Vita:Francia forradalom

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az alemann, görög, spanyol, baszk és portugál Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

Csőcselék

Szerintem a csőcselék az csőcselék. Még ha nemzeti ünnep lett is abból, amit csináltak.--Math.. _{Page de débat} 2006. május 8., 16:14 (CEST)

A Pallasból: "Csőcselék: (lat. populus, franc. peuple), a nép legalsó osztálya, műveltség nélkül s az iránta való tisztelet hiján; jellemzi alacsony gondolkodásmódja. A szegénység még nem jellemzője, mert hisz az magasabb műveltségüeknél is elég gyakorta előfordul." Tehát becsmérlő, nem semleges kifejezés, semmi helye egy lexikonban (legfeljebb az adott tömeg ellenségeitől származó idézetekben lehet helytálló).--Linkoman 2006. május 8., 16:25 (CEST)

Attól még csőcselék, ha ártatlanokat mészárol, rabol, gyújtogat stb. Tipikus forradalmi jelenség. Az idézetből amúgy nem derül ki, hogy becsmérlő lenne, inkább szinonimája annak, amit pár sorban kifejt. Ha azt mondod, hogy ösztönember, semmivel sem jobb, sőt álszenteskedő finomkodás.

Summa summarum: szerintem a csőcselék objektív jelző, következésképpen elfér. Persze lehet, hogy ezt konzekvens ellenforradalmár-beállítottságom mondatja velem.--Math.. _{Page de débat} 2006. május 8., 16:37 (CEST)

Fenntartom a véleményemet.--Linkoman 2006. május 8., 16:38 (CEST)

A "csőcselék" mindenképpen értékítéletet hordoz. A "tömeg" vagy hasonló ennél semlegesebb. -- nyenyec ☎ 2006. május 8., 17:34 (CEST)

Forrás nélkül:

Valamelyik francia forradalmi összeröffenésnél ímígyen szóla a kivezenyélt tiszt a téren zajongó sokasághoz: "Engem azért parancsoltak ide, hogy katonáimmal a csőcselékre lövessek. Itt viszont csak polgárokat látok, akiket megkérek arra, hogy vonuljanak félre, hogy a lövendő csőcseléket tisztán megcélozhassuk."

Három perc alatt kiürült a tér.

Az önmeghatározás lehetőségét nyitva hagyni mindig célravezetőbb, mint címkézni, akár elfogultan, akár semlegesen. Az eufemizmus semmivel sem becsületesebb, mint a becsmérlés. Ha az a konkrét Bastille előtti tömeg vak dühvel lincselt, akkor csőcselék volt.--Godson 2006. május 8., 18:10 (CEST)

Márpedig ez történt. De 1956-ban is, amikor lincseltek. Hiába ÁVÓ-sok voltak az áldozatok, és hiába érdemelték ki (nyilván) sorsukat. A „forradalmi néptömeg” hiába harcoltak akármilyen szent ügyért, a csőcselékség nem szimpátia kérdése, hanem az illető tömeg tetteié.--Math.. _{Page de débat} 2006. május 8., 18:40 (CEST)

Pontosan ez lett volna a következő érvem, márminthogy kíváncsian várom, hogy a 1956-os forradalom szócikkben mikor tűnik fel a "csőcselék". Ez egy értékítéletet hordozó, hangulatkeltő kifejezés, önmeghatározásra nem használja senki. Azt sem, hogy "tömeggyilkos", "a fenálló hatalmat kritikátlanul kiszolgáló reakciós", "terrorista" ésatöbbi. Ezek mind kerülendő szavak, kifejezések, itt is, máshol is, még akkor is, ha lehet amellett érvelni, hogy objektíve igaz.

Nem kell azt sem azt írni, hogy "terrorista", sem azt, hogy "szabadságharcos". Elegendő információt kell adni az olvasónak, hogy eldöntse, hogy miről van szó. Erről szól az NPOV. -- nyenyec ☎ 2006. május 8., 18:56 (CEST)

Bocs, hogy belebeszélek, de azért vicces, hogy egy lexikonból idéz Linkoman azért, hogy kimutassa, az adott szó nem lexikonba való... :)

link!

Sziasztok!

Tudom kissé őrülten hangzik, de ezt nem lehet felhasználni: http://yamaguchy.netfirms.com/cikkek/06_francforr.html?? Csak kérdem. --Peda ☎ 2007. május 15., 22:30 (CEST)

Nálam ott bukott, hogy szabadkőműves és hogy "nagybáttya". --Mathae Tohuvabohu 2007. május 16., 17:35 (CEST)

__
álmodozol ? az illuziót rombolni nem szabad, a bálványról a leplet lerántani, hogy is gondolnád..... Nem szabad a csöcseléket csöcseléknek nevezni, a beteges vérengzöket tömeggyilkosoknak mondani -- az emberimádók, az értelem hódolóinak élharcosai ök ....
--nt351 2007 december 12

Cikknév megváltoztatása

Javaslom a Nagy jelző elhagyását a címből. Nem tudom, honnan került a magyarba, de az interwikiket végigzongorázva csak elvétve (volt szoc országok némelyikénél) láttam. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. május 28., 21:01 (CEST)

Ellenzem a javaslatot. Francia forradalom több is volt – fene a fajtájukat – és ha már így ismert igazán ez az esemény kis hazánkban (akár a marxista történetírás miatt, akár nem), szerintem kapjunk az alkalmon, hogy nem kell egyértelműsítenünk. Sokkal jobban mutat így, mint mondjuk Francia forradalom (1789) vagy hasonlók. Ráadásul minden tekintetben illik rá a nagy jelző, akár szimpatikus, akár nem, amit csináltak és amik történtek akkoriban, kezdve a nacionalizmustól, keresztül a jognyilatkozaton Napóleonig bezárólag. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 28., 22:12 (CEST)

Még maguk a franciák se hívják nagynak, akkor mi miért? Nekünk miért lenne az? Ha lesz több francia forradalom cikk, úgyis kell egyértelműsítő, de jelenleg a „Francia forradalom” kifejezést begépelve a keresőbe ezt az oldalt dobja ki. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. május 28., 22:18 (CEST)

Az osztrákok Wiennek hívják Bécset. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 28., 22:19 (CEST)

Egyébként mennyiben befolyásol minket, hogy a külső Wikik mit mondanak? Szerintem semennyiben nem, főleg a magyar terminológia tekintetében nem. Azon egyszerű oknál fogva, hogy nem magyarok. Így aztán arra hivatkozva, hogy máshol máshogy hívják, nem valami nyomós érv. (Ráadásul ha megnézed, a francia cikk azzal kezdődik, hogy "Ez a cikk az 1789-es francia forradalommal foglalkozik". Istennek hála, mi elkerültük ezt a csúf figyelmeztetést.) --Mathae Tohuvabohu 2007. május 28., 22:23 (CEST)

Megnéztem. A történelem nemzetközi tudomány, a magyar történettudomány sem izolált, még a terminológiája sem. Azért jelent valamit, ha rajtunk kívül mindenki ugyanúgy hívja. Nem is értem, miért kell oda a nagy, miért kell minősíteni. És az, hogy a magyarban meghonosodott volna a „nagy” jelző, legalábbis részben igaz. Nagy nélkül is sűrűn előfordul. S mivel gyanús - bár nem tudom - hogy ez az előző rendszer(ek)ben vált naggyá, az látható, hogy a nagy jelző mostanság kopik lefele. Akárcsak az októberi forradalomról (onnan már le is kopott), melyet régen nagynak is meg szocnak is neveztek, itt a wikin viszont Bolsevik hatalomátvétel Szentpéterváron névre hallgat. Ez a ló túlsó oldala, legalábbis szerintem. Legvégül: a magyar oldalon még azért nincs egyértelműsítő link, mert hiányzik a többi cikk, ha megírja vki őket, erre a lapra is ki kell tenni. A „Francia forradalom” most szimpla redirect a jelen cikkre. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. május 28., 22:53 (CEST)

Ó, ha tudnád, hogy mennyire izolált... bármelyik határunkon átlépsz, mást fogsz hallani :). De terminológiai szempontból nincs nemzetköziség, ezt fenntartom. Nagy nélkül meg azért fordulhat elő sűrűn, mert az átlagember diákként erről az egy francia forradalomról hallott, vagy leginkább erre emlékszik, ha hallott egyáltalán. 1830 és 1848 messze nem ilyen közismert. A minősítést meg megérdemli, mint fentebb említettem, mert a "nagy" nem pozitív jelző, hanem objektív. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 29., 13:17 (CEST)

A magyar történelem szemléletét nem az 1960 óta létező szlovákéhoz viszonyítanám, de nem is a románéhoz. „a nagy nem pozitív jelző, hanem objektív” ne haragudj, neked is be kell látni, hogy a nagy szó semmilyen kontextusban sem lehet objektív. Szubjektív is meg relatív is. Pláne ez esetben, ahol nem nagyobbik értelemben, hanem politikai megfontolásokból érdemelhette ki a becses jelzőt. (Ami a terminológiát illeti: az 56-os forradalomról szóló enwiki cikk bevezetőjében is egy hosszas lábjegyzet csatlakozik a revolution szóhoz, illetve revolt és egyéb kifejezéseket is használnak - ugyanúgy, ahogy ittho is ment - és megy - a vita arról, hogy forradalom, felkelés, szabadságharc volt-e vagy mindez egyszerre. Az angolok fordítottak arra kellő figyelmet, hogy közös nevezőre hozzák a saját és a magyar szemléletet.) Diákként az én korosztályom még Nagy francia forradalmat tanult, ez volt a tankönyvekben, így kellett tanítani. De pl. Bibó István biztos nem azért írja csak francia forradalomnak, mert arra emlékezett a suliból. 1848 inkább nemzetközi volt, mégha a franciáktól is indult el. Szóval a „Nagy francia forradalom” elnevezés nem is az egyetlen magyarban elterjedt név és szerintem nem is a helyesebbik. Hiába volt több forradalom is Franciaországban, „A” francia forradalom marad ez. Ezért továbbra is javaslom a nagy elhagyását. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. május 29., 16:46 (CEST)

Bibó minden érdeme ellenére nem volt történész :). A nagy pedig szubjektív jelző az októberi szocialista forradalomnál, de ennél szerintem kifejezi a valóságot. Következmények és volumen tekintetében egyaránt. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 29., 23:34 (CEST)

Kérdezzük meg a többieket. Szólok a Kocsmafalon. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 29., 23:01 (CEST)

Szerintem maradjon így, így terjedt el. (hogy jönnek ide a marxisták? Mathae vagy, vagy Gubb lépett be a nickeddel? :D) – Alensha ^üzi 2007. május 29., 23:26 (CEST)

Bibó tényleg nem volt történész. De nem azért írja csak francia forradalomnak, mert arra emlékezett a suliból. Konzekvensnek kell lenni: a bolsevik hatalomátvétlet is kereszteljük át Nagy októberi szocialista forradalommá. Mert az meg úgy terjedt el. Tán ennek nem volt nagy hatása? Legalább akkora volt, mint a francia forradalomé. Itt is lehetett érezni! De továbbra is úgy gondolom, hogy nem az általános meg középiskolás emlékek alapján kellene elnevezni a cikkeket, végülis ez nem egy ismeretterjesztő oldal, hanem egy enciklopédia. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. május 30., 08:49 (CEST)

Google search (ha ez számít valakinek)

• "nagy francia forradalom" = 15500 találat
• "francia forradalom" = 88900 - 15500 = 73400 találat

De továbbra is az a véleményem, hogy a korrekt elnevezés nem feltétlenül a legelterjedtebb. Különben is, ez a wikin nem jelent gondot: egy redirecttel máris a korrektnek ítélt cikkre jut az olvasó. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. május 30., 09:08 (CEST)

• • A kis novemberi bolsevik puccsnak önmagában nem volt sok jelentősége, csak felfújták a fiúk, mert az mégicsak hősies, ha "elfoglalják" a (védtelen) Téli Palotát (és úgy berúgnak a pincéjében, hogy napokig használhatatlanok...). Pár hónappal később, amikor szétzavarták az alkotmányozó gyűlést – na, az már igazi fordulópont volt. Addig még adott volt a lehetőség a demokratikus működésre. De az 1789-ben kezdődő eseményektől hiba volna elvenni a "nagy" jelzőt (és ezt olyan emberként mondom, mint aki a legmélyebben elítéli a sans-culotte csőcseléket, a girondiakat és a jakobinusokat... azaz a forradalom főszereplőit. Meg az eszmeiségét, úgy ahogy van.) A legmélyebben tiltakoznék a nagy jelző ellen, ha nem ítélném meg úgy, hogy EZ egy nagy horderejű esemény. Világtörténetileg. Szerintem elég nagy, ha a mai napig ez határozza meg a nemzetközi rendszert... A korrekt nem feltétlenül a legelterjedtebb, írod. Nos, ebben az esetben csináljunk úgy, mint az olasz wiki, hogy az állatokat – mivel sok nevük van, és lehet, hogy nem megfelelők – latin nevükön tüntetik fel? Különben meg a WP:NÉV is arra utasít, hogy a legelterjedtebb verzió használandó. (Guglit nem szokás mérvadónak tartani, másfelől, mint írtam, a népesség zöme azt se tudja, hogy több francia forradalom volt.)--Mathae Tohuvabohu 2007. május 30., 12:00 (CEST)

• Szerintem maradjon a nagy jelző. Ez a legelterjedtebb verzió, a legtöbben így ismerik. Ha minden esetben arra lennénk tekintettel, hogy az „érintettek” hogy használják, nagyon sok mindennel probléma lenne. Pl. Kolumbusz Kristóf sem ezen a néven született… --Tomeczek^Üzenet 2007. május 30., 13:51 (CEST)

A népesség zöme nem szokott honlapokat szentelni a francia forradalomnak. Vagy blogolgatni, fórumozni róla. Tudom, hogy a gugli nem mérvadó, de ki állítja, hogy a népesség zöme azt se tudja, hogy több fr. forradalom volt? Erre azt mondom: a népesség zöme azt se tudja, hogy egy is volt! Nem vagyok történész, de az a benyomásom, hogy a nagy jelző egy régen adott ragadvány, újabban pedig kezd lekopni, ennek nyilván több az oka annál, hogy az emberek "elfelejtik" odaírni, nem? Én nem politikai megfontolásból ellenzem a nagyot, hanem mert ez az elnevezés "ósdi" és szükségtelen. Az egyértelműsítő lapok pedig pontosan azért vannak, hogy a félreértéseket tisztázzák (és akkor is szükség lesz rá, ha e cikk címe a jelenlegi marad).

Az a gyanúm, hogy mi ketten nem fogunk dűlőre jutni e kérdésben, de ha már úgyis ELTE törire jársz (userlapod alapján), rákérdezhetnél vmlyik tanárodnál (esetleg többnél is), mi az álláspont ezügyben. Vagy hogy a korszerű (ideális esetben 5 évnél nem régebbi) tankönyvek mit írnak.

"Különben meg a WP:NÉV is arra utasít, hogy a legelterjedtebb verzió használandó." De ez egy enciklopédia, tehát az elv nem úgy értelmezendő, hogy minden cikk címe úgy szóljon, ahogy az az átlagember eszébe jut. A szakszerűség megkövetelt. Lásd bicikli helyett kerékpár stb. Ha egy növénynek nincs magyar neve, az a hunwikin is latinul lenne, egyébként a hazai botanikus szakmában viszonylagos konszenzus van a növények szakirodalomban használt magyar nevéről. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. május 30., 14:24 (CEST)

Egy kis poll:

• Franciaország történelme I (OSIRIS, 2007): 10 perces keresés után sem találtam, hogy egyszer is nagy francia forradalomként emlegették volna.
• Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon (Lucidus Kiadó, 2001)
• Schama, Simon: Polgártársak. A francia forradalom krónikája. (Európa Könyvkiadó, 2001)
• Madarász Imre: Az Alpokon innen és túl... A francia forradalom hatása (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995)
• Furet, François: Gondoljuk újra a francia forradalmat! (Pécs, Tanulmány Könyvkiadó, 1994)
• Eötvös József: A francia forradalom története (Eötvös) (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990)
• Haycraft, John: A francia forradalom nyomában (Secker & Warburg, 1989)
• Cennerné-Köpeczi-Vadász: Képek a nagy francia forradalom történetéből (Helikon Kiadó, 1989)
• Vadász Sándor: Emberek és eszmék a francia forradalomban 1789-1799 (Gondolat Kiadó, 1989)
• Köpeczi Béla: Magyarok és franciák XIV. Lajostól a Francia Forradalomig (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985)
• Szarka józsef: A francia forradalom nevelésügye (Tankönyvkiadó, 1985)
• Fekete Sándor: A nagy francia forradalom (Képes történelem) (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1972)
• Vadász Sándor (szerk.): A francia forradalom dokumentumai (Gondolat Kiadó, 1967)
• Soboul, Albert: A francia forradalom története (1789-1799) (Kossuth Könyvkiadó, 1963)
• Ca ira (a francia forradalom dalai) (Európa Könyvkiadó, 1960)
• Manfred, A.: A nagy francia forradalom (Gondolat Kiadó, 1958)
• Mathiez, Albert: A francia forradalom (Bibliotheca, 1957)
• Thorez, M.: Tanulmányok a francia forradalomról /1789/ (Szikra, 1949)
• Miskolczy-Mezősi: Egyetemes történelem I. (Az őskortól a nagy francia forradalomig) (Szent István-Társulat, 1939)
• Török Pál: A francia forradalom története (Magyar Szemle Társaság, 1931)
• Dobsa Lajos: Francia forradalom (Magyar Külügyi Társaság, évszám nélkül)
• Held: A nagy francia forradalom története (Budapest, évszám nélkül)
• Kropotkin Péter: A francia forradalom I-II. (Genius Kiadás, évszám nélkül)
• Bánóczi László (ford.): A francia forradalom 1789-1793 I-II. (Genius Kiadás, évszám nélkül)

Nos, mindez szép és jó, gratulálok a gyűjteményedhez/gyűjtésedhez, szép munka volt. Ennyit tán kár is volt belefeccölni. (Megj. A szakirodalmi stílust különben itt olykor nem szokták tűrni... már rég megtanultam.) A listád egyébként egyvalamit bizonyít igazán jól, éspedig azt, hogy ha francia forradalomról van szó, mindenki a nagy francia forradalomra gondol, a másik kettőre meg kevésbé. Nem volt ez másképp a Horthy-korszakban vagy a kádári időkben. Ráadásul egy műben, melyben csak erről esik szó, nem feltétlenül kell megemlíteni a másik kettőt, mivel azok később történtek, és nem lehettek visszamenőleges hatással a korábbi eseményekre. Ezért aztán a megkülönböztetés sem szükséges. Mi más tészta vagyunk itt a Wikipédián, mivel globállexikon lévén kénytelenek vagyunk mindegyikkel törődni. Ezért megkülönböztetés is kell. Francia forradalom és francia forradalom között pedig méltatlan lenne különbséget tenni azzal, hogy ez kiáltjuk ki "A francia forradalomnak" (hiába volt gyökeresen nagyobb, jelentősebb stb.), megkülönböztetés nélkül. A másik kettő ugyanígy francia is, forradalom is. Ezért nem támogatnám az átmozgatást a "francia forradalom" névre. A más címre való átmozgatást illetően pedig csak ismételni tudnám magam: szerintem sokkal pofásabb így, hogy nagy stb. - a listád azt is bizonyítja, hogy így is szokás hivatkozni rá, azaz a köztudatban van! - mint valamiféle évszámbeli megkülönböztetéssel. Hogy a nagy jelzőt megérdemli, már bizonygattam. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 30., 16:34 (CEST)

• „Ráadásul egy műben, melyben csak erről esik szó, nem feltétlenül kell megemlíteni a másik kettőt, mivel azok később történtek, és nem lehettek visszamenőleges hatással a korábbi eseményekre.” Nem értem a logikádat. Egy ismeretterjesztő könyvet is úgy kell elnevezni, hogy kiderüljön, miről szól. Miben különbözik ettől egy cikk címe? Pl. Dautry, Jean: Az 1848-as francia forradalom és a köztársaság (Kossuth Könyvkiadó, 1981)

Nyilván egy erről szóló wiki cikknek is hasonló nevet adnék.

• „A listád egyébként egyvalamit bizonyít igazán jól, éspedig azt, hogy ha francia forradalomról van szó, mindenki a nagy francia forradalomra gondol, a másik kettőre meg kevésbé.” Na pont emiatt legyen francia forradalom ennek a cikknek a címe, a másik kettőé meg majd lesz Az 1830-as francia forradalom meg Az 1848-as francia forradalom.
• Mást is bizonyít:

• Az „így terjedt el”, „mindenki így ismeri” kijelentések legalábbis féligazságok. Én erre két bizonyítékot is hoztam (gugli, irodalomjegyzék), más az ellenkezőjére egyet sem, csak úgy állította. Azzal, hogy ezeket valaki nem veszi figyelembe, nem tudok mit kezdeni. De csak úgy állítani valamit, az kb. olyan, mintha ki se mondtuk volna.
• A rendszerváltás után kiadott könyv nincs a listámon (de nem állítom, hogy nem létezik) amelynek nagy lenne a címében. Nincs szó szakirodalmi stílusról, de ez egy enciklopédia, nem általános iskolai házidolgozat, legalábbis szerintem. Ha a témáról szóló könyvek döntő többsége nagy nélkül használja, nekünk miért jó ezzel szembe menni? (A szakirodalmi stílusról meg annyit, hogy nézd át a kiemelt cikkeket: azok sem a laikusságuk hanem a közérthetőségük és a szakmai korrektségük miatt kapták meg a kiemelést.)
• Nem igaz, hogy csak azért fordul elő nagy nélkül, mert a suli után mindenki megfeledkezett róla.

• Az már csak mellékes, hogy az ötvenvalahány interwikiből (amelyről el tudtam dönteni) hét az, amelyik használja a nagy jelzőt, és ezek Finnország kivételével volt szoc országok hivatalos nyelvei.

Egy szó mint száz, ezeket a tényeket nem kellene figyelmen kívül hagyni. Legyen a cikk szimplán francia forradalom, s majd ha egyszer megíródik a többi is, lesz egy redirekt a lap tetején. Nem fog az semmit elcsúfítani, számos enwiki kiemelt cikk tetején is jól elfér. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. május 30., 17:26 (CEST)

A Francia forradalom (egyértelműsítő lap) listájára viszont mostanára felkerült mindenféle oda nem való lázadás, zendülés is... Akela ^vita 2008. január 3., 18:17 (CET)

Ezért: [1]

AZ angol wiki szövegéből kitűnik: rebellion, mutiny, az nem annyira revolution. Tehát továbbra is javaslom, hogy a három igazi francia forradalomtól különítsük el a francia történelelemhez köthető „egyéb felkeléseket és lázadásokat”. Amiben az algériai felkelés is benne lehet, ezzel az erővel azt is tekinthetjük francia forradalomnak. Akela ^vita 2008. január 3., 21:43 (CET)

Most futottam bele Hahner cikkébe. Ha neki jó a címben az évszám, nem volna jó itt is? "Francia forradalom 1789–1799"– Csomorkány ^vita 2021. március 27., 17:31 (CET)

Lista - poll(?)

A lista nagyon jó és hasznos. Szakirodalom néven szerepel mr betoldva a szócikkbe? Bocs, ha nem is ellenőriztem még,annyire felzaklatott a szmomra ismeretlen "poll" kifejezés. Ez szokásos, a magyar wikiben használatos? Lemaradtam valamiről? A poll. négány évtizede még a pollució rövidítése volt, később a pollené (talán): Hogy itt mit jelent és mennyire köteéező vagy ajánlott a használata, nem tudom, de akarom tudni, nagyon akarommm.--- még fejlődhetek. Athanáz9 2007. augusztus 11., 10:46 (CEST)

„szmomra ismeretlen "poll" kifejezés. Ez szokásos, a magyar wikiben használatos” „mit jelent és mennyire köteéező vagy ajánlott a használata, nem tudom, de akarom tudni, nagyon akarommm” Ez egy vitalap, szavaimat nem valami irányelv szerint válogattam meg, hanem kedvem szerint ^_^ Amúgy angolból vett kifejezés, jelentése felmérés (akárcsak a survey szóé). Lásd itt: wiktionary:poll. Ismerős lehet a szavazóhelyiséget elhagyók körében végzett exit poll, amely a választási eredmények becslésére szolgál. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. augusztus 11., 11:43 (CEST)

jakobinusok

A jakobinusok szócikknek semmi helye sincs itt, töröltem– Petej ^vita 2010. március 14., 23:43 (CET) - a sajátját pedig át kellene dolgozni...

Nagyon nem értek egyet

A Nagy Francia Forradalom átnevezésével Francia Forradalomra. Ez mellébeszélés vagy hamisítás. Ezt az "eseményt" igenis ezen a néven ismerjük. (Lehet persze poénkodni, hogy ma már az októberi forradalom sem olyan "nagy". Ilyen alapon az 1948-as magyar forradalom is csak egy kis kilengés volt, hiszen a trónfosztás is jóval később történt.) Mi volt a Nagy Francia Forradalom közvetlen oka: Nem volt Párizsban kenyér. (Itthoni illetékesek figyelmébe is melegen ajánlom.) Miután a párizsi jóasszonyok ellátták a pékek baját, kimentek Versailles-ba, hogy megkeressék a "péket" és a "péknét". Marie-Antoinette volt olyan szemérmetlen, hogy arra a panaszra, hogy nincs kenyér, úgy válaszolt, hogy "ha nincs kenyér, akkor egyenek kalácsot". Hát nem is végezte jól. A forradalom-császárság időszaka 1789-től 1815-ig tartott. Ez a mai korban is hosszú időszak, és sok különböző egymással ellentétes részperiódusa volt. Nem foglalható össze hitelesen egy szócikkben. Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2011. szeptember 24., 17:56 (CEST)

Az izlandi Laki kráter-rendszer kitörés hatása

Szerintem valamilyen szinten ennek is szerepelnie kellene a szócikkben, mert úgy tűnik kötődik a forradalomhoz:

„A történelem a legjobb tanítómester: ami most történt az csak apró újrajátszása volt annak ami 1783-ban történt Izlandon: a mostani vulkán összesen nem dobott felszínre 0,1 köbkilométernyi lávát. 1783-ban a Laki kráter-rendszer kitörése 14 köbkilométert dobott a felszínre. A hamufelhő mérete is összehasonlíthatatlanul nagyobb volt. A Lakiból fél év alatt kiáramló hamufelhő 120 millió tonna kéndioxidot lövellt a légkörbe, ami háromszorosa a teljes 2006 évi európai kibocsátásnak. Mindez fél év alatt. A hamufelhő beterítette a világot, kiirtotta az izlandi népesség ötödét, 1784-ben 2 fokkal vitte le a globális átlaghőmérsékletet, Marseille alatt befagyott a tenger, olyan hideg volt 1784 telén. Az utána következő években nyugat-európában továbbra is extrém időjárás uralkodott, sorra jöttek az alacsony termésátlagú betakarítások. Végül a francia vidék és város fellázadt és következett 1789, a francia forradalom.”

Merthogy az alacsony termésátlag megnöveli az élelmiszerárakat. Stb...

Forrás: http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2010/04/28/izlandi_hamu_es_gazdasagi_kihatasai/

Üdv: Tamaas ^vita 2010. április 29., 19:37 (CEST)

Már elnézést

Komolyan gondolod amit előbb írtál? A Francia Királyság csődjéhez XIV. és XV. Lajos katasztrófális háborús politikája vezetett. Olvass már utána, bár szeretem az amatőr vulkanológusokat, meg világvégejósokat, de azért többnyire az emberek a hülyék. (Az időjárás persze változik. Régi holland festők képein sok korcsolyázót lehet látni. Na most próbálnád utánuk csinálni Hollandiában.) Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2011. szeptember 24., 18:05 (CEST)

Történelemhamisításra pedig még a szép képekért sem vetemedünk. Delacroix gyönyörű képe az egyik kedvencem, de hát az a újromantika (vagy nem tudom hova sorolják) egyik idealizált gyöngyszeme, és 1830-as. Azaz semmi köze az 1789-ben történtekhez. Akorra (1830) Napoleon jóvoltából még az eredeti eseményket megélt egyszerű emberekből sem igen maradt hírmondó sem. Üdvözlettel: Lji1942 ^vita 2011. szeptember 24., 18:52 (CEST)

(Azért nem akartam a képet pofátlanul kitörölni, ott van a cikk végén. Ha a szerző úgy gondolja, hogy neki mégis ez a jó, tegye vissza. De bármilyen szép, 1789-hez hiteltelen.)