Vita:Földvár (építmény)

A Tudakozóban kérdezték

Kedves Tudakozó Önkéntesek! Szeretném megtudni, hogy Nyírbátorban a Földvár utca elnevezés az honnan ered. Már másfél órája keresem a google-ban és itt wikipédián is, de egyszerűen nem találom meg :( Nagyon megszeretném tudni a megmagyarázását, mert ebből dolgozatot kell írnom :( Köszönöm szépen hogy végigolvastad:)

--91.83.85.189 (vita) 2009. október 31., 09:03 (CET)

Eddig ebben a dokumentumban (NYÍRBÁTOR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE / SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT) találtam határozott utalást arra, hogy Nyírbátorban van-volt földvár - mindjárt két földvárra is: egy simán földvár nevezetűre és egy piricsei földvár nevezetűre - lásd a dokumentum legutolsó térképét (rajtuk a 4-es és 5-ös jelű objektum helyét), meg a felette lévő táblázatot.

Van még egy "dokumentum", valahogyan szert kellene tenni rá: lehet, hogy valóban van benne megfelelő anyag a nyírbátori várról - de amiről nem biztos, hogy a földvárról szól! Ez pedig a következő: Vártúrák kalauza Észak-magyarországi, alföldi várak és vártúra-útvonalak - Dely Károly szerkesztésében című könyv (1975-ös kiadás). A honlapon lévő Leírás c. rész tkp. a könyv tartalomjegyzéke, amelynek a vége felé azt látjuk, hogy a nyírbátori várról szóló rész a 298. oldalon kezdődik, s három oldal...

vitorla^vitalapomra 2009. október 31., 10:39 (CET)

Közelebbről pedig, elhelyezkedése alapján, a piricsei földvár lehet a névadó.– Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 31., 10:59 (CET)

Igazad van! Piricsei... Már ki is javítottam! Kispirics a dalból, az más lehet... - vitorla^vitalapomra 2009. október 31., 11:44 (CET)

A teljesség kedvéért tegyük hozzá a földvár szócikkhez vezető linket is, amely furcsa módon nem mondja el érthetően a név lényegét. A földvár úgy épült, hogy a fal két oldalát először vesszőből erősre megfonták, vagy valamilyen falécekből, botokból megácsolták, és a két vesszőfal között áthidaló falakat is létrehoztak, nem túl ritka osztásközökben. Így jön létre az a kazettás szerkezet, amelyet a cikk is említ, és a dolog némiképp emlékeztet a mai vasbeton elemek készítésére. Ugyanis az elkészült vesszőfalak közé, a vesszőkazettákba földet döngöltek, ez adta a fal tömegét, és erejét. Azt nem tudom, hogy egy ilyen fal milyen magasságig tudott emelkedni, de ha csak földsánc méretű is lett volna, már az is megnehezítené az ellenség rohamát a falon belül lőfegyverekkel védekező védők ellen. A földvár afféle "szegények vára", ott építették, ahol kevés használható kő volt, vagy ahol ez a védelem is elegendőnek ígérkezett egy kisebb létszámú támadó sereg, például valamilyen fosztogató banda ellen.

A földfal egyik hátránya a gyengesége, kis kaliberű ágyúkkal is súlyosan meg lehett rongálni, mert megrepedt, bár érdekesség, hogy a földfal, puhább lévén, jobban elnyelte az ágyúgolyók energiáját, mint a merev kőfal. A másik gyengéje, hogy a vesszőhéjat meg is lehetett gyújtani, ezért a falat kívülről rátapasztott agyaggal igyekeztek védeni. Végül pedig a falon valamilyen kapaszkodó szerkezettel, mint amilyen a nindzsák karmos kesztyűje, viszonylag könnyen fel lehetett mászni. Ezért a kemény rohamok ellen nem nyújtott elég védelmet, és komoly erődítményeket csakis kőből lehetett felépíteni. - Orion 8 ^vita 2009. október 31., 14:18 (CET)

itt 5-6 méteres talajszint feletti magasságot írnak:

https://mek.oszk.hu/12900/12962/12962.pdf

üdvözlettel: efendi ^vita 2021. április 7., 17:52 (CEST)

Orion 8 állításai teljesen TÉVESEK. A földvárak nem voltak gyengék, és "szegények vára". Teljesen logikus felhasználása volt a fa és agyagos föld készleteinek a síkvidékeken. Ágyúkkal szemben védettebb volt, mint a késő-középkori kőfalak és a téglafalú erődök. Arról nem is beszélve, hogy a földvárak rohammentessége nem volt rosszabb, mint a kőváraké, mert nem voltak tömegesen Nindzsák a háborúkban, ellenben rohamlétrák igen, annak meg édes mindegy, hogy kő, vagy fa-föld falazatnak van nekirakva. Gabor vasarus ^vita 2018. január 13., 18:22 (CET)

szia,

annyiból vitába szállnék veled, hogy a ,,földvárak" sajnos sebezhetőbbek voltak. már néhány korsó felforrósított olajjal -- amit hajítógéppel a falra dobnak-- és gyújtó nyílvesszőkkel komoly kárt lehetett bennük tenni. a Herman Ottó évkönyvekben több ilyen felgyújtott ,,földvárról" lehet olvasni. A gerendák több méter mélyen is elégtek a földben.

a földvár szó egyébként azt jelenti, hogy a puszta földdel vált egyenlővé, csak a legújabb korban gondoljuk -- tudatlanságból -- hogy ez nem így van, pedig de.

üdvözlettel. efendi ^vita 2021. április 7., 16:43 (CEST)

Legrégibb

Melyik a legrégibb magyarországi földvár? Esetleg a Magyar Királyság legrégibb földvára?

Per pillanat úgy tűnik, hogy a szabolcsi földvár (~950). Az abaúji is régi (XI. század első fele). -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2019. február 24., 17:43 (CET)

mongol ostrom módszer

A szócikkben a mongol ostrom módszer a Görögtűz linkre mutat, az viszont a mongolokat meg sem említi: az olvasót jól elviszi a málnásba...

üdvözlettel: efendi ^vita 2021. április 7., 16:50 (CEST)