Vita:Hálapénz

Helyesírás, nyelvtan

Észrevettem:

• szóközt a szám és a százalékjel között (10 %-áról, helyesen: 10%-áról),
• fölös szóközöket írásjelek közt (pl. (…) :, helyesen: (…):),
• kötőjeleket ott, ahol gondolatjelek kellenek (pl. „etikai kódexben a hálapénz - írta 2007-ben”, helyesen: „etikai kódexben a hálapénz, – írta 2007-ben”; gondolatjel bevitele: Alt+0150)
• névelőt a miniszter neve előtt („A Gulyás Gergely…”, helyesen: „Gulyás Gergely…”).
• betűhibákat (pl. egszségügyi, helyesen: egészségügyi),
• „kétvesszős” nyitó idézőjeleket. Alfa-ketosav ^vita 2021. május 8., 19:50 (CEST)

A cikkhez felhasználható, összegyűjtött idézetek

Hogy kéznél legyenek annak, aki bővíteni akarja a cikket...

1984-ben

Ádám György cikkében így foglalta össze a kérdés akkori büntetőjogi szablyozását:

"Magyarországon 1959-ben az orvosi hálapénz adását és elfogadását ,,engedélyezték". Legalábbis szavakban!
Az 1958-ban létrehozott orvosetikai bizottságoknak — amelyek a paraszolvencia elleni küzdelem céljára alakultak — kiadták az utasítást, hogy a kezelés befejezése után adott és elfogadott paraszolvenciát (ha azt előre nem kérték) nem szabad üldözni. Az akkor hatályban levő büntetőjogi szabályok viszont a hálapénz adását és elfogadását szigorúan büntették. Az orvos akkor „közhivatalnok" volt és a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos összeállítása (BHÖ) 120. pontja alapján „tiltott előny" elfogadásáért a két évig terjedhető börtön volt a büntetése. Az 1961. évi V. tv. (az 1945 utáni első Btk.) is szigorúan büntette az orvosi hálapénz elfogadását (a 150. § szerint a büntetése három évig terjedhető börtön' volt). Az 1982-ben hatályiba lépett büntetőtörvények értelmében az orvos „hivatalos személynek" számított [Btké. 37. § (1) bek.], tdhát előny elfogadása esetén ugyanúgy büntetendő volt, mint például a báró, az ügyész stb., akik nyilvánvalóan nem fogadhatnak el „utólagosan" sem hálapénzt
A büntetőeljárás megindításához azonban az orvosetikai bizottságra ún. „kizárólagos feljelentési jogot" ruháztak. Erről a jogukról az orvosetikai bizottságok nem is tudtak. Nem lévén jogi szakemberek, fogalmuk sem volt róla, hogy milyen jogosítvány van a kezükben! Az orvosetikai bizottságokat eligazító szakkönyv sem szól egyetlen szót sem arról, hogy az etikai bizottságoknak kizárólagos feljelentési joga van." Ily módon „lekötötték" az orvosi hálapénz üldözését. Ezek után széles körben elterjesztették, hogy az orvosoknak utólag adott hálapénz elfogadása erkölcsileg és jogilag engedélyezve van. Az egészségügyi kormányzat negyed évszázada ezt az álláspontot képviseli." <ref> Ádám György 1984. 137. old.</ef>

"...az 1978. évi IV. tv. 250. §-a 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a hálapénzt elfogad. Az orvost, ha hivatalos személy minőségében követi el a cselekményt (pl. táppénzes állományba vesz. orvosi igazolást, kórházi zárójelentést ad ki stb.). és a 252. § szerint kétévi szabadságvesztéssel büntetendő vétséget követ el az az orvos, aki önálló intézkedésre jogosult (pi. osztályvezető főorvos vagy helyettese, körzeti vagy felülvizsgáló, illetve ügyeletes orvos síb.) Az Btk. szerint a kisebb beosztásban gyógyító-megelőző tevékenységet végző orvosok (ez egy nagyon szűk — kezdő orvosokból álló — réteg) ha hálapénzt fogadnak el, már büntetőjogi felelősséggel nem tartoznak, de ha rendszeresen elfogadnak juttatást, fegyelmileg felelősek. Az orvosetikai bizottságoktól az új Büntetőeljárásról szóló törvény 1973-ban a kizárólagos feljelentési jogot megvonta, de nemcsak ennek létezéséről, hanem megszűnéséről sem szereztek tudomást az illetékesek fs a közvélemény. Továbbra is mindenki ..úgy tudta", hogy utólag elfogadni szabad, holott ez a cselekmény már több mint tiz éve hivatalból üldözendő." <ref> Ádám György 1984, 12. lábjegyzet </rf>

2004-ben

A hálapénz jelenségének felszámolására irányuló intézkedési csomag 6 főbb tételét így határozta meg Kökény Mihály egészségügyi szakminiszter: • I. Meg kell határozni az alanyi jogon járó ingyenes és a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat, különös tekintettel a szabad kezelőorvos-választás díjazására. • II. Jelképes számla kiállítása a beteg számára az egészségügyi intézményből való távozáskor, az általa igénybe vett egészségügyi szolgáltatások áráról és összértékéről. • III. A Magyar Orvosi Kamara által rögzített és ellenőrzött, a hálapénzzel kapcsolatos etikai szabályok szigorítása. • IV. Doktorinfo telefonos és internetes hozzáférés az egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatások szakmai színvonaláról, minőségéről, valamint konkrét panaszokkal, betegségekkel kapcsolatos tanácsadás. • V. „Zöld szám", vagyis ingyen hívható ügyfélszolgálati telefonvonal kiépítése az egészségügyi szaktárcánál a betegek panaszainak, javaslatainak felvételére. Havonta egyszer az egészségügyi szakminiszter emeli fel a telefon- kagylót. • VI. „Az év kórháza” díj odaítélése a legjobb fekvőbeteg-intézményeknek. Kökény Mihály szerint az így elnyerhető díj hét vagy nyolc számjegyű pénzösszeg lesz. <ref>Népszava, 2004. január 21. (132. évfolyam, 17. szám) </rf>

2007-ben

Nem lesz tiltott az orvosi etikai kódexben a hálapénz - írta 2007-ben a Népszava. "Nem tervez változtatást a Magyar Orvosi Kamara a doktorok etikai kódexében – tudta meg lapunk. A napokban elterjedt hírek szerint a kódexben tiltanák meg az orvosoknak a hálapénz elfogadását. A híradások a javaslatot a háziorvosi szekció volt elnöke, Kertai Aurél nevéhez kötötték, aki viszont közölte: ezt nem javasolta. Lapunknak megemlítette: a hálapénz intézményének felszámolására tett már javaslatot a kamara az egészségügyi dolgozók életpályamodelljére vonatkozó ajánlásával. Eszerint az ágazatban dolgozók bérét jelentősen növelni kellene. Példaként említett nyugat-európai országokat, ahol a magyar viszonyok szerinti bér ötszörösét is megkeresik az orvosok, de Lengyelországban is a többszörösét, az ottani átlagbér 2,5-3-szorosát. Egyetért az „egyszeri, határozott és Magyarországon soha nem látott mértékű egészségügyi bérrendezéssel” az orvosi kamara elnöke is. Éger István lapunknak elmondta: a hálapénz kérdését a politika több mint ötven éve generálta, s meg kell szüntetni. Erre szerinte alkalmas lenne a bérrendezés nemcsak az orvosoknak, hanem az ágazat mind a 200 ezer dolgozójának. Mint mondta, a hálapénz a korrupció miatt egyre inkább „elvárt” lett, és „ebben hibás beteg és orvos egyaránt”. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szerint nem megoldás a béremelés, mert 2002-ben a költségvetésnek százmilliárd forintjába került az ágazati béremelés és semmivel sem szorította vissza a hálapénzt. Kökény Mihály szerint a betegeknek tudatos fogyasztóként kellene viselkedniük, „recept” pedig nincs, amivel el lehetne törölni a hálapénzt egyik napról a másikra." <ref>Népszava, 2007. június 30. (134. évfolyam, 151. szám)</rf>

2012-ben

A Magyar Orvosi Kamara Etikai szabályzatában: "II.15. Az orvosi hálapénz, hálaszolgáltatás
(1) Az orvosnak olyan magatartást kell tanúsítania, amely mind a beteget, mind a hozzátartozóját arról győzi meg, hogy az orvosilag szükséges ellátás minősége független minden egyéb juttatástól.

• Minden orvosnak erkölcsi kötelessége, hogy mindent megtegyen a hálapénz visszaszorítása illetve végleges megszüntetése érdekében • A hálapénz, hálaszolgáltatás az a bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét. • A hála kifejezése csak szabad elhatározáson alapulhat • A hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott, vagy elfogadott anyagi juttatást vagy egyéb előnyöket, amely törvénysértő és egyben kirívóan súlyos etikai vétség. • A hálapénz legfőbb oka az orvosok megalázóan alacsony fizetése. Mögötte az egészségügyi rendszer működésének zavara áll. Jelenleg a jogszabályok és a társadalmi felfogás bizonyos határok között a hálapénzt eltűri. Gyakran kötődik szakterülethez, pozícióhoz, eszközökhöz és számos szubjektív tényezőhöz. Ez feszültséget tart fenn az orvostársadalomban. A hálapénz megalázó, mert az orvos függetlenségét is veszélyezteti.

(2) Az orvosok egymás közt nem adhatnak és egészségügyi dolgozótól nem fogadhatnak el hálapénzt. Ennek megszegése kirívóan súlyos etikai vétség.

(3) Kirívóan súlyos etikai vétség bármilyen anyagi juttatást vagy egyéb előnyt a betegtől, vagy hozzátartozójától bármilyen módon kikényszeríteni." <ref> https://aok.pte.hu/docs/dekan/file/ekodex.pdf</rf>

2013-ban

A Szabad Föld 2013-ban így írt:

"A hálapénz, úgy tűnik, igazi paraszolvencia. A félelem megváltója. Félni pedig július elsejétől még inkább oka van betegnek és orvosnak is: a törvény szigorától. A büntető törvénykönyv hatályba lépett módosítása szerint már „a jogtalan előny ígéretének elfogadása”, vagyis a hálapénzért cserébe felajánlott előny is bűntettnek minősül, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csakhogy, ha a kórház belső szabályzata megengedi a paraszolvencia elfogadását, akkor az továbbra sem minősül vesztegetésnek – ez áll egy másik jogszabályban, a Munka törvénykönyvében. Az aktuális magyar jogrendben tehát a törvényi szigort egy kórházi főigazgató bármikor felülírhatja..." <ref>Szabad Föld, 2013. július 12. (69. évfolyam, 28. szám)</rf> "Vigyázat, lavinaveszély!
A büntető törvénykönyv szigorítása aligha megoldás. Az ágazatban dolgozók szerint azzal, ha kriminalizálják az évtizedek alatt rögzült szokásokat, több kárt okozunk, mint amennyi hasznot remélhetünk. Tettes lesz a magyar egészségügyben mindenki: nemcsak a „megvett” orvos, szakdolgozó, de a beteg is, aki a hálapénzt adja – ő is ugyanúgy bűncselekményt követ el. Ráadásul felverheti a tarifákat, ugyanis a büntethetőség árnyékában mindenki nagyobb kockázatot vállal, és ennek rendszerint az ára is nagyobb. És ami a legsúlyosabb, hogy sokakat elriaszthat ez a még zavarosabbá tett helyzet az itthoni rendszertől. Ha pedig még kevesebb lesz az orvos, akkor még nagyobb lesz a verseny a betegek körében az elvárt ellátásért, ezért még többen akarnak majd egyéni elbánást. Vagyis a hálapénz nem csökken, hanem való színűleg tovább nő majd. Egyelőre ennyi, ami borítékolható." <ref>Szabad Föld, 2013. július 12. (69. évfolyam, 28. szám)</rf>

Tóth Mihály véleménye szerint "A borravalót vagy hálapénzt [2013.] júliustól csak a munkáltató engedélyezheti – ilyen engedély hiányában annak elfogadása kriminális korrupció –, ez azonban nem oldható meg az új büntethetőségi akadállyal, a „jogszabály engedélyével”, mert az feltétlen (magából a jogi normából adódik), a munkáltató Munka Törvénykönyvében szabályozott felhatalmazása pedig esetleges."<ref>https://ujbtk.hu/toth-mihaly-az-uj-btk-bolcsojenel/</ef>

2015-ben

Az arsboni honlapon olvasható (2015. október 25.) : "A kormányzat kihátrált az orvosi hálapénz egyértelmű büntetőjogi szabályozása mögül
Az Országgyűlés által 2015 júniusában elfogadott törvény már nem tartalmaz olyan módosító rendelkezést, amely a hálapénz hatályos büntetőjogi szabályozásának reformjára irányulna. Az Igazságügyi Minisztérium eredeti 2015 márciusában közzétett tervezetében még szerepelt ilyen norma, de azt a kormányzat – feltehetően szakmai szervezetek tiltakozása miatt – időközben visszavonta. Ezzel azonban nem oldotta meg azt a problémát, hogy a hatályos büntetőjogi szabályozás nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos követelményének. A hálapénz büntetőjogi megítélésének rendezése tehát továbbra is jogalkotói beavatkozást igényel."<ref>https://arsboni.hu/a-kormanyzat-kihatralt-az-orvosi-halapenz-egyertelmu-buntetojogi-szabalyozasa-mogul/</

2020-ban

A Hollán-Venczel-tanulmány

"A válaszadók közel háromnegyede (72%) helyesen tudta, hogy nem bűncselekmény, ha egy orvos a beteg számára ingyenesen járó műtét után 30 000 forintot fogad el (hálapénzként) az ellátásra jogosult betegtől. Ezzel szemben a közvélemény megosztottabb az ilyen cselekmény (azaz az előny utólagos elfogadása) megítélésében: egyik felük (56%) büntetné, másik felük (42%) nem.

A válaszadók kétharmada (65%) a véleményének megfelelőnek ismeri a törvényt. Elenyésző azok aránya (3%), akik szerint a törvény büntetni rendel valami olyasmit, amit ők szívük szerint nem büntetnének. Ha eltérés van vélemény és ismeret között, az inkább a hálapénz-elfogadás kriminalizálásának irányába mutat.

A hálapénz elfogadását ugyanis a lakosság egyharmada (33%) tudatosan szeretné büntetni, azaz úgy, hogy tisztában van vele: jelenleg ez nem képez bűncselekményt. Ez a vélemény azonban nem feltétlenül alapul a büntetőjogi kérdésekről való szélesebb körű tájékozottságon. Az ilyen választ adók kétharmada (az összes válaszadó 23%-a) ugyanis az egészségügyi ellátással kapcsolatos előnyök büntetőjogi megítélésére vonatkozó más kérdésekre ugyanígy válaszolt (nem bűncselekmény, de azt büntetni kellene rendelni). Ezekre vonatkozó jogismeretük azonban már nem volt összhangban a tételes jogi szabályozással. Hatályos büntetőjogunk ugyanis ‒ a hálapénz elfogadásával szemben ‒ büntetni rendeli, ha az orvos az előnyt a betegtől kéri vagy azt a műtét előtt elfogadja. Mindössze tehát az összes válaszadó maradék 10 %-áról mondható el, hogy nagy valószínűséggel a törvény valóságos ismerete, nem pedig egy attól részben független séma alapján válaszoltak a kérdésekre." <ref>https://jog.tk.mta.hu/blog/2020/01/a-halapenz-buntethetosege</ref " --Linkoman ^vita 2021. július 15., 21:07 (CEST)