Vita:Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal

Ez a szócikk témája miatt a Vasútműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Jojoka2 (vita), értékelés dátuma: 2009. március 26.

Vasúttal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Miii???

Hogyhogy bővítendő mi bővítendő rajta? jojoka2

Ennek a vonalnak a történetéről egy egész könyvet lehetne írni. Jó lenne leellenőrizni, megtette-e már valaki, vagy valami hosszabb megbízható forrást szerezni. Azt persze nem várom el, hogy kilométer hosszú legyen itt a szöveg, de hidd el, olvastam már több vasútvonal történetét, és ez meglehetősen vázlatos.

• Egy vasútvonal építése sohasem úgy megy hogy paff, egyszer csak megépül. Rengeteg érdek ütközik már eleve a nyomvonal kijelölésén, még a kezdő- és végállomások meghatározásánál is. A 78-as vonalat először például Aszód helyett Hatvanból tervezték indítani. Aztán a megvalósítás sem egyértelmű, hova kerüljön híd, hol legyenek állomások, stb. Nem mondom, hogy regényt kell belőle írni, de bővebb információk kellenek.
• Sok a pontatlanság, tévedés a cikkben. Pl.: "A 80-as vasútvonal átadásával a száma 81-es vasútvonalra módosult. Utána építették a 82-es vasútvonal és Hatvan vasúti csomóponttá alakult át. A vonalon 1867-től 1972-ig a MÁV 342-es pályaszámú gőzmozdonya közlekedett." A vonalszámozás állandóan változott, miközben bővült vagy csökent a hálózat, tehát ez így nem igaz. Olyan gőzmozdonysorozat meg nincs, ami 95 éven át szolgált. De a megnyitási időpontoknál is van valami kavar, olyan nincs hogy egyik nap még MÉV, másik nap már MÁV avatja fel.
• Rengeteg a pongyola szöveg, főleg a pályás részeken. Pl.: "betontalpfa", "éles kanyar", "hagyományos" és "új rendszer", "I profilú sín" stb. Ezek teljesen laikus megfogalmazások.
• Az infoboxot javítani kell a Takt adatbázis alapján. Azt, hogy állomás-e egy megállóhely a vágányok, megálló vonatok vagy az utasok száma helyett hivatalos besorolás dönti el. (És az, hogy van-e forgalmi szolgálat.)
• A vasútvonal működéséről semmi információ nincs. Egy-egy vonal folyamatosan változik: épületeket, kitérőket, iparvágányokat, megállókat építenek-bontanak-bővítenek-áthelyeznek-megszüntetnek, pályát fejlesztenek vagy szednek fel, stb. Nem derül ki mekkora forgalom volt régen. Vagy hogy miért szedték fel a második vágányt. Vagy hogy milyen kisvasutak, bányavasutak csatlakoztak, mit szállítottak, mikor épültek/szűntek meg. A szocialista iparfejlesztés egyik központja volt Salgótarján, ott aztán volt mindenféle ipari üzem és hatalmas vasúthálózat. A két világháború sem hagyta nyugton a vonalat. A régi forgalom nagyságáról sincs adat.
• A határon túli vonalrészről nincs semmi adat.
• A képek jogi helyzete nem tisztázott. Ezek jogvédett képek, a készítők engedélye kell a feltöltéshez.

Mindezt összevetve a cikkel még rengeteg munka van. VT^???!!! 2009. február 9., 18:03 (CET)

Lehet hogy bizonyos dolgok hiányoznak és jogvédettek a képek. És az is igaz hogy még bővítendő (néhány rész). A "betontalpfa" és az "éles kanyar" bizonyos értelemben értelmes, használt szavak. A határon túli vonalon pedig volt forgalom. Óránként érkezett egy "Studenka" motorvonat valamint a már megszűnt Urpín nemzetközi gyors is itt közlekedett (a vonalon már csak teherforgalom folyik) . És azt is hallottam hogy sokáig közlekedtek a gőzösök kb 100 évig (igaz a 60-as években megjelent a púpos a vonalon mégis jártak a gőzösök). A régi forgalomban négy vonatpár közlekedett 3 órás menetidőben. És az "I profilú sín" más cikkekben is szerepel. jojoka2

Épp hogy megerősíted az érveimet.

• A "betontalpfa" kifejezés nem létezik, szakmailag akkora hülyeség mint mondjuk a "fém faház". A sínek aljakon fekszenek. Az aljak egyik változata a keresztalj (másik kettő a hosszalj és magánalj de ezek ritkák). A keresztaljaknál megkülönböztetünk talpfákat, vasbetonaljakat és vasaljakat. Lásd Vasúti pálya cikk.
• Kanyarok a közúton vannak, a vasúti pályában ívek vannak.
• Minden Vignol-sín I profilú (ellentétben a villamossínekkel, amik Phoenix-sínek). Amikor I-sínt írok az a sínrendszer jelölése, és egy szabványt jelöl. Létezik "i" (kis i), "I" (nagy i), "c", MÁV 48, UIC 54 és UIC 60 szabvány. (Ezek csak a főbb szabványok, régebben sokkal több volt: pl. r, j, l) Ez a jelölés főleg a sín méterenkénti tömegét jelenti (pl. I sín 42,8 kg/m). A sín szócikkben le van írva.
• 100 évig gőzmozdonyok jártak, de nem egy adott típus! Ha nem hiszed nézd meg a róla szóló cikket, hogy mettől meddig volt forgalomban.

VT^???!!! 2009. február 11., 21:43 (CET)

Átolvastam.És igazad van.Van mit rajta bővíteni.De szerintem már jól használható de még mindig "rezeg a léc" az átmenet között. Jojoka2^{Tarjáni bakterház}

Fából betontalpfa

Érdekes ez a rész: "Az 1820-as években felmerült egy vasútvonal építése Nógrád megyében. 1840-ig ellenezték a vonal építését. Úgy akarták volna megvalósítani, ahogy már Széchenyi elképzelte. Eszerint Salgótarjánt nem érintette volna vasút Pest-Hatvan-Salgótarján-Fülek-Rimaszombat között, sőt a vonal meg sem valósult volna." (Nettó csacsiság.) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 62.201.64.225 (vitalap | szerkesztései)

Ment a kukába a folytatólagos címeres marhaságokkal együtt. VT^levéltár 2010. november 19., 23:19 (CET)

Talán azért mert a forráshivatkozásként betett link időközben halott link lett és azért hihetetlen számodra kedves annon szerkesztő (egyébként meg itt van ha nem hiszed/hiszitek el:[1]) A terv amúgy valóban nem Széchenyié volt, de azon az útvonalon ahol ma megy a vasút semmi sincs. – Adenes1995 ^vita 2016. augusztus 12., 18:04 (CEST)