Vita:Csíksomlyói búcsú

Ez a(z) Csíksomlyói búcsú cikkben szükséges változtatások megbeszélésére szolgáló vitalap.
A vitalap a konkrét szócikk szerkesztéséről, szükséges átalakításáról szól, nem pedig a szócikk tárgyáról általában. Ne használd vitafórumnak! Írd alá a hozzászólásaidat négy hullámmal (tildével): ~~~~! Új témát mindig a lap alján kezdj! Használhatod a következő linket: . Használj informatív szakaszcímeket! Új vagy a Wikipédiában? Üdvözlünk! Érdemes megnézned a gyakran ismétlődő kérdéseket.	Útmutató a vitalapok használatához Kövesd a wikikettet! Feltételezz jóindulatot! Kerüld a személyes támadásokat! Viselkedj civilizáltan! Ne harapd le a kezdők fejét!

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2018. szeptember 30.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kép

Ez a kép érdekes, de eléggé puszta. Hun vannak a székelyek, a százezres tömeg?Mazarin 2007. augusztus 29., 12:55 (CEST)

A kép nem búcsúkor készült, ezért nincsen ott senki. – Einstein2 ^{blablabla, és más zagyvaságok} 2010. január 14., 17:49 (CET)

Nézettségi statisztika

Rekord: pünkösd szombatján (máj. 22) 1400-an, vasárnap 917-en nézték meg a lapot! :) – Einstein2 ^Góóól! 2010. július 2., 15:20 (CEST)

Lektor sablon indoklása

Zavaró, hogy egymás után két ellentmondó állítás szerepel, eléggé rendezetlen módon: A fejedelem ugyanis hadsereggel akarta erőszakkal Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni 1567-ben. Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. [...] A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.

Az első mondat kétely nélkül állít valamit, amit az utána következő bekezdés megcáfol. --Hkoala 2011. március 19., 12:48 (CET)

Ujabb ellentmondasok

A csatát követő évben 1568-ban, [...] a tordai országgyűlés négy vallás — a katolikus, evangélikus, református és unitárius — szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki. [3] 1567 Pünkösd szombatján ennek ellenére János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A székelyek István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői (Pasul Vlăhiţa) ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint a győzelem emlékére rendezik meg azóta is minden évben a Pünkösdi búcsút. Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1567-es (Sic! 1442-es evszam van. Megj. tolem) évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a János Zsigmond serege felett aratott győzelemre emlékezve.(Sic! 1442-ben ez a J.Zsigmondi "gyozelem" meg sem tortenhetett.) ErdKo ^vita 2011. szeptember 21., 13:19 (CEST)

A csíksomlyói pünkösdszombati búcsú történetére lásd ezt web-lapot: [[1]] Ellentmondás csak látszólag van: Már 1568 előtt is létezett Erdélyben az unitárius vallás, akárcsak a református, vagy az evangélikus, nem 1568-ban "jött létre"; más "dolog" a "létrejötte", és más "dolog" a tordai országgyűlés határozata! A búcsú alapjául szolgáló esemény nem "Habsburg-kitalálás", a Habsburg-házi királyok uralkodását is tárgyilagosan kell feltárni, és értékelni.Egresi István ^vita 2015. december 23., 16:33 (CET)

Sablon levétel

A történelmi emlékezet ellentmondását NE SABLON TÜKRÖZZE! Ki tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy volt-e ott megütközés, vagy ÚGY EMLÉKEZNEK? Van levéltári vagy más megjegyzés János Zsigmondéktól erről a csatáról? A tordai HATÁROZAT viszont tény.

Én hozzáfűzném, István, a király [Szörényi-Bródi] itt volt legnagyobb közönség előtt eljátszva. Partmoso ^vita 2016. augusztus 14., 14:38 (CEST)

Jomagam gyergyoalfalvi vagyok igy biztosra tudom, hogy a csata megtortent. Errol nem csak emlekek vannak hanem feljegyzesek es tortenelmi bizonyitekok is.

Még mindig nem semleges

A cikk szerkezetéből és megfogalmazásából adódóan az 1567-es csatára vonatkozó rész erősen a katolikus hagyomány felé húz. A Cserey-idézettel kibővített, a katolikus hagyományt leíró rész hosszúsága messze meghaladja a másik álláspontra vonatkozó rész hosszúságát. Vitatni szerintem nem csak az unitáriusok vitatják (persze ők a legjobban). Az idézetet ki kellene hagyni (esetleg mehetne a wikidézetbe), és ezt a részt át kellene fogalmazni. – Hkoala 2016. augusztus 18., 13:59 (CEST)