Vita:Breszt-litovszki béke

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Oroszországgal kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Oroszország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Oroszországgal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Első világháborús témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Első világháború műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!

Besorolatlan	Nem értékelt
Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.	Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.

Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Első világháborús témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Szovjet zászló

Nem annyira fontos, de Szovjet-Oroszországnak nem volt törvénnyel elfogadott hivatalos zászlaja a tárgyalások idején. Az orosz trikolor volt a hivatalos, de a bolsevikok a vöröset használták. Ezért tettem meg ezt a kis változtatást. – Sepultura^P's.box 2017. április 11., 07:47 (CEST)

Horror sablon indoklása

A cikk alig szól a szerződésről, elfogadásának körülményeiről. Nem világos például Trockij szerepe és hogy miután ő (miért?) megszakította a tárgyalásokat, mi történt, ki mit szállt meg. A szerződés tartalmának ismertetése is vázlatos és ellentmondásos. Viszont van egy hosszú, abszolút nem-enciklopédikus, anekdotikus fejezet a résztvevők emlékezéseiből.– Szilas ^vita 2019. október 15., 16:46 (CEST)

Trockij-Lenin viszony

Anno filozófiai és gazdaságtörténeti tanulmányaimból emlékszem, hogy Trockij, aki a front közelében volt, másként értékelte a közvetlen háborús eseményeket, mint Lenin. Az eredeti békeajánlatot a tapasztalt frontesemények miatt nem írta alá, bár a Kreml-ben Lenin ezt másként értékelte (mivel neki Trockijhoz képest sokkal több információja volt). Filozófusok tudják, hogy eszmei ellentétek is voltak közöttük az azonosságok mellett. Ezt azonban én nem keverném bele a történetbe. Inkább amolyan csőlátás van a fronton, ezt sok irodalmi mű bizonyítja, amely a háborús övezetekről szól. Moszkva története szócikkben említett, hogy 1918. március 5-től újra főváros lett Moszkva. Ez azt jelenti, hogy akkor jött ki a rendelet, tehát az irányítás már hamarabb átkerült Szentpétervárról Moszkvába. Ez érthető is, hiszen a Moszkvai Főposta volt feljogosítva a legmodernebb eszközök (mint pl. távírógép) központi irányítására, azaz, rajtuk minden telefon és távirati hívás keresztülment. Ebből tudható, hogy Leninnek több információja lehetett. Szaladdin ^vita 2022. január 17., 15:43 (CET)

Horror sablon indokolatlan

"A februári forradalom hírére azonnal elhagyta Amerikát, de útközben az angol hatóságok internálták, az Ideiglenes Kormány intervenciójával 1917. április végén érkezhetett haza. Petrográdban a mensevik-eszer többségű szovjet tanács, melynek 1905-ben elnöke volt, tanácskozási joggal kooptálta. Szoros kapcsolatot épített ki a Petrográdi Szovjet Forradalmi Katonai Bizottságával, melynek az októberi eseményekben fontos szerepe lett. Egyetértett Lenin áprilisi téziseivel, a proletárforradalom napirendre tűzését vallotta. " Trockij szerepe elég nyilvnvaló. Külügyi népbiztosként az ő joga és feladata volt a béketárgyaláson képviselni az ifjú szovjet államot. Szaladdin ^vita 2022. január 20., 17:14 (CET)

@Szaladdin: Egyetértek a horror sablon eltávolításával, a cikk sokat javult. Viszont szerintem szovjet szempontból és a szerződés megítélése szempontjából a Lenin-Trockij ellentét alapvető fontosságú, ezért szükséges lenne ezt még kifejteni a cikkben (inkább, mint az ostoba és zavaros anekdotákat). Én túlontúl sok témával foglalkozom, most nem tudom magamra vállalni, de ez hiányzik. Ugyanis a szerződést Lenin csak azért fogadta el, hogy bármi áron lélegzetvételhez juttassa a szovjet hatalmat, amelynek a léte volt a tét, Trockij pedig azért ellenezte, mert még ideiglenesen is sokallotta az engedményeket. Egyikük sem tartotta véglegesnek ezt a szerződést, már csak azért sem, mert látták a háború menetét és valószínű végkimenetelét. Üdv – Szilas ^vita 2022. január 21., 10:38 (CET)

Egyetértek veled Szilas. A baj az, hogy nincs forrásom, mert költözéskor egy csomó könyvem dobozban maradt, vagy nem találom. Ez egyenlőre várat magára. Mindenesetre jó, hogy már nem horror. Szaladdin ^vita 2022. január 21., 14:29 (CET)

Lemondási kényszer

"1918. március 3-án megkötött béke, amelyet a központi hatalmak és a háborúból kilépni kívánó Szovjet-Oroszország képviselői írtak alá Breszt-Litovszkban. A béke hatására Oroszország elvesztette a háború előtti területeinek 26%-át, megművelt területeinek 27%-át, a vasúthálózatának 26%-át, a könnyűiparának 33%-át, nehéziparának 73%-át és szénbányáinak 75%-át. Elvágták a Keleti- és a Fekete-tengertől, valamint le kellett mondania Finnországról, a Baltikumról, Orosz-Lengyelországról és Ukrajnáról is."A breszt-litowszki béke, mint fogalom - ezért nevezték ezt a két világháború közötti történelemben "gyalázatos" békének. Áttelepítés nélkül más országokban állampolgárok lettek a területi veszteségek mellett ukránok, oroszok (kisebbség v. többség - ki tudja) - még az ENSZ is azaz politikai jogelődje a Népszövetség elámult ezen anno. Szaladdin ^vita 2023. március 18., 07:29 (CET)