Ugrás a tartalomhoz

Vita:Geotermikus gradiens

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt 5.204.219.127 1 évvel ezelőtt
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen

==

==

"Földünk ma is változó, aktív területein a geotermikus gradiens jóval gyorsabban nő, a Föld idős vidékein viszont sokkal lassabban." Ez pontatlan megfogalmazás. Szó szerint azt jelenti, hogy a gradiens nő, tehát a hőmérséklet nem lineárisan változik a mélységgel, hanem van értelmezhető második derivált is. De akkor milyen irányba nő a gradiens? A föld középpontka felé nő a gradiens, vagy ellenkezőleg? Gondolom, hogy itt nem erről van sző, hanem pusztán arról, hogy a gradiens a föld felszínének a kölönböző helyein más és más a gradiens. Ebben az esetben szerencsésebb úgy írni ezt a mondatot, hogy: Földünk ma is változó, aktív területein a geotermikus gradiens jóval nagyobb, a Föld idős vidékein viszont sokkal kisebb.


Ez a mondat nagyon pongyola, szerintem értelmetlen, de azt sem értem mit szeretett volna eredetileg átadni az olvasónak: "Amit a Föld felszínétől számítva hőmérséklet-növekedésnek értelmezünk, valójában pontosan fordított folyamat: a Föld belsejéből érkező hő fokozatos csökkenése bolygónk felszíne felé közeledve."

A föld felszínétől számított hőmérséklet növekedés az az egy objektív és mérhető dolog, ez ténykérdés, és nem értelmezés kérdése, ahogy az a mondatban szerepel. Másrészt ez nem egy folyamat. Folyamat alatt általában időben változó jelenséget értünk. It pedig stacionárius, időben állandó dologról van szó, így a folyamat szó itt nem szerencsés választás. A mondat második része ugyancsak pongyola. Az "érkező hő" itt azt sejteti, hogy hőáramsűrűségről van szó. De nem biztos, nem derül ki a mondatból. Ahogy az sem, hogy milyen közelítésben vagyunk? Mart ha csak a földfelszínhez (pár 10-100 km-re) közel (és ebben a szócikkben valószínűleg ebben a közelítésben vagyunk, nem a föld magja körül) akkor a hőáramsűrűség közel állandónak vehető. Tehát ha hőáramsűrűségről van szó akkor a mondat nem igaz, ha nem arról van szó, akkor pedig még jobban félrevezető az "érkező hő" szó. 5.204.219.127 (vita) 2023. szeptember 26., 23:37 (CEST)Válasz