Ugrás a tartalomhoz

Vita:Gerundivum

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt El Mexicano 16 évvel ezelőtt a(z) Untitled témában
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Ókori témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Untitled

[szerkesztés]

A leírt funkció (melléknévi igenév) szerintem másodlagos; a fő és legtipikusabb funkció inkább a mondatrövidítés, amikor az ad delendam urbem-et az elpusztítandó városhoz helyett úgy fordítjuk: a város elpusztításához. Ha csak melléknévi igenévről lenne szó, ahogy a cikk írja, annak még nem kellett volna külön nevet adni, simán be lehetett volna sorolni a participiumok közé. Ádám 2007. december 29., 14:24 (CET)Válasz

Biztos, hogy igazad van, de én ezt egy latin nyelvkönyvből írtam, és ott még csak nem is említ az igeragozási résznél gerundivumot (sem a szövegben, sem a táblázatban), egyszerűen a szenvedő participiumnál szerepelteti. – El Mexicano (taberna) 2007. december 29., 14:42 (CET)Válasz

Most ahogy ismét végiggondoltam, amit írtál, szerintem a példádban szereplő ad delendam urbem nem a gerundivum, hanem a gerundium accusativusa. Ugyanis itt nem melléknévként szerepel, mint a város jelzője, hanem igei határozó az én értelmezésem szerint. – El Mexicano (taberna) 2008. január 4., 12:56 (CET)Válasz

Tévedni tetszetek: Ádám, az mindegy, hogy a gerundivumról elsősorban a ún. "gerundivumos szerkezet" jut eszedbe, maga a név egészen egyszerűen a participiumot takarja. Hogy miért kapott külön nevet? Hát az egyrészt sose jó kérdés egy grammatikai hagyomány esetében, másrészt meg azért, mert az ieu. participiumi rendszerben megkülönböztet a nyelvtörténet ún. valódi participiumokat (ezek a megfelelő akciójú igetőből képezik magukat) az ún. nomen agentisektől, amik nem valódi participiumok (például part. perf. pass.). Meg talán azért, mert a gero-ból képzett alak olyan jól hangzik. Remélem, jól értem, hogy miről beszéltek, először azt hittem, hogy a delendam urbem típusú szerkezet közelebbi értelmezéséről van szó. Köztünk legyen mondva: az ad + gerundivum efféle szerkesztésével én eddig kizárólag nyelvtankönyvekben találkoztam, valószínűleg elfelejtették értesíteni a szerzőket, hogy ilyen megoldás is létezik. :) • Bennófogadó 2008. január 4., 13:53 (CET)Válasz

Amiről Ádám beszél, az az ún. fordított jelzős szerkezet (a város a főnévi jelzője a Gervumban kifejezett -ás/-és-végű igei fogalomnak). Hajh, azt is meg kell írni eccer. :) • Bennófogadó 2008. január 4., 14:55 (CET)Válasz

Mexnek, ill. mindkettőtöknek: a gerundium és a gerundivum között annyi a különbség, hogy az előbbi főnévi igenév (ill. annak fürggő eseteit pótolja), az utóbbi melléknévi. A példamondatotokat mindkettővel meg lehet szerkeszteni az ún. fordított jelzős szerkesztéssel, mégpedig ezerféleképpen. Attól függően lesz Ger-s vagy Gerv-s szerkezet, hogy melyiket alkalmazod. :) Ravasz. Mexnek hátrakötöm a sarkát, mert hogy volt képes olyat írni, hogy a delendam egy csak neutrumban és egyes számban ragozható gerundium tárgyesete lenne..., mikor pedig világosan az urbem nőneméhez igazodik, tehát ebben Ádámé a pont (nem könnyű a bányászélet). Tehát a példák:

  • ad delendam urbem gerundiVUMos szerkesztés
  • ad delendum urbis gerundiUMos szerkesztés
  • urbis delendae causa/gratia VUMos szerkesztés causa/gratia postpozícióval
  • urbis delendi causa/gratia még ilyet is lehet csinálni, ez az UMos causa/gratia, csak nagyon ronda, rendes ember ilyet sose nem írna le

És még egy sor egyéb módon. Ha engem kérdeztek, ebből speciel itt a legszebb egy ki nem tett negyedik változat volna. :) Ezt súgja az anyanyelvi fülem. Sőt, talán a supinumra szavaznék. Még alszom rá. • Bennófogadó 2008. január 4., 15:14 (CET)Válasz

Egyéb lényegi apróságok: a VUm mint tisztességes melléknév nemben számban esetben követi a jelzett szót, az UM persze nem. Viszont mindkettő mellett állhat adverbium, sőt nem is vehetnek fel másképpen jelzőt. Ezért például az ars bene vivendi, nem pedig ars *boni vivendi brrrr. És még más apróságok. • Bennófogadó 2008. január 4., 15:17 (CET)Válasz

Igazad van Bennó (nehéz is lenne neked nem hinni ebben a témában), az a helyzet, hogy fejből írtam. A gerundium és a gerundivum alakjait még én is keverem (ez a vizet prédikál tipikus esete :)), mert a különbség csak annyi, hogy a melléknévi igenév egyezik nemben, számban, esetben a főnévvel. – El Mexicano (taberna) 2008. január 4., 15:44 (CET)Válasz