Ugrás a tartalomhoz

Vita:Gönc

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Vagabundi 15 évvel ezelőtt a(z) Tartalmi észrevételek témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Földrajzi témájú szócikkek (vázlatos besorolás)

Hány szóba kell írni azt, hogy zsidótemető? A katolikustemetőt se írjuk így egybe. Alensha  * 2005. augusztus 15., 17:53 (CEST)Válasz

Azt hiszem, külön (ill. kérdésedre válaszolva: 2-be). A Helyesírás kötetben a zsidó negyed tűnt a legközelebbinek ehhez, és az külön van. -- Adam78 2005. augusztus 15., 21:01 (CEST)Válasz

Egybeírva tárgyas szóösszetételként is értelmezhető lenne, ami kissé ízléstelen, jobb ez külön. – KovacsUr (?) (!), 2005. augusztus 15., 21:04 (CEST)Válasz

Köszi, akkor javítom. Nekem is ízléstelennek tűnt így egybe... Alensha  * 2005. augusztus 15., 21:09 (CEST)Válasz

Legészakibb-e vagyol?

[szerkesztés]

"...az ország legészakibb városi rangú települése." Ugyanezt olvashatjuk Pálházán is - a megadott ko-ordináta-adatok szerint Pálháza az északibb. – Holdkóros vita 2008. július 22., 14:53 (CEST)Válasz

Tartalmi észrevételek

[szerkesztés]

Történeti kérdések ???

Vitatom, hogy a honfoglalás óta lakott. Az eddig megjelent monográfiák (Iványi Béla, Szalipszki Péter) és Györffy György szerint is 12. századi német telepítvény. Ezért nem "németesedett" el, mivel eleve német telepesek hozták létre. Neve is vezetőjük "Kunc" nevét őrzi. Vitatom, hogy a török hódoltság alatt vált magyar többségűvé. A város tanácsának jegyzőkönyvei 1552. évtől fennmaradtak és ezek magyar nyelvűek. Ezért a nyelvváltás bizonyára jóval korábban végbement. Véleményem szerint legkésőbb a 15. század közepén. Ezek mellett története sokkal gazdagabb és fordulatosabb volt ennek az egykor megyei majd járási székhelynek, a 19.század második feléig városnak, mint az itt található 8 sor.

Látnivalók

A látnivalók közé sorolnám a 18. század végén épült református templomot és az Árpád-kori eredetű katolikus templomot is. A református temetőben a 18. század második felétől kezdve maradtak fenn sírkövek. Az óvoda udvarán 18. századi Szent János szobor áll. A település fő útjának fűrészfog beépítésű utcaképe és keskeny telkeinek több család általi használata szerintem egyedülálló a mai Észak-kelet Magyarországon.

Híres emberek

Nagyon sok van még az említett kettőn kívül: Benczédi Székely István író, prédikátor, Tsétsy János tanár, polihisztor, Szenczi Molnár Albert zsoltáríró, filozófus, nyelvész, Szepsi Csombor Márton útrajzíró, stb. Van még rajtuk kívül másfél tucatnyi...

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Vagabundi (vitalap | szerkesztései) 2009. január 1., 17:40 (CET)Válasz