Vita:Bor (ital)

Ez a szócikk témája miatt a Gasztronómiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2014. december 20.

Gasztronómiával kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

---

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az afrikaans, latin és lengyel Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

Kérés

Javítsatok, ha valamit rosszul írtam, meg ráférne némi bővítés néhány bekezdésre (pincészetek, szőlőfajták, külföldi bortermő vidékek elsősorban). Nem vagyok borász, bocsi...

Nem lehetne azt a portoi reklámfényképet lecserélni innen? Két helyen is szerepel, és ha már magyar borok is érnek valamit, akkor nem egyszerűbb azokat mutogatni?

Amúgy meg azt is tudatni kéne a lexikonban, hogy teljesen új bortermelő országok, ultrtamodern nagyüzemi termeléssel jelentek meg a világon és az ő boraik árasztották e a világot. csak idő kérdése, hogy a szőlőket máshol, értsd a tradicionális termelőhelyeken kivágják.

Ant 2005. április 5., 18:08 (CEST)

ok, én msot jártam fél évet egyetemen borászati előadásra, bevállalom. elsőnek legalább a borvidékeket rendbetettem, de sztem az egészet át fogom varrni...

{EwiL} 2005. május 18., 01:01 (CEST)

nagyon sok hiänyossag van gyerekek, en csak elvegezetem a szölesz-boräsz gyurmaszakkört a Kerteszetin, de a glicerin az nem a cukorbol van (vagyis az egyszerü embernek igen, de a sokadrendü cukrokat meggeszik a kedves kis Saccharomicesek) Talän egyszerübben a vegere lehetne järni, ha valaki kinyitnä a Tankönyvünket, aminek egyszerüen az a cime, hogy Boräszat es a szölö cikkre is räferne egy kis fejlesztes, az egyszerü Szölötermesztes cimü tankönyvböl. HA otthon leszek, meg bejelenetkezek, lehet, hogy megteszem.

Gina

Borbontás

Elkezdtem kiszedni a rengeteg felesleges szóközt meg sortörést, de az az érzésem, hogy ez itt nem egy cikk, hanem több.

• A legismertebb magyar borházak és pincészetek alcím külön cikkbe való. Mondjuk ez alatt majdnem az összes létező pincészet fel van sorolva, talán még olyan is, aki csak saját célra termel :-P Számomra követhetetetlenül egyes pincék ki voltak emelve dőlt írással, de ezek nem az egyes borvidékek legismertebb termelői voltak, talán valami magán célt szolgáltak - mindenesetre ezeket megszűntetem.
• Ez a kilométeres irodalomlista áttekinthetetlen, vagy át kell helyezni a vitalapra, vagy külön cikkbe kell helyezni (ezt az opció azért komolyabb egyeztetést igényel), mindenesetre a szócikk aránytalanul nagy részét foglalja el.

-- Serinde 2005. szeptember 2., 20:07 (CEST)

• Fel kellene sorolni a külföldön népszerű szőlőfajtákat is, nemcsak azokat, melyeknek Magyarországon mérhető termőterületük van. Vagy a mostani listában, vagy külön. Legalább azokat, melyek borai már nálunk is kaphatók.

-- Bob bácsi 2007. május 17., 17:51 (CEST)

Bontás külön szócikkekre

Belenézve a német és az angol wikibe, javaslom hogy a bor témakörét az alábbi szócikkekben dolgozzuk fel a továbbiakban:

• Szőlő
• Szőlőtermesztés
• Bor
• Szőlő és termesztésének története
• Bor története

Emellett lehet külön lapja minden borvidéknek, bornak, borászati eszköznek, borászathoz kapcsolódó szakmának. --ResetGomb 2007. január 1., 22:53 (CET)

Irodalom

• Ambrus-Csoma-Somlósi: A MAGYAR BOR ÚTJA (B.K.L. Kiadó, 2002)
• Antal D.- Mercz Á.- Nagy I.: A szőlészet és a borászat építményei (Műszaki Könyvkiadó, 1965)
• Ásvány Á.: Száraz borok kénezésének további korlátozása (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1993)
• Balassa I.: Tokajhegyalja szőleje és bora (Tokajhegyaljai ÁG. , Tokaj, 1991)

* Bárány István: A MAGYAR BOR - BOROK, BORVIDÉKEK, BORÁSZOK (Corvina Kiadó, 2004)

• Bellaghné M. V. - Bódyné Szalkai - Mattyasovszky P.: Borok szerves savtartalmának folyadékkromatográfiás vizsgálata. (Borgazdaság, 1990)
• Bodnár L.: Az egri és a mátraaljai történelmi borvidék (Heves megyei Tanács, Eger, 1987)
• Bódyné Szalkai: Magyar I. Különböző kezelőanyagok hatása a borok barnulására, 1-2. (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1993)
• Bódyné Szalkai: Magyar I. Mustülepítésre és együtterjesztésre alkalmazott kezelőszerek hatása (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1994)
• Bódyné Szalkai - Fodor P.: Borok kálium-, nátrium-, kalcium- és vastartalmának mérésére alkalmas (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1995)
• Bognár K. - Mercz Á.: Szőlőművelés, borkészítés (Mezőgazda Kiadó, 1995)
  • • BORÁSZATI KISLEXIKON* Mercz-Kádár: (Mezőgazda Kiadó, 2001)
    • Borbarátok kézikönyve* Sailer M. (Sailer Verlag, Nürtingen, 1997)
    • Bormarketing* Hajdú I. -né (Kertészeti és Él. ip Egyetem, 1997)
• BORongoló (Magyar Szőlő-és Borkultúra A. - 1996)
  • • BORKURZUS-ÚTMUTATÓ BORKEDVELŐKNEK. Zraly, Kevin: (Alexandra Kiadó, 2002)
    • Borszőlőfajták határozó kulcsa.* NÉMETH, M. (1966): Mg-i Kiadó, Budapest.
• Botos E.: Az eredetvédelmi rendszer bevezetésének gazdasági szempontjai (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
• Botos E. - Rohály G.: A borkultúra fogalma, alkotóelemei és meghatározásuk (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1993)
• Botos E.: A bor megnevezésének marketing szempontjai (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1995)
• Botos E.: A Gallo jelenség, avagy egy sikeres marketing stratégia a bor világában (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1995)
• Botos E. - Szabó A.: Versenyképes bor (FM SzBKI, Kecskemét, 1996)
• Cey-Bert Róbert Gyula: A BOR VALLÁSA (Paginarum Kiadó, 2002)
• Csávossy Gy.: Gondolatok a bortékában (Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1994)
• Csoma Zsigmond-Balogh István Milleniumi Szőlős-Boroskönyv (Agroinform Budapest, 2000)
• Dékány Tibor-Roháry Gábor: BOROK ÉS ASSZONYOK (Akó Kiadó, 2004)
  • Dlusztus Imre: MAGYAR BORÁSZOK - FIGULA MIHÁLY (Alexandra Kiadó, 2004)
• Dlusztus Imre: MAGYAR BORÁSZOK - GÁL TIBOR (Alexandra Kiadó, 2004)
• Dlusztus Imre: MAGYAR BORÁSZOK - KAMOCSAY ÁKOS (Alexandra Kiadó, 2004)
• Dlusztus Imre: MAGYAR BORÁSZOK - MALYA ERNŐ (Alexandra Kiadó, 2004)
• Dlusztus Imre: MAGYAR BORÁSZOK - POLGÁR ZOLTÁN (Alexandra Kiadó, 2004)
• Dlusztus Imre: MAGYAR BORÁSZOK - SZEPSY ISTVÁN (Alexandra Kiadó, 2004)
• Dlusztus Imre: MAGYAR BORÁSZOK - THUMMERER VILMOS (Alexandra Kiadó, 2004)

• Edelényi M.: Borászati mikrobiológia (Mezőgazdasági Kiadó, 1978)
• Eperjesi I. - Kállay M. - Magyar I.: Borászat (Mezőgazda Kiadó, 1998)
• Erdőss T.: Borvizsgálati módszerek (Mezőgazdasági Kiadó, 1986)
• Ferenczi S.: A szőlő, a must és a bor kémiája (Mezőgazdasági Kiadó, 1966)
• Feyér P.: Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai (Akadémiai Kiadó, 1970)
• Fornády E.: A borkezelés mestersége (Novorg (reprint kiadás), 1990)
• Francia borok és párlatok (SOPEXA, 1994)
• Gazda Albert-Kovács András I.: BOREMBEREK (Ixmédia Könyv-és Lapkiadó, 2003)
• Giacomini P. - Kállay M.: Új irányzatok a borkészítési technológiákban (Kertészeti Tudomány, 1994)
• Göblös G. - Jakab B.: A szőlő gépi szüretelése és feldolgozása (Mezőgazdasági Kiadó, 1978)
• Göblös G. - Jakab B. - Kis F. - Kissné B. É.: A szőlőtermelés és -feldolgozás üzem- és munkaszervezése (Mezőgazdasági Kiadó, 1979)
• Hajós Gy.: Borok könyve (Kossuth Könyvkiadó, 1995)
• Haraszti Gyula: TOKAJI BOROK (Kossuth Könyvkiadó, 2002)
• Haraszti Gyula: VILLÁNYI BOROK (Kossuth Könyvkiadó, 2002)
• Jeszenszky Z-né: A borok ólomtartalmáról (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
• Kampós J.: A pinceszövetkezetek működési elvei és szerepük Németország borászatában (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
• Katona J. - Dömötör J.: Magyar borok, borvidékek (Mezőgazdasági Kiadó, 1963)
• Katona J.: Magyar Borkalauz (Corvina Kiadó, 1987)
• Kádár Gy.: Homoki bor készítése és kezelése (Mezőgazdasági Kiadó, 1971)
• Kádár Gy.: Borászat (Mezőgazdasági Kiadó, 1973)
• Kádár Gy.: Borászat (Mezőgazdasági Kiadó, 1982)
• Kádár Gy.: 50 éves a KÉE Élelmiszeripari Karának Borászati Tanszéke (Kertészeti és Él. ip Egyetem, 1993)
• Kádár Gy. - Kállay M. - Bárdi Gy. - Bódyné Szalkai: A cefrekezelés hatása a borok aromaanyagaira és érzékszervi (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1994)
• Kádár Gy.: A termőhely, a fajta-, és az üzemi szerkezet változásából származó (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1995)
• Kállay M. - Bárdi Gy.: Adatok a magyar borok nitráttartalmáról (Borgazdaság, 1990)
• Kállay M. - Szövényi E. - Bárdi Gy.: Borkezelő anyagok összehasonlítása és hatása a borok összetételére, 1-2 (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1992)
• Kállay M. - Bárdi Gy.: A bor oldható fehérjetartalmának meghatározására szolgáló módszerek... (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1993)
• Kállay M. - Janky F. - Pásti Gy. - Magyar I.: Borászat (szakirányú továbbképzés) (Kertészeti és Él. ip Egyetem, 1998)
  • • Kele István: MAGYAR BOROK ÉVKÖNYVE 2004 (Continew Kft, 2003)
• Keller M.- Érczhegyi L. - Török S.: Pálinka, csemegebor, pezsgő (Mezőgazdasági Kiadó, 1969)
• Keller M.: Borpárlat és gyümölcspálinka (Mezőgazdasági Kiadó, 1977)
• Kopcsay L. - Totth G.: A magyar borászat versenyképességét meghatározó tényezők. 1-2. rész (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1997)
• Kozma Pál: Szőlőtermesztés. I-II. kötet (Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. 1967)
• Kozma P.: A szőlő-és borkultúra Magyarországon (Mezőgazda Kiadó, 1995)
• Lakner Z. - Szabó T. - Nagy J. - Vödrös É.: A borfogyasztás és borkultúra fejlődésének néhány kérdése Magyarországon (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1992)
• Lakner Z. - Szabó T.: A borászati marketing feladatai az átalakulás és a privatizáció idején (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1993)
• Lékó L. - Dobány S. - Patkó Gy. - Vida J.: A borok különböző színű palackokban bekövetkező oxigénfogyasztása (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1992)
• Mercz Á. Borászati gépek és kezelésük (Mezőgazdasági Kiadó, 1962)
• Mercz Á.: Az italgyártás gépei (Mezőgazdasági Kiadó, 1981)
• Mercz Á.: A must és a bor egyszerű kezelése (Mezőgazdasági Kiadó, 1985)
• Mercz Á.: Az EK-szűrő fejlődéstörténete (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
• Mercz Á.: Az átfolyó rendszerű borpasztőrözők fejlődéstörténete (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1992)
• Mercz Á.: Az optimális mustnyeredék biztosítása membránsajtókkal (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1994)
• Müller I.: A borkereskedelem ábécéje (Pelsovin Trade Bt, 1993)
• Nyikos I. - Zilai Z.: A Magyar Bor Akadémia Évkönyve (Mezőgazda Kiadó, 1993)
• Ordódy G. Hordómérő táblázatok (Mezőgazdasági Kiadó, 1969)
• Pásti Gy. - Korány K. - Lőrincz Gy.: Az Egri Bikavér barrique érlelésének tapasztalatai, 1-2. (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1992)
• Pásti Gy. - Ujvári T. - Korány K.: Fehér borok barrique érlelése (Kertészeti Tudomány, 1994)
• Pók T.: Borászati segédanyagok összehasonlító értékelése 1-2. rész (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1996)
• Rohály G.: Borszakértő képzés Európában (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1995)
• Rohály-Mészáros: BORKALAUZ 2003 (Akó Kiadó, 2003)
• Simon, Joanna: A BOROKRÓL (Gabo Kiadó, 2003)
• Soós J. Az innováció kérdései a magyar borászatban (Borgazdaság, 1990)
• Szabó Béla-Dobray Endréné: GYÜMÖLCSBOROK, GYÜMÖLCSLEVEK HÁZI KÉSZÍTÉSE (Mezőgazda Kiadó, 2004)
• Szabó-Jillek J.: Nagy hírű boraink (Mezőgazdasági Kiadó, 1977)
• Szabó J. - Török I.: Tokaj-Hegyaljai Album (Állami Könyvterjesztő Vállalat, 1984)
• Szalka P. - Zahári P.: Az O. I. V. nemzetközi borverseny szabályzata (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1995)
• Szenes E-né Gyümölcslevek, gyümölcsborok, szörpök készítése (Integra-Projekt, 1993)
• Szövényi E.: A házi bor készítése (Mezőgazdasági Kiadó, 1990)
• Szövényi E. - Kállay M.: A tangenciális szűrés borászati alkalmazásának hazai tapasztalatai (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
• Tompa B.: A bor itthon és a nagyvilágban (Mezőgazdasági Kiadó, 1967)
• Tóth S.: Szőlőfajták és világpiaci irányzatok (Borgazdaság, 1990)
• Totth G. - Kopcsay L.: A magyar borpiac elemzése és fejlesztésének lehetőségei, 1-2. (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1993)
• Török S.: Borászok zsebkönyve (Mezőgazda Kiadó, 1995)
• Török S.: Magyar Borkultúra (Mezőgazda Kiadó, 1995)
• Török S. - Mercz Á. Magyar Borkultúra (Mezőgazda Kiadó, 1997)
• Töttös G.: A szekszárdi szőlő és bor (ALISCAVIN, Szekszárd, 1987)
• Vas Gy. - Lőrincz Gy.: A musttisztítás hatása a fehérborok aromakomponeneseire (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1997)
• Váry J. - Tóth S. - Kádár Gy.: A borbírálat szókincse (Kiskunhalasi Á. G. szakbiz., 1990)
• Zimonyi A.: A hegyközségi rendszer Magyarországon a II. világháború előtt (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)

Téma szerint

• • • Az alföldi szőlőtermesztés termőhelyi adottságai a termőhely - minősítés tükrében.*BOTOS, E. (1989): (in: Bognár K. Szerk.: Szőlő a homokon.) Mg-i Kiadó, Budapest.
    • A szõlõ metszése, fitotechnikai műveletei. * CSEPREGI, P. (1982): Mg-i Kiadó, Budapest.
    • Szőlőtermesztés II. Termesztéstechnológia.* CSEPREGI, P. (1982): Egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest.
    • Szőlőtermesztés III. Fajtaismeret.* CSEPREGI, P. (1983): Egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest
    • Szőlőfajta-ismeret és -használat.*CSEPREGI, P. - ZILAI, J. (1989): Mg-i Kiadó, Budapest.
    • A minőségi borszőlőtermesztés tudományos alapjai.* DIÓFÁSI, L. (1985) Mg-i Kiadó, Budapest.
    • A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. *KOZMA, P. (1981):Akadémiai Kiadó, Budapest.
    • Szőlőtermesztés I. Általános rész és a szőlő szaporítása.*KOZMA, P. (1983): Egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest
    • A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája.* KOZMA, P. (1993): Akadémiai Kiadó, Budapest.
    • Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése.* BERGMANN, W. (1979): Mg-i Kiadó, Budapest.
    • Ampelográfiai Album. Termesztett borszőlőfajták 1.*NÉMETH, M. (1967): Mg-i Kiadó, Budapest.
    • Ampelográfiai Album. Termesztett borszőlőfajták 2.* NÉMETH, M. (1970): Mg-i Kiadó, Budapest.
    • Alany-, direkt termő- és csemegeszőlő-fajták.* NÉMETH, M. (1975): Mg-i Kiadó, Budapest.
    • Kertészeti termesztés III. (Szőlőtermesztés).*SZ. NAGY, L. (1986): Egyetemi jegyzet. A KÉE Élelmiszeripari Kara kiadványai, Budapest.
    • Kertészeti termelés - Szőlőtermesztés.* SZŐKE, L. (1994): Főiskolai jegyzet. GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara kiadványai, Gyöngyös.
    • Gyakorlati borászati kémia*Somlyai I. (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1998)
• Szárított fajélesztő-starterek almasavbontó képességének hasonlítása *Kovács T. - Vas Gy. - Gál L.: (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1997)
• XX. országos sz‹lész-borász továbbképz‹ tanfolyam*Szőke L. - Müller I.: (Pelsovin Trade Bt, 1998)
• Gondolatok a hegyközségi törvényről*Urbán A. (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1995)
• A hegyközségi tisztségviselők kézikönyve* Urbán A.: (Kertészeti és Él. ip Egyetem, 1997.
• Hegyközség, szőlészet, borászat*Kovács Gy. - Mikó Z. - Szabó Gy.: (Agrocent Kiadó, 1995)
• Magyar Gasztronómia* Gold - (Párizs 2000 Kiadó Kft. - 1995)
• Szénsavatmoszférás borkészítési technológiák:kísérletek a hazai alk.* Lőrincz Gy. - Pásti Gy. - Gál L. - Kállay M.: (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1995)
• Szénsavatmoszférás borkészítési technológiák. 2. rész * Pásti Gy. - Lőrincz Gy. - Pók T.:(Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1996)
• A szénsavatmoszférás borkészítés újabb tapasztalatai* Lőrincz Gy. - Pásti Gy. - Kállay M.: (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1997)
• Nemzetközi Borászati szimpozium*E. Lemperle - H. Trogus: 11. (Sopron, Hotel-Lővér) (International Ass. for Winery. - 1996)
• A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal által kiadott (7 rész)* Szalka P. - Zahári P.: (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1996)
• A borok címkézésének nemzetközi szabályzása* Szalka P. - Zahári P.: (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1996)
• A rezveratrol mint egészségvédő fenoloid vegyület a magyar borokban *Királyné V. Zs. - Kerényi Z. - Tyihák E.: (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1996)
• Rezveratrol izomerek meghatározása*Kállay M. - Török Z.: (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1998)

==Idegen nyelven==

• Budafok- Town of wines * Mercz Á.: (Tájak, korok, múzeumok Egy. - 1998)
• The Wines and Vines of Hungary* Kirkland S.: (New World Publ. INC. - 1996)
• Weinbau.*ALTMANN, H. - BAUER, K. (1987): Agrarverlag, Wien.
• BRANAS, J. (1974): Viticulture. ENSA, Montpellier.
• CURRLE, O. - BAUER, O. - HOFÄCKER, W. - SCHUMANN, F. - FRISCH, W. (1983): Biologie der Rebe. Meininger Verlag und Druckerei, Neustadt.
• Examination of aroma componenets in white wines made by c. -dioxid.* Lőrincz Gy. - Kállay M. - Korány K.: (Kertészeti Tudomány, 1996)
• Formation of ethanol in different carbonic maceration techniques *Lőrincz Gy. - Pásti Gy. - Kállay M.: (Kertészeti Tudomány, 1997)
• FREGONI, M. (1980): Nutrizione e fertilizzazione della vite. Edagricole, Bologna.
• FREGONI, M. (1985): Viticoltura generale. REDA, Milano.
• HUGLIN, P. (1986): Biologie et écologie de la vigne. Ed. Payot, Lausanne - Paris.
• Pocket guide to Hungarian Wines* Katona J.: (Magyar Borkereskedők Szöv. - 1995)
• RUCKENBAUER, W. - Amann, H. (1988): Überlegungen zur Blattanalyse im Weinbau. Mitteilungen Klosterneuburg, 1:1-20.p.
• VOGT, E. - GÖTZ, B. (1978): Weinbau. Verlag Ulmer, Stuttgart.
• WINKLER, A. J. - COOK, K. A. - KLIEWER, W. M. - LIDER, L. A. (1974): General Viticulture. University of California Press, Berkley - Los Angeles - London.

egészségügyi hatás

Javaslom a francia paradoxon és más egészségügyi hatások beillesztését - forrás lehetne ilyesmi: http://www.mete.mtesz.hu/kiado/oszk/oszk_2002/oszk2002_5/pdf/5_2.pdf

resveratrol

Vörösborban található molekula, részben ennek köszönhető a vörösbor előnyös szív- és érrendszeri hatása. Lásd a szakirodalmat!

francia paradoxon

Az a megfigyelés, hogy Franciaországban és egyes mediterrán országokban jelentősen alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, mint más országokban. Táplálkozási faktorok (olívaolaj, vörösbor) és ezek antioxidáns hatásai állhatnak a védettség hátterében. http://www.mindentudas.hu/szabocsaba/20050924kislexikon.html )

továbbá nem ártana az alkohol tesztoszteronszint-csökkentő hatása, májkárosítás (férfi és nő eltérő g/nap alkohol rendszeres elfogyasztásánál, bár ez inkább az alkohol szócikkhez illik

Szakrális érték

Szerintem még alaposabb lenne a cikk, ha több szó esne a bor kulúrális vonatkozásairól. pl. a néphagyomány, a művészetek szerint - hogyan segíti a sprirituális fejlődést, illetve -hogyan űznek feketemágiát azok, akik csak beszélnek róla, de nem adják a hallgatóknak és ezzel azt imitálják, hogy istentiszteleten vesznek részt.

Vannak például bordalok (bár én csak Petőfiét ismerem) Sör- vagy pálinkadalról még nem hallottam. Ettől nem kizárt... De az is egy érdekes aspekutsa egy italnak. Egy adott kultúra, korszak vélekedése abból derül ki legjobban.

Ami világrengető: HOGYAN TUDTÁK KILOPNI AZ ISTENKÁROMLÓK A SZERTARTÁSBÓL? Ez is a bor hatalmas jelentőségét támasztja alá. Ha nem lenne fontos, nem tették volna meg, hisz Jézus egyértelmű parancsa. TEHÁT A SZERTARTÁSON BORT FOGYASZTANI ISTENHEZ VEZET.

Medveir

Eucharisztia: Jézus Krisztus valóságos teste és vére

Köszönöm a fenti linket, bár névtelenül jött. Abban részletesen kifejtik, hogy fejlődik a ZSINAT, aminek segítségével MEGSZEGIK Jézus parancsát. Ő nem azt mondta, hogy mérlegeljük, mit jelent a bor. Azt parancsolta, IDD.

Medveir ^vita 2008. október 13., 09:06 (CEST)

Bor városa

"Bor" címmel nincs egyértelműsítő lap, meg a szerbiai Bor (e:bôr) városáról sincs még cikk. Mi lenne a legmegfelelőbb cím: Bor (város), Bor (Szerbia), vagy mi? Kettő cikkért szokás egyértelműsítő lapot készíteni, vagy talán lenne még valami "Bor"?– Mátyás ^vita 2009. május 21., 12:07 (CEST)

Borfajták

Kiegészítettem, és kicsit átszerkesztettem a borfajtákat.– Xiryah ^vita 2009. szeptember 25., 10:01 (CEST)

Kép

Lecseréltem a képet, ehhez a cikkhez nem egy félig erjesztett likőrbor képe való. -- Phoney ^vita 2010. november 28., 14:50 (CET)

Értelmezések keverése

"A bor szőlőből, egyéb gyümölcsből, vagy mézből készülő, alkoholtartalmú ital." - A bor gyümölcsből készül. A köznyelv -esetleg- más italt is bornak hív, de ezek -ténylegesen- nem borok. A mézből készült mézsör (méhser) sem. A gabonából erjesztett italok mind sörök - a rizsbor is. Továbbá: a szaké, a mirin, a gyömbérsör, a cshongdzsu, a boza - buzah, a chicha, sőt a kvasz is.

Ellenben: bor a pálmabor, az agavé pulque, az onycon, puvarie, teruba. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.134.208.227 (vitalap | szerkesztései) 2014. július 23. 07:05 (CET)

A méz kizárása jogos. A pulque és a pálmabor viszont egyáltalán nem bor (nem gyümölcsből készülnek), a másik hármat most meg sem próbálom felkutatni. A sör a sörfőzés eredménye, míg a keleti rizsborok egészen más módszerekkel készülnek, és nem sorolhatók be a hagyományos nyugati italkategóriákba. A kvasz és a boza sem sörfőzéssel készül, a gyömbérsör pedig nem is gabonából. – Phoney ^vita 2014. július 23., 14:16 (CEST)

Egy élelmiszeripari mérnök válasza: _-Bor az, amit a cukor erjesztésével hoznak létre (nem csak gyümölcs lehet).

-Sör az, amit a feltárt keményítőből erjesztenek. -A sörnél nem a főzés a fontos, az erjesztés hozza létre az alkoholt. Ugyanez a kvasznál és bozánál is megvan.

Erjeszteni baktériumokkal és gombákkal is lehet, nincs rá külön kifejezésünk. - Az erjesztés az erjesztés akkor is, ha kevesebb alkohol mellett savak is keletkeznek.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.134.208.227 (vitalap | szerkesztései) 2014. július 24. 01:06 (CET)

A cukor pedig akkor is cukor, ha keményítőből tárták fel, úgyhogy ennyi erővel a sör is bor! Ez a kategorizálás (ti. egy ital gyártásából teljesen tetszőleges elemeket mint „lényeget” kiválasztani, és ez alapján a fogalmát ízlés szerint kiszélesíteni) teljesen önkényes, még egy szakértő szájából is, inkább nem írok kisregényt erről. (Érdemes belegondolni, hogy ezek alapján a kukoricaszirupból készült cukorcefréből „sör”, az invert répacukrosból pedig „bor” erjedne, miközben a két ital egyébként teljesen ugyanaz. Vagyis ez a kategorizálás egy olyan különbségre épül, ami a kész ital szempontjából teljesen lényegtelen. Azt már talán említeni sem kell, hogy egy – ráadásul anonim – élelmiszermérnök véleménye nem forrás.) – Phoney ^vita 2014. július 25., 16:19 (CEST)

"Azt már talán említeni sem kell, hogy egy élelmiszermérnök véleménye nem forrás." Ez már talán személyeskedés is?

Olvasgasd a wikipédiát! És mást is olvasgass! - http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkoholos_ital Az alkoholos ital olyan ital, mely etanolt (hétköznapi nevén „alkohol” vagy „szesz”) tartalmaz. Ezek az italok három fő csoportba oszthatók: sörök, borok és égetett szeszek.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Boza http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-940.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvasz

A szeszes italok és a növényvilág http://leporollak.hu/tudomany/szutoris/SZUT2B.HTM

A különféle élvezeti szerekről http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:r9lsNrO1OR4J:epa.oszk.hu/01400/01496/00013/pdf/188-201.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Lektor sablon

Sajnos 2018 októberétől számos olyan információ került a szócikkbe, amit maga a szócikkbe író sem ért (vitalapi megbeszélés), de folyamatosan bővíti a szócikket. Ezért szükségesnek láttam a sablon kitételét. Fauvirt ^vita 2018. október 10., 12:05 (CEST)

Köszönöm szépen, sokat segített az eszmecsere. – Inritter ^vita 2018. október 11., 22:40 (CEST)

Miért kerül levételre a sablon anélkül, hogy ehhez bárki hozzászólt volna? – Phoney ^vita 2018. október 19., 19:44 (CEST)

Tedd vissza, szerintem sokat segítene a szócikken, ha lektorálná egy szakember.– Inritter ^vita 2018. október 19., 19:55 (CEST)

„Borlangos ital”

Létezett valaha ilyen kifejezés? (Vagy olyan melléknév, hogy "borlangos"?) Van példa rá egyáltalán, hogy nem égetett szeszt valaha borlangnak neveztek? Arról egyébként van forrás, hogy a nem bortermő szőlő bora az nem bor? Mellesleg minek ide az etanol képlete? És tényleg az a 2. legfontosabb információ a borról, hogy az 1. században hány borvidéket különböztettek meg a Római Birodalomban? Továbbá „a bor nem tartalmaz cukrot”? – Phoney ^vita 2018. október 17., 20:30 (CEST)

1. A borlang létező szavunk (etanol) (hétköznapi nevén alkohol vagy szesz). Az ‘alkohol’ fogalmát fedi le, a ‘borlang’ kifejezetten az etil-alkohol (etanol) régi neve volt.

BORLANG, (bor-láng) ősz.fn. 1) A bornak hevítő és részegítő ereje. 2) Víz tisztaságú, általható részegítő erővel bíró folyadék, mely borból vagy más, forráson keresztülment, híg anyagból választatík el. (Spiritus vini.) V.ö.LÁNG - Czuczor Gergely - Fogarasi János A magyar nyelv szótára

egy olyan melléknév, hogy "borlangos"?: „Ha a borlangos mérgezés idült, akkor az állatoknál ugyanazon tünetek lépnek fel, melyek az embernél észlelhetők. (Académie des sciences. 1869, april 5„)

Egy réges-régi Természettudományi közlönyben a borlang szó így működik szövegösszefüggésben, amely a részeges borivó alkohol betegségéről szól:

Carpenter munkájában még azt is mondja, hogy az élemedett korú emberek betegségei idült kóros bántalmak, melyek a borszesz mértékletes használata által eredményeztetnek, azon bántalmakat azonban szorosan nem határozza meg, hanem azokat nagyon bizonytalan kifejezésekben emésztetlenségnek, pozsgának, ideges kimerültségnek, helybeli vérbőségnek és különböző szervek zsiros elfajulásának módja. E mellett elismeri, hogy az említett bántalmak és borlang közötti alkazatos viszonyt kimutatni nem lehet, midőn pedig azt, mit saját val-lomása szerint kimutatni nem képes, be akarja bizonyítani, ferde hasonlításokba téved.

2. A Római Birodalom borkultúrája szervesen kapcsolódik a jelenkor borkultúrájához, előképe annak.

továbbá 3. „A borba természetes vagy egyéb úton került fontosabb cukrok a következők: D-glükóz, D-fruktóz, L-arabinóz, D-xilóz, szacharóz. A glükóz és a fruktóz a hexózokhoz, az arabinóz és a xilóz a pentózokhoz, a szacharóz pedig az összetett cukrokhoz tartozik. Szacharóz természetes úton nem lehet a borban, a pentózok mennyisége kicsi, így a bor esetleges cukortartalma lényegileg glükózból és fruktózból áll.” - Kállay Miklós: Borászati kémia – Inritter ^vita 2018. október 17., 23:15 (CEST)

– Inritter ^vita 2018. október 17., 23:11 (CEST)

1. Tudom, mit jelent a borlang. A mondat szerint viszont az alkoholos ital régiesen borlangos ital, ami egyszerűen nem igaz, mert nem „borlangos italnak” nevezték az alkoholos italokat (akkor sem, ha véletlenül tudsz rá hozni 1 db történelmi példát). Persze már az is félrevezető, hogy „régiesen” borlangnak neveznék az alkoholt, mert ha 150 évesnél frissebb forrásokkal nem tudod ezt alátámasztani, akkor az a szó nem régies, hanem kihalt a nyelvhasználatból. Nem ugyanaz. Gond nélkül össze lehetne szedni vagy 20 különböző kihalt szavunkat az alkoholra, ennyi erővel mindet ide kéne nyomorítani, mert azok is vannak olyan jók, mint a borlang.

2. Ettől még borzasztóan összefüggéstelen, hogy a definíció után rögtön minden további nélkül oda vagyon hányva, hány borvidéke volt a Római Birodalomnak. (Ez így nem szöveg, hanem mondathalmaz.) De ha már történeti vonalon folytatjuk a bevezetőt, az is fontosabb lenne például, hogy mióta létezik bor a világon, vagy hány helyen készítették már a Római Birodalom előtt is, netán az, hogy mi köze van a római borkultúrának a miénkhez.

3. Kész vagyok elhinni, hogy bizonyos szűk körökben a "nem tartalmaz cukrot" azt jelenti, "nem tartalmaz szacharózt", de fontos észben tartani, hogy a Wikipédia nem bizonyos köröknek készül, hanem az általános műveltséggel bíró olvasónak. A "nem tartalmaz cukrot" jelentése normálisan "nem tartalmaz semmilyen cukrot". Ugyanezt kell észben tartani, mielőtt az alkoholos ital helyett azt írjuk, hogy alkoholos (Spiritus vini), régiesen borlangos (C2H5OH) ital. Igen rosszul nézne ki a Wikipédia, ha mindennek (mert ha ennek igen, akkor minden másnak miért ne?) leírnánk 1-1 teljesen önkényesen kiválasztott latin, illetve régies megfelelőjét, lehetőleg kémiai képletekkel tarkítva – főleg így, egy konkrét kifejezést (alkoholos ital) szavakra cincálva, majd az egyik felét behelyettesítve. Én is szeretek mindent beleírni egy szócikkbe, amit tudok a témáról, de sokszor vissza kell fogni a fantasztikus eszünket azért, hogy ami oda van írva, az rendezett és releváns legyen, és ne járjunk úgy, hogy már az „alkoholos ital” kifejezést se vagyunk képesek normálisan leírni egy bevezetőben. – Phoney ^vita 2018. október 19., 09:02 (CEST)

Szerintem be akarsz bizonyítani valamit, de ferde hasonlításokba tévedsz, a Spiritus vini elnevezést az alkohol, a 15. században Basilius Valentinustól kapta. Mindenesetre a »Spiritus vini-t« tartalmazó borszeszes, azaz borlangos ital az ma is egy etanolt tartalmazó alkoholos ital. – Inritter ^vita 2018. október 19., 12:33 (CEST)

Itt nem én próbálok bebiznyítani valamit, hanem te próbáltál megmagyarázni valamit, amit nem tudsz forrásolni. A „borlangos” korszakban egyébként tudományosan lélesitaloknak nevezték az alkoholos italokat, de ennek ugyanúgy semmi relevanciája nincs akkor, amikor csakis az kéne leírni, hogy a bor egy alkoholos ital. Borzaszóan zavaros, hogy már a cikk első sorában mindent túl akarsz magyarázni, aztán [most meg] azt kezded aprózni, milyen nevei voltak a történelemben az alkoholnak, az égettborral kezdve, ami ráadásul (1-2 másikkal együtt) kizárólag desztillált alkoholt jelentett. Mindenki tudja, mi az az alkoholos ital, és az a két ezrelék, aki nem, az rákattint az alkoholos italra, onnan meg az etanolra, azért vannak kék linkjeink. Hogy mik az alkohol latin nevei (mert egyébként több van és volt is mindig, ajánlom a latin wikipédia la:Ethanol cikkét), illetve az alkohol már kihalt magyar nevei vagy az etanol képlete, az mind nem a Bor (ital) szócikk bevezetőjébe tartozik, sőt, alapvetően nem is ebbe a szócikkbe. – Phoney ^vita 2018. október 19., 13:46 (CEST)

A borlang a bornak hevítő és részegítő ereje, az alcohol vini, a bor párlata, a legerősebb borszesz, azaz az alkohol, vagyis a bor spiritusza. A wikipédia enciklopédia szerint a mindennapokban az alkohol, szesz szavakat az etil-alkoholra értjük. – Inritter ^vita 2018. október 19., 18:27 (CEST)

És az etanol elnevezéseinek története mit keres a Bor (ital) szócikk bevezetőjében? Wikipédia:Bevezető – érdemes lenne végigolvasnod, mert ez a bevezető egyre rosszabb lesz. – Phoney ^vita 2018. október 19., 18:47 (CEST)

Magyar nyelven a bor ital nevéhez kötődik az alkohol tudományos nevének a kialakulása, amelynek használata és a sztorija tudománytörténeti érdekesség. A szócikk a Bor italt tárgyalja. A bor ital történetét és a hozzá kapcsolódó tényadatokat szedi össze. Minden szerkesztő így dolgozik nálunk. A színvonalas cikk átfogó, szakembernek, laikusnak egyaránt informatív szócikk. Wikipédia:Cikkértékelési osztályzások – Inritter ^vita 2018. október 19., 18:58 (CEST)

Ha szerinted az a második (vagy akár az ötödikǃ) legfontosabb dolog, amit a borról a bevezetőben el kell mondani, hogy az alkohol neve hogyan alakult ki és ebben milyen szerepe volt a bornak, akkor nincs több kérdésem. – Phoney ^vita 2018. október 19., 19:30 (CEST)z

Különös az érvelésed, nem találok egyik szócikkben sem arra szabályt, ami fontossági sorrendre adna utasítást a tények említése vonatkozásában. Persze lehetnél te is szabályalkotó.– Inritter ^vita 2018. október 19., 20:03 (CEST)

Az az egyszerű (és normálisan magától értetődő) szabály a „fontossági sorrendről”, hogy a szócikknek a saját témájáról kell szólnia, a bevezetőjének pedig leginkább csak arról. (A rizsbor meg ezek kizárólag azért szerepelnek, hogy tisztázzuk, mi bor és mi nem az.) Ha nem érted, miért probléma, ha a bor bevezetőjében olyasmit tárgyalsz, ami nem a borról szól, akkor elég nagy bajban vagyunk. Nyugodtan kérdezz meg itt bárkit, hogy melyikünk érvelése ̪„különös” – Phoney ^vita 2018. október 20., 07:30 (CEST)

Nyugodtan kérdezz, nem vagyok híve a vitának, most is csak próbáltam elmondani neked, hogy a borban nincs cukor csak legfeljebb az erjesztés során a mustból megmaradt glükóz és fruktóz, amiből a borban borlang, borlél, borszesz képződik. (* a mustban néhány grammos mennyiségben szacharóz is található, ezt azonban még az erjedés beindulása előtt a szőlőből származó invertáz enzim elbontja. Az invertáz nevű enzim a szaharózt (kristálycukrot) – többek között az emberi emésztőszervekben – alkotóelemeire: glükózra (szőlőcukor) és fruktózra (gyümölcscukor) bontja. Az ekkor képződő glükóz-fruktóz-szaharóz-keveréket invertcukornak hívják. A fruktóz nem hajlamos kristályképzésre, ezért az invertcukor folyékonyságának mértéke a benne levő fruktóz mennyiségétől függ.) Így tehát a bor alkoholos vagyis borlangos ital. Mindenesetre köszönöm a kritikádat, mert inspirált a kutakodásra és közben ezt találtam, ami nagyon tetszik: „Miért iszik a magyar ember? A színét látja, az ízét érzi, azért iszik, hogy a hangját is hallja! De honnan tudom, hogy ez a borra vonatkozik? Mert bort iszik a magyar ember. Sőt, bort iszik az úton járó, akár szegény, akár báró. A magyar ember tehát látja a bor színét, érzi az ízét, még a hangját is hallani akarja.” – Inritter ^vita 2018. október 20., 18:51 (CEST)

Az alkohol magyar nevei

Boralék. Borláng. Borlél. Borlelke. Borer. Borspiritus. Borszesz. Égett bor. Az alkohol legrégibb magyar szava, amely nyersanyagára, a borra mutat. A legrégibb időben ugyanis az alkoholt borból égették. (SZATHMÁRY LÁSZLÓ (1880–1944): AZ ALKOHOL NEVEIRŐL)– Inritter ^vita 2018. október 19., 12:45 (CEST)

Schuster János, a pesti egyetem kémiaprofesszora volt az, aki az egységes elvek alapján kidolgozott magyar kémiai műnyelv tervezetét nemcsak elkészítette, hanem tanítványaival használatba is vétette.

„Alkat Magyarázatja. Az egygyik része a’ szénsavas Húgyagnak öszveköti magát a’ Kénsavval, és alkot kénsavas Húgyagot; a’ Rézag leválik, és a* másik része a’ Húgyagnak egygyesúl a’ Rézaggal, mintrézagos Húgyag, és fel olvasztatik, a’ Szénsav pedig elszáll. 1799-dik Esztendőben ezen készítés mód­ ját, a' Svétziai Gyógyszertár az által jobbítot­ta, hogy az olvadékot nem elpárolás, hanem Borlangal (Spritus Vini) való keverés által ja­vasolta jegesíteni (mivel az által eggy része a’ szálló Húgyagnak el párol) mely rendszabást utóbb Hagen, Hermbstádt felvettek, és követtek; Westrumb és Trommsdorf az által gondolták meg jobbítani, hogy az olvadékot el párolás által töményíteni, Langal ( Alcohol) keverni, és jegesedni javasolták, de e’ szerént a' készítmény eggy forma nem lehet, mivel az elpárolás által a’ Húgyag' egygyik része el enyészik.”– Inritter ^vita 2018. október 20., 19:07 (CEST)

Ha borlang sok vízzel ke- vertetik, s hozzá eczetforrást okozó anyagok adatnak, megkivántató körülmények közt 30 — 40 C. fokú hőnek kitétetik: élenyt vonván magához, eczetsavvá és vízzé bomlik. A képült eczetsav az eleve hozzáadott és azonkívül a forrás folyama alatt támadt vízzel: igen feleresztett eczetsavat képez , melly csekély rész bontatlanul maradt borlanggal és a hozzá használt vízben létező különféle sókkal van vegyülve. — Eczetforrást okozó anyagok gyanánt már kész erős eczet, vagy különféle legenytartalmu állományok, mellyek- ben már eleve kevés eczetsav képezve van, péld. savanyú kovász, fehér ser, eczetbe áztatott kenyér stb. is használtathatnak.– Inritter ^vita 2018. október 21., 17:28 (CEST)

A bor: szertartás-ital

"Igyátok, ez az én vérem!" Krisztus a vizet borrá teszi a lakodalmon, nehogy baj legyen. Komoly ünnep nem történik bor nélkül. Az asztalfő felköszönti az ünnepeltet és a vendégek poharuk rá emelik. Temetéskor az elhúnyt érdemeit méltatják és emlék-pohárt emelnek tiszteletére. Sikeres üzletkötéskor, vadászat után is bort emelnek a sikerre, a lelőtt vad emlékére. Hasonlóan működik Kínában a rizsbor, Mongóliában a lótejből erjesztett kumisz, Japánban a szaké. Ünnep, gyász nincs nélküle. Partmoso ^vita 2022. szeptember 26., 15:38 (CEST)

borlangos

„A mirigyes szervekben a hugyanyt azáltal keressük föl, hogy a megaprított szervet borlanggal vonjuk ki, kisajtoljuk, szűrlézzük és a borlangos kivonatban liugyanyra kémlelünk azon eljárás szerint, melyet a savós folyadékok, a vér, az izom borlangos kivonatára vonatkozólag a 225. §-ben leirtunk. Plósz 1 a máj fehérnyéit és azzal rokon alkatrészeit vizsgálta. A sajátságos eljárás szerint végzett vizsgálatnál a májban nucleint és egy 45n-nál megalvadó fehérnyét talált. Czélszerű volna ezen eljárás szerint más szerveket is vizsgálat alá venni, csakhogy a chlornatrium helyett, a nuclein iránti magatartása miatt inkább kénsavas natron- oldatot alkalmazni.” – Inritter ^vita 2018. október 21., 17:34 (CEST)

„Biztossággal a cerebrint eddig csak is az idegbennékben és a genysejtekben találták, tüzetesebb vizsgálatnál azonban bizonyára más helyeken is fog találtatni. Az agyból legczélszerübben a következöképen állítjuk elő : a hártyáitól és edényeitől lehetőleg megtisztított agyat felületén vízzel megmossuk és péppé dörzsöljük, azután nagy mennyiségű borlanggal keverjük és többszöri fölkeverés mellett nehány napig állni hagyjuk. Ezen hideg borlangos oldat majdnem semmi cerebrint nem tartalmaz, használható azonban a lecithin vagy neu- rin előállítására. Az agy maradékát erre többször egymásután nagyobb aetlierrészletekkel kezeljük, mindaddig, míg az aether lényeges meny- nyiségü cholesterint és lecitliint vesz föl, mire a maradékot ismételve forró borszeszszel vonjuk ki és a borszeszt forrón szürlézzük.” – Inritter ^vita 2018. október 21., 17:38 (CEST)

A wikipédia nem képtár!!!

Inritter hagyd abba a képek berakását a cikkbe, a wikipédia nem képtár értsd már meg! Szajci ^pošta 2018. október 26., 07:52 (CEST)

Szia, Indulatos írásjelekre figyelmeztet a napló ennél a hozzászólásodnál, a szabályzatban pedig ezt olvasom: Az olyan szócikkekben, amelyben több kép is szerepel, ügyelni kell arra, hogy azok változatosak legyenek, és lehetőleg a megfelelő szövegrész mellett szerepeljenek. Tulajdonképpen őrlődöm az indulatod és a hűvös szabályzat instrukciói között. Kérlek légy türelemmel és rendben lesz a szöveg és illusztráció tudományosan egyébként meghtározhatatlan aránya. Szubjektív és értékes véleményed természetesen fontos a projekt szempontjából, hiszen a mozgásban van az élet. Szerkesztés nélkül azonban csak a szegényes tartalom és az elhanyagolt szócikkek garmadája marad az olvasóknak. A commons képei nem maradhatnak a dohos pincében, mert a digitális rozsda elemészti az emberi kultúránk képzőművészeti gyöngyszemeit, ha nem díszíthetik a wikipédia szövegtörzseit.– Inritter ^vita 2018. október 26., 12:02 (CEST)

Wikipédia:Képhasználati_útmutató olvasd el ezt az útmutatót. Te túlzásdba viszed a képek elhelyezését, és ezt nem először mondtam már el neked, úgy látszik a szép szóból nem értesz... Szajci ^pošta 2018. október 26., 13:51 (CEST)

Te fenyegetsz? Értelmes megbeszélésre számítottam. Sajnálom ezt, hiszen látod mennyit dolgozom rajta, hogy neked is jó legyen. Nagyon sok szócikket megfigyeltem a projektben, semmilyen szégyenkezni valóm nincs a többi szerkesztő tördelési stílusához képest. Szerencsére sokan értenek a tipográfiához, művészettörténethez és az illusztráláshoz a projektünkben. Kedvedért elkezdtem ezt a könyvet olvasni, amelyben ismereteket lehet szerezni és a „leggyakrabban előforduló hibákat - amelyek alapvetően lerontják a bármilyen jól megkomponált oldalak esztétikai hatását, - példaként be is mutatja a szerző, egyben az elhárítás mikéntjére is rámutat.”

Üdv– Inritter ^vita 2018. október 26., 14:36 (CEST)