Ugrás a tartalomhoz

Vita:Hiperszöveg

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Yves 19 évvel ezelőtt a(z) mindenre igaz témában
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Zafir (vita), értékelés dátuma: 2013. március 4.
Informatikai szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A hipertext és a hipermédia elterjedéséhez döntő mértékben hozzájárul(t) a számítógépes dokumentum-kezelés megjelenése és az internet térhódítása, továbbá az a tény, hogy e módszer működése igen közel áll az emberi agy és gondolkodás természetes működési elvéhez.

Kifejtenetek, hogy mi ez a mukodesi elv? 155.192.0.234 2005. július 31., 03:11 (CEST)Válasz

Gondolom a szabad asszociációkra, a következetlen ugrásokra utal. Egyik dologról eszedbe jut egy másik, és azonnal átugraz rá, a "régi" gondolatot meg otthagyod. Például erről a nagy ugrándozásról most eszembe jutott a Túró Rudi, úgyhogy megyek és eszem egyet. --yves 2005. augusztus 5., 15:35 (CEST)Válasz

Es annak mi koze van ahhoz, hogy egy szoveg balrol jobbra, fentrol lefele, vagy hatilrol elore olvaando?

anonimacska

Valószínűleg az a köze hozzá, hogy a hipertext szöveghez hasonlóan az emberi gondolkodás sem lináris. Nem gondol végig egy témát hogy a "fejezet végére érve" egy másikba kezdjen. A hipertextus pedig hasonló olvasást tesz lehetővé. --Kelt 2005. augusztus 5., 20:09 (CEST)Válasz

ingovanyos talajon jarunk... miert gondolkodas az, amit tudatallapotnak is neveznek, vagyis az osszes erzekszerv altal fogott inger es a belso figyelem iranyitasa, annak valtozasa, plusz a sajat reakciok - nem szolva a tagolasrol, azaz folyton tagoljuk is ezeket a dolgokat, hogy ertelmuk legyen (make sense) vagyis van meg egy valami, amihez hasonlitjuk is az eredmenyt.

es honnan tudjuk, hoy mi az, hogy linearis, ha a ter es az ido fogalmaink maskeppen alakulnak?

anonimacska


Nem ez a gondolkodás, hanem ilyen a gondolkodás. Az eredeti mondat is a gondolkodás működési elvéről szól.

ha a ter es az ido fogalmaink maskeppen alakulnak

Ezt kifejtenéd kicsit bővebben? --yves 2005. augusztus 6., 11:50 (CEST)Válasz


mi van, nincs lektor?

[szerkesztés]

mi az az emberi agy es gondokodas termeszetes mukodesi elv? 81.136.36.192 2005. augusztus 2., 18:06 (CEST)Válasz

Te vagy a lektor. Gyere, és segíts szerkeszteni. – KovacsUr (?) (!), 2005. augusztus 5., 17:21 (CEST)Válasz

Jo duma... anonimacska

De igaz. :) --yves 2005. augusztus 6., 11:50 (CEST)Válasz


mindenre igaz

[szerkesztés]

"A hipertext használata tehát interaktivitást feltételez" Nemcsak az, hanem a konyvolvasas is. Az ember altalaban interakcioban van a kornyezetevel, maskeppen mar halott, de meg akkor is tragyazza a foldet.

Ne lovagoljunk a definíciókon. Valami olyasmit szokás mondani, hogy ha minden fekete, akkor semmi sem fekete. Azok az interakciók, amelyek állandóan "történnek" épp ezért nem lényegesek ebben az esetben, hiszen a vécén ülve ugyanúgy lélegzünk, mint a hipertext használata közben, ez tehát nem különítené el a két tevékenységet. --yves 2005. augusztus 6., 11:50 (CEST)Válasz

Anonim szerkesztés a főlapról, összedolgozandó a szócikkel

[szerkesztés]

A hipertext olyan gépileg olvasható szöveg, amelynek szervezése (felépítése) nem szekvenciális (sorokba tagoltan építkező), hanem olyan, hogy az egymással összefüggésben lévő, egymásra vonatkozó információk (a háttérben) össze vannak kapcsolva.

„Hadd írjam le a hipertext szót úgy, hogy az olyan egymással összekapcsolt képi vagy szöveges anyag, amelyet papíron ebben a formában nem lehet kényelmesen megmutatni vagy ábrázolni”--Ted Nelson.

Ez a definíció a Hypertext szótárból való, amely ennek a szövegszervezési módszernek a csúcsformája, mivel minden egyes szó abban a szótári definícióban egy hyperhivatkozás is, amely révén azonnal elágazhatunk a szövegben.