július 6.

Csillagászati szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Névváltás

A Nap (égitest) alapján meg kellene cserélni a Hold és a Hold (égitest) szócikket, nem? Az xxx (égitest) utalna az illető objetkumra, az xxx pedig az általános fogalomra. lakeof 2006. július 5., 12:00 (CEST)

Inkább a Napnál is meg kéne cserélni, hogy úgy legyen mint itt, szerintem. SyP 2006. július 5., 12:12 (CEST)

A hold, mint égitest típus fontosabb, mint a Föld kísérője egyedül. Ezért inkább a Hold <-> Hold (égitest) csere lenne jobb. lakeof 2006. július 5., 14:42 (CEST)

Hogy érted azt, hogy "fontosabb"? Szerintem leggyakrabban a mi holdunkat értjük a hold szó alatt, én ezt hagynám fő jelentésnek. SyP 2006. július 5., 15:22 (CEST)

Hát a Hold csak egy hold a sok közül. A hold egy gyűjtőfogalom, elsőbbsége van. lakeof 2006. július 5., 15:27 (CEST)

de ez a hold jóval ismertebb. Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. július 5., 16:34 (CEST)

Én is alenshával értek egyet. Csillagászoknak lehet, hogy a gyűjtőfogalom a fontosabb, de ha a fiamat megkérdezed (már majdnem 3 éves) nem hiszem, hogy egyetértene vele. És szerintem a legtöbb ember sem. Én hoztam létre az elnevezéseket, és jobbat nem találtam ki. Talán a hold (égitest) szócikket át lehetne mozgatni holdak névre. Még akkor is, ha a Wikipédiában nem szokás a többesszám. A h/Hold (égitest) nem egyértelműsíti, hogy melyikről van szó. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. július 5., 16:38 (CEST)

A többesszám mégsem jó, de ez a Nap (égitest) <-> Hold (égitest) kapcsolat sem. Ha valaki olvassa a Napról szóló cikket akkor következtethet arra, hogy a Holdról szóló cikk a Hold (égitest)-ben van. Ez próbálom elmondani. lakeof 2006. július 5., 20:38 (CEST)

európai SMART szonda

A "kínos lassúsággal" helyett nem tudunk számszerű adatot? „x nap helyett y napba telik” misibacsi 2007. március 14., 13:35 (CET)

Keresek valami adatot. lakeof 2007. március 14., 23:59 (CET)

Köszönjük! A 14 hónap mégiscsak kézzelfoghatóbb, és a viszonyítás is ott van... misibacsi 2007. március 16., 17:42 (CET)

Kiemelt szócikk?

Szerintetek mi kéne még a cikkhez, hogy ez is kiemelt legyen, mint a Nap? moonwalkr 2007. május 9. 22:18 (CET)

Már csak egyetlen dolog hiányzik. Az hogy jelölve legyen kiemeltnek. :) Ennél többet nem igazán tudunk a Holdról. lakeof 2007. május 10., 08:17 (CEST)

Google

http://moon.google.com/ Csörföly D Csörföly D 2007. május 11., 23:31 (CEST)

Távolodása a Földtől

A Hold komolyan évente 4 cm-t távolodik a Földtől? És mi lesz, ha egyszer végleg meglép a fenébe? :O Szvsz nem kéne, mert az csinálja az apály-dagályt, meg jól is néz ki este az égen... – Alensha ^{üzi m} 2007. december 17., 21:27 (CET)

Most is távolodik (meg közeledik), ha jól tudom, egy éven belül 40 000 km-t ingadozik - azt észrevetted? Kozmikus skálán sok minden történik, ami számunkra nehezen elképzelhető... misibacsi ^vita 2007. december 17., 22:29 (CET)

Távolodik, de azért, mert az általa létrehozott dagálykúp a gyorsan forgó Földön mindig kissé előresiet, és a saját gravitációjával kicsit húzza maga után a Holdat. Amely ebből eredően gyorsul, tehát távolodik is, amelynek viszont következménye a lassulása is. Ezt az égimechanikai paradoxont az oldja fel, hogy a távolabb került Hold saját sebessége nagyobb, de a Földhöz viszonyított szögsebessége kisebb, tovább tart egy köre, jobban lemarad. Mivel ugyanennek az erőnek az ellenereje viszont visszahúzza a dagálykúpnál fogva a Földet, az emiatt lassul, és ez a lassulás egyszer utoléri a Holdat, a dagálykúp állandósul, és a Holdra nem hat tovább gyorsító, távolító erő. Lehetséges, hogy ezután a Föld forgása tovább lassul, már nem emlékszem, mi lehet ennek oka, akkor viszont a dagálykúp visszahúzza a Holdat, amely lassul, azaz ismét közeledni kezd. Asimov A Hold tragédiája című pompás esszékötetében van ez részletesen kitárgyalva, ismét elő fogom venni, kedvet csináltam magamnak. :-)) - Orion 8 ^vita 2010. augusztus 19., 23:49 (CEST)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Siebrand törölte a(z) Image:Surveyor-7_landscape.jpg nevű képet: Dupe of Image:Tycho Crater Panorama.jpg;
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. április 28., 16:47 (CEST)

Kép

Diagram illustrating various phases of the Moon in their order of appearance stating from the New Moon and progressing through Crescent, First Quarter, and Gibbous to reach the Full Moon. It is followed by Gibbous, Last Quarter and Crescent to complete full circle at the New Moon again.

Talán jó lenne a cikkbe...? – Beyond silence ^Üz 2009. május 19., 06:04 (CEST)

A "Holdfázisok" fejezethez mehet szerintem moonwalkr 2009. május 20. 21:30 CEST

Két szavazat mellette, ezért felraktam a "Holdfázisok"-hoz. --Dtma ^{tanuló szerkesztő} 2009. június 2., 15:40 (CEST)

Sajnálom, de ez a kép majdnem annyira ostoba, mint az ezt megelőző. Mióta megy a Föld a Nap irányába? És ez csak a legfőbb probléma vele. Remélhetőleg nem baj, hogy csináltam egy saját, gondosan megtervezett ábrát, és azt helyeztem el ide. - Orion 8 ^vita 2010. augusztus 19., 23:35 (CEST)

önellentmondó mondat

"A végül bizonyított és ma elfogadott keletkezés-történeti elképzelés szerint, valamikor a Naprendszer kialakulását követő 100 millió éven belül, nagyjából 4,527 ± 0,01 milliárd évvel ezelőtt – hozzávetőleg a Naprendszer keletkezését követő 30-50 millió éven belül – egy hatalmas bolygóközi ütközés történt." Most akkor a Naprendszer kialakulása után hány millió éven belül?

Jogos! Javítva. Moonwalkr ^vita 2010. május 15., 22:09 (CEST)

Animált gif

Tudja valaki, hogy az animált gif-ek csak ideiglenesen nem működnek, vagy állandó állapot? A Hold librációja állóképként nem mond semmit. -- Horváth Árpád (Harp) ✎ 2010. augusztus 27., 09:51 (CEST)

Remélhetőleg csak valami átmeneti műszaki hibáról lehet szó, mivel teljes méretben jól működik a GIF kép. misibacsi*^üzenet 2010. augusztus 27., 11:29 (CEST)

Most láttam a spanyol cikkben ugyanezt az ábrát rendesen mozogni. A probléma tehát helyi lehet. - Orion 8 ^vita 2010. augusztus 28., 05:04 (CEST)

De a Barabási-Albert modell cikkben sem jó, lehet, hogy a kisebb nyelveknél leálították a terhelés csökkentése miatt? Ha megérdeklődné a megfelelő oldalon a kérdést, örülnék neki. -- Horváth Árpád (Harp) ✎ 2010. augusztus 28., 13:23 (CEST)

Inklináció, látszólagos átmérő

Nem igaz a következő mondat: „Kísérőnk keringési síkja az ekliptikához nagyon közeli, nem a földi egyenlítő, hanem a Nap egyenlítőjének síkjában kering.” (Keringése és helye Föld-Hold rendszerben, 1. bekezdés vége)

Ahogy az a jobboldalon megjelenő adatokból is látszik, a Hold pályasíkja kb. 5,15 fokot zár be az ekliptikával (ez az „inklináció”). Ez ugyan tényleg kisebb, mint a Föld tengelyferdesége, de a Hold-pálya semmiképp nem nevezhető az ekliptikához nagyon közelinek.

Ez azért is nagyon fontos, mert emiatt nincs minden hónapban nap- és holdfogyatkozás. (Ha a Hold az ekliptika síkjában ketingene, akkor minden teliholdkor holdfogyatkozás, és minden újholdkor napfogyatkozás lenne.)

Ugyanebből a szempontból fontos a látszólagos átmérő, ami 29,3' és 34,1' között váltzik. Ez hol kisebb, hol nagyobb, mint a Nap látszólagos átmérője (31,6′ – 32,7'), és ezért van néha gyűrűs, máskor pedig teljes napfogyatkozás. Vankó Péter (Vankope) ✎ 2012. október 28., 15:50

Javítsd a cikkben! misibacsi*^üzenet 2012. október 28., 16:56 (CET)

Mielőtt javítanád a cikkben, két dologra azért szeretnék egy kisebb hangsúllyal rávilágítani. Egyrészt van egyfajta közmegegyezés abban, hogy a bolygók (és holdjaik) az ekliptika síkjának közelében keringenek. De pl. a Merkúr keringési síkja 7°-kal tér el az ekliptikától, vagy a Vénusz is 3,4°-kal „eltér”, tehát az 5,15 fok, mint érték még simán belefér az elhanyagolható mértékbe, ha már a tudományos világ ezt elhanyagolhatónak tartja. Természetesen, ha finomítani akarunk, akkor az „ekliptikához nagyon közeli kifejezésből” kikerülhet a „nagyon” jelző, de a közeli semmiképpen. Másrészt a mondat arra akar reflektálni, hogy a Hold nem a Föld egyenlítői síkjában kering, azaz nem teljesen a Föld gravitációs hatása alakítja a pályáját, hanem a Nap.Moonwalkr ^vita 2012. október 28., 19:52 (CET)

Javítottam a pályasíkot. A Nap egyenlítőjének bekeverése végképp téves volt, hiszen az nem ugyanaz, mint az epliktika (a Föld keringési síkja). Lásd a Nap szócikknél.Vankó Péter (Vankope) ✎ 2014. február 22., 12:53

Az angol változatban szerepel az infoboxban a látszólagos átmérő is. Ide is be lehetne írni, de nem értek az infobox szerkesztéséhez (gondolom, valami sablont használ).Vankó Péter (Vankope) ✎ 2014. február 22., 13:20

Igen, sablont használ az infobox, amit közvetlenül nem tudsz módosítani. Az eljárás menete az, hogy a javaslatodat megírod a Csillagászati Műhely vitalapján, majd az ottani tagok egyetértése alapján kérni kell a Sablonműhelytől a módosítást. Ezután lehet beleírni a cikk infoboxába a szóban forgó adatot. Tudom, kicsit bonyolultan hangzik, de olajozottan megy... misibacsi*^üzenet 2014. február 23., 07:04 (CET)

Alapinformációk, libráció miatti méretváltozás

{{tartalmi segély}} Bár nem vagyok fizikus, de az alapinfók között a kötött keringési idő kapcsán leírtak szerintem pontatlanok. Azt még el tudom fogadni, hogy "közmegegyezés" alapján a librációt a Hold Földről láthatóságának szempontjából figyelmen kívül hagyjuk, de az, hogy a Holdról nézve a Föld "mindig ugyanott látszik állni az égen" már túlzott egyszerűsítésnek tűnik. Merthogy pontosan a libráció miatt a Föld látszólagos helye a Holdról nézve - bár világos, hogy nem ír le olyan pályát, mint fordított nézőpontból a Hold teszi - közel sem olyan állandó kell legyen. Sajnos a mértékre vonatkozóan nincs konkrét információm, de szerintem a Föld látható átmérőjének jelentős hányadát kell kitegye a mozgás. Meg tudná erősíteni ezt valaki? Hirtelen egy gyerekeknek szóló NASA-s ismeretterjesztő oldalt találtam csak: https://starchild.gsfc.nasa.gov/docs/StarChild/questions/question58.html

Üdv! Kalocsai Tamás ^vita 2017. február 2., 12:59 (CET)

@Kalocsai.tamas::

Mit értesz "a Föld látható átmérőjének jelentős hányada" alatt? Megnéztem a Stellarium nevű csillagászati szimulációs programban, ahol a libráció és egyebek figyelembe vannak véve. Eszerint a Föld látszó átmérője egy holdhónap alatt mintegy 10 fokpercet változott, ez szerintem elhanyagolható, mivel szabad szemmel, vagy kisebb távcsővel nem látszik. A Föld pozíciója viszont jelentős változást produkál. Ezt nem mértem, de jelentősnek tűnik, a Föld "vándorol" a Hold égboltján.

Nem tudom, hogy ezeket hova írjam bele a cikkbe, szerintem nem "alapadat", hogy a Föld hogyan látszik a Holdról nézve, legfeljebb érdekesség. Mindjárt megnézem mit tehetek.

Kösz a linket, egész jól leírja a dolgot! misibacsi*^üzenet 2017. február 2., 18:23 (CET)

@Misibacsi:: Szervusz! Pontosan erre gondoltam, vagyis a pozícióra. Én is elgondolkodtam rajta, hogy miért van az alapadatok között, de azt fontosabb kérdésnek tartottam első körben, hogy tartalmilag legyen pontosítva a dolog. Egyébként meg tudom érteni az író eredeti szándék szerinti mondanivalóját, hiszen tényleg "ahhoz képest", hogy a Földről hogyan látszik a csillagok és bolygók (és a Hold) mozgása, a Holdról a Föld "szinte" mozdulatlan. Off-topic: Örülök, hogy beszélgetésbe elegyedtünk, mert wikis életutam kezdetén Te voltál az első, aki a szerkesztők közül írt nekem, amikor lefelejtettem az aláírást egy hozzászólásom után. :) Üdv: Kalocsai Tamás ^vita 2017. február 3., 09:24 (CET)

Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a témában azóta jelentős kiegészítés történt, ami - bár laikusként már kissé nehezebben érthető - azt gondolom tökéletes magyarázat a korábban felvetett kérdésemre. Üdv: Kalocsai Tamás ^vita 2020. szeptember 17., 11:29 (CEST)

Elavult szerkesztések kijavítása

A cikkben pl. (Korszerű űrszondák) 2014-ről és 2017-ről jövő időben beszélünk. A japán "Kaguya" szonda nevét már kijavítottam, átírtam magyar szabály szerint Kagujára. Erről már van egy cikk 2012 óta, de innen nem volt rá utalás. A Kaguja cikk megokolja a névváltoztatást. LouisBB ^vita 2018. március 11., 00:04 (CET)