Vita:Hargita (hegység)
Új téma nyitásaSzerintem a hegyseg neve Hargita, (lásd: Mátra) ennek alapján a helyes név Hargita hegység lenne. Üdv--Henrik 2007. május 9., 19:05 (CEST)
- Áthelyezem, csak legyen egy kis időm. Az egyértelműsítő lapot is át kell helyezni. lakeof 2007. május 9., 20:12 (CEST)
Az OH. is azt írja, hogy Hargita a neve, nincs hozzátéve, hogy ‑hegység. Ádám ✉ 2007. május 23., 18:29 (CEST)
Harag istenatya, Haragistya, Hargita, Harka, Horka
[szerkesztés]Nem tétetik említés e helyen a szkíták egyik istenségéről, hadúri méltóságáról, illetve a királyi szkíták ősapjáról és első királyáról, nevezetesen Hargitáról (Herodotos munkájában Targitaos). Hargita, hagyomány szerint, i. e. 1512. táján uralkodott.
Alighanem az Aggteleki-karszt egyik hegyének elnevezése (Haragistya) is a szóban forgó istenségre hivatkozik. Anyanyelvünkben jártasnak nem kell különösebben erőlködnie, hogy összefüggést találjon a Harag istenatya szókapcsolat és a Haragistya, Hargita, Harka, Horka hely-, illetve tisztségnév között. Ki lehetetlennek tartaná az ilyesfajta rokonságot, boncolgassa kegyelmed, kelmed, kegyed, kend szavunkat, illetve a közöttük fennálló kapcsolat mibenlétét.
Sajnálatos módon tanultnak, illetve kontárnak nevezett felebarátaink egy szót sem ejtenek a mondottakról, vagy ha mégis, a tényeket megtoldják lehetetlen következtetésekkel. Ennélfogva a Tudástár nemigen támaszkodhat forrásként sem egyik, sem másik oldal képviselőinek tanulmányaira. Nyilvánvalóan az itt előadott eszmefuttatás sem kerülhet be a szócikkbe.
Hori geta már csak azért sem lehet a Hargita név hihető magyarázata, mivel e szókapcsolat szótagjainak száma eggyel több, mint a Hargita kifejezésé. A Targitaos név ellenben minden szempontból megfelelő. Ha lenyisszantjuk a szó végéről a görögben kötelező névszói jelölést (e helyen -os), valamint a jobb görögös hangzás okán a szó elején díszelgő tau helyére visszahelyezzük a szkíta h betűt, eredményül megkapjuk a szkíták hadistenének, hadurának, illetve a királyi szkíták ősapjának és első királyának nevét.
Forrás: Herodotos in Stein, H., 1869, Herodoti Historiae. Tomus I. Berolini. (Negyedik könyv, 5–7.)