Vita:Családfakutatás

Ez a szócikk témája miatt A történelem segédtudományainak műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Történelmi segédtudományokkal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Csernus zolán vagyok szeretnék többet tudni a családunkról. Ehhez kérném a segitségüket. Köszönöm . Nagyapám Csernus Emil 1908-ban született Debrecenben. Anya neve Csernus Mária Nagyapám Máriapócson volt főmolnár,és harcolt a Brianszki erdőben ennyit tudok. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.189.223 (vitalap | szerkesztései)

Lektor

Tanácsadó jellegű írás, át kéne szövegezni. - Xbspiro 2007. október 28., 03:39 (CET)

Ez ma már külön tudományággá változott, illene tehát külön említést tenni erről. 2007. október 29. Doncsecz 

Valóban - részben - tanácsadó jellegű, de ez is volt a célja. Ezért nem is tartom jónak, hogy át van irányítva a Családfakutatás címszóra. A Családfakutatás címszóban sokkal inkább röviden le kellene írni, hogy mi ez a tudomány, stb. Idővel szívesen megírom, de akkor ezt vissza is állítanám az eredeti címszóvá. Kabóca 2007. november 25., 17:41 (CET)

wegyor

Két észrevételt szeretnék tenni. Egyrészt, ha a családfakutatás forrásanyagai között az "Irodalom" alfejezet felhívja a figyelmet az Arcanum kiadványaira, ugyanezt meg lehetne (kellene) tenni az "Összeírások" alfejezetnél is, mert azok is megjelentek DVD-n az Arcanumnál. (Nem azért mert Arcanum részvényeim vannak, de hátha valaki itt tájékozódik először ez ügyben.)

Ennél fontosabb, hogy a családfakutatás forrásaiból kimaradt egy ma már semmiképp ki nem hagyható forrásanyag: a településkönyvek, vagy falukönyvek, vagy az adott település családkönyve. (Németül Ortsssippenbuch, Ortssnamenbuch, Familienbuch). Ezek a könyvek az adott település anyakönyveinek időben egymásutáni bejegyzéseit dolgozzák fel többnyire patriarchális alapú alfabetikus névsorrá, azaz családba rendezi az anyakönyvi szereplőket és a családfők nevét alapul véve ABC sorrendben közlik azt. Minőségtől függően ezek a könyvek különböző indexekkel rendelkeznek, melyekben keresni lehet az adott személyt a felesége neve, névváltozatai, foglalkozása, vallása, etnikai hovatartozása, máshonnan származás esetén a származási helye, stb. alapján is. Ma már a történelmi Magyarország legalább 100 településének van ilyen családkönyve, s jó néhány jelenleg is készül (egyet éppen én is írok: Kiskumajsa családai 1739-1855 címmel, még néhány év és kész), vannak olyanok is, melyek adatbázisban készültek, de a szerzőjük nem kívánja közrebocsájtani, ámbár kérésre készséggel segít, stb. (A legtöbb a bánáti, bácskai, baranyai, tolnai, de akad erdélyi, budapest-környéki, stb. településről is.) Ráadásul ezek a könyvek többségében nem kerültek kereskedelmi forgalomba sem Magyarországon, sem a kiadás helyén (ha nem itthoni könyvről van szó), ami azt jelenti, hogy gyakran nincs se ISBN számuk, s nincs belőlük köteles példány sem leadva az Országos Széchenyi Könyvtárba (meg máshová sem). Azaz csak egy szűk kör (a családfakutatók, helytörténészek, stb.) tud ezen könyvek létezéséről. Elgondolható, mekkora könnyebbség több hónapos vagy éves anyakönyvi bogarászás helyett egy kész könyvből néhány óra alatt végezni az adatgyűjtéssel, s azt sem nehéz elképzelni, milyen mérges lehet valaki, ha már csak utólag tudja meg egy ilyen könyv létezését. Mindezek okán feltétlenül szükségesnek tartom egy ilyen méretű és jelentőségű cikkben legalább felhívni a figyelmet arra, mennyi előnye lehet egy (valamelyik) civil szerveződésként működő, s rengeteg hasznos információt nyújtó családfakutató egyesülethez tartozni. (Természetesen nem azokra az adathalászokra gondolok, akik csak kapni szeretnének adatokat, adni nem!!!)

A cikk 8 fejezete ("A családfa ábrázolása") biztosan elégtelen információt nyújt egy kezdőnek. (Egy profiról nem is beszélve.) Véleményem szerint egy családfát nem ábrázolni kell, csak lehet, de a családfakutatás eredményeinek publikációs lehetőségei a cikkben leírtnál (és az "ábrázolásnál" szélesebbek. Szerintem a "Publikációs lehetőségek" alfejezetben végig kell menni a lehetőségeken egyenként, a bemutatás után az előnyeit-hátrányait felsorolva, hogy a cikk olvasójának egyfelől valós elképzelése lehessen a lehetőségeiről, másfelől dönthessen, melyiket válassza. Tudom, ha már beledumáltam, illene nekem megírnom, de a cikk írója iránti tiszteletből előbb inkább konzultálnék, s csak azután cselekednék. (valahogy ez itt a wikin is jobban működik...) Remélem nem bántottam meg senkit, szép ádventet és békés karácsonyt mindenkinek:– Wegyor ^vita 2009. december 14., 17:08 (CET)

Annyit tennék hozzá, hogy közel sem teljes a cikk, nagyon vázlatos állapotban van, és még a jelenlegi anyagot többszörösére lehetne bővíteni. De mivel a Wikipédia egy közösségi project így bárki írhat hozzá, javíthat bele. Ha valamit hiányolsz belőle, bátran írd bele, egészítsd ki, én nem haragszom meg :) ! (A családfa ábrázolása c. fejezet egyébként a wiki jelölőnyelvének és a grafikai ismereteimnek meglehetős hiányossága miatt olyan amilyen.) Gyurika ^vita 2009. december 14., 17:18 (CET)

az átíráskor tett megj.

A későbbi visszaállítóknak előre bocsátva: a régi cikk "Története" fejezetet nem vettem át, mert 1.Növelte volna az amúgy sem rövid cikket. 2.A cikkíró is a Genealógia (történelem) szócikkből vette át 3.Ahonnan átvette, ott is elég kidolgozatlan. Nem vettem át az ábrákat és képeket sem elismerve, hogy ez lehet vita tárgya, nekem pl. a régi cikkből egyedül a dolányi plébánia anyakönyvéről készült fotó tetszik mint illusztrációs anyag, az is csak azért, mert a kép a látható információkon kívül háttérinformációt is sugalmaz: léteznek és kutathatók a mai Magyarország határain kívül eső, egykori magyar anyakönyvek is. Végül nem vettem át az anyakönyvekre vonatkozó történeti adatokat sem. Részben mert a wikiben van Anyakönyv cikk, ezek az információk oda valók, részben pedig a Genealógia és más, a témába vágó szócikkek is unos-untalan ismételgetik hogy a polgári anyakönyvvezetés melyik törvényben, ki által és mikor került bevezetésre, stb. A többi információ valamilyen módon szerepel az új verzióban is. Boldog új évet mindannyiótoknak! – Wegyor ^vita 2009. december 30., 11:19 (CET)

• Csak apró pontosításként jegyezném meg, hogy nem a történelmi cikkből lett átvéve, hanem mindkettőbe én írtam bele. Azért talán egy linket megérdemelne, mert lehet, hogy van akit a genealógia története érdekel. Üdv L András^{Itt megtalálsz} 2009. december 30., 13:06 (CET)

• Igen, talán valóban helyes lenne bevezetésként egy történelmi visszatekintő szakasz Wegyor ^vita 2009. december 31., 10:07 (CET)

De itt nem a genealógia, hanem a családfakutatás múltjára történő visszapillantás lenne helyénvalóbb. A genealógia története információ vesztés nélkül megmaradt a Genealógia (történelem) szócikkben. – Wegyor ^vita 2009. december 31., 10:26 (CET)

Polgári törvénykönyv

A cikkben többször is hivatkozom az új polgári törvénykönyvre, mely a cikk írásakor a törvényalkotási procedúra végén járt, azonban mielőtt 2010.jan.1.-én életbe léphetett volna, dr. Sólyom László köztársasági elnök visszautalta az Országgyűlésnek megfontolásra. Így jelen állapotban (talán még néhány napig) a hivatkozásaim ill. forrásaim ezen része a "levegőben lógnak". Természetesen érdemi részt ez az intermezzo nem érint, erre a néhány napra hivatkozhatnék a még hatályos polgári törvénykönyv megfelelő szakaszaira, azok szó szerint is , de lényegét tekintve is ugyan azt tartalmazzák, mint az új törvény. (Az anya jogállásáról, a leszármazás rendjéről, a rokoni fokról, stb.) Várhatóan az Országgyűlés egyébként ennek ellenére életbe lépteti majd a törvényt a következő ülésszakon, de azért érdemes tudni addig ezt. Én figyelemmel fogom kísérni a törvény sorsát, ha mégsem fogadják el, akkor kijavítom a helyes törvényszámra a forrásaimat, ill. átirányítom a külső hivatkozást is a megfelelő weboldalra. – Wegyor ^vita 2010. január 3., 08:05 (CET)