Ugrás a tartalomhoz

Vita:Australopithecus

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gubbubu 12 évvel ezelőtt a(z) vízimajmok kivett szakasz témában
Ez a szócikk témája miatt az Állatok műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Kontos (vita), értékelés dátuma: 2010. június 12.
Emlősökkel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Cikk

[szerkesztés]

Olyan szépen gömbölyödik a cikk, hogy egészen elbizonytalanít. Mégis megkockáztatom: amennyire tudom, a tudományos nemzetségneveket a paleontológiában is nagybetűvel szokás írni, és itt sem látok arra okot, hogy az australopithecus szó jobbára kisbetűvel szerepeljen. Ha nem magyarul írunk ausztralopitekuszról vagy délimajmokról, jobban festene nagybetűvel. De mondom, olyan következetes a kisbetűs kezdés ebben a cikkben, hogy lehet, hogy nyomós oka van, és én vagyok tudatlan.

Ha a kenyai születésű Louis Leakey (s famíliája)szerepel a cikkben (föltételezem...), akkor az ő esetében az angolsága mellett a kenyaiságát is legalább olyan súllyal szerepeltetném.--Godson 2006. április 5., 11:00 (CEST)Válasz

Lehet, hogy igazad van. Nálam az volt a vezérlő elv, hogy ha (kettős) fajnévben szerepel, akkor nagybetűvel kezdem, különben pedig kisbetűvel. A magyar írásmódot kerülöm, így többször hétköznapi értelemben használom a kifejezést. Szóval nem vagyok biztos benne. Mentségemre szolgáljon még, hogy Adapa nem javított ki, pedig ő elmerült a rendszertanban.

Ugyanarról a Leaky-családól beszélünk. Tudom, hogy afrikai gyökereik vannak, de nem tudom, hogy ezt ők mennyire tartják fontosnak. Tiberio 2006. április 5., 11:55 (CET)Válasz

Az öreg Leakey tagja volt az egyik kenyai törzsnek, és komoly közvetítő szerepe volt az angol gyarmati státusz felszámolásakor. A kisebb fia (Richard Leakey) több kenyai állami állást is betöltött. Abban pedig látatlanban is egészen biztos vagyok, hogy a nevükhöz ragaszkodnak: Leakey. Nem Leaky. Kérem, kérem, kérem, ha lehet, pontosan gépelni...

A felhasznált forrásaidban hogyan szerepel az australopithecus: így kisbetűvel, vagy naggyal? Csak mint lehetséges támpontot említem...--Godson 2006. április 5., 12:09 (CEST)Válasz

Igazad volt Godson a nagybetűkkel kapcsolatban! Leakey-ék nevét pedig sajnos rosszul írtam, pedig a szemem előtt volt... Köszi az észrevételeket, Tiberio 2006. április 5., 19:45 (CET)Válasz

Én meg ezalatt épp Homo erectuséknál bolhásztam a Leakyket. Most legalább tudom, hogy földtörténetileg nem is oly rég adatott meg nekünk a bolhászkodás lehetősége.:-)))--Godson 2006. április 5., 20:00 (CEST)Válasz

Great Rift Valley

[szerkesztés]

Akik kijavították: a Nagy Hasadékvölgy és az Olduvai Hasadék nem ugyanaz! A Nagy Hasadékvölgy Palesztinától Mozambikig húzódik és ennek csak egy kisebb része az Olduvai Hasadék, amely Tanzániában van. Üdv, Tiberio 2006. május 10. 12:11 (CEST)

kihalás néhány megölése miatt

[szerkesztés]

Ez a mondat:

...valószínűleg túlságosan specializált növényevőkké váltak; viszont az is elképzelhető, hogy az egyre többet vadászó Homo erectus alkalomadtán megölt közülük néhányat.

nincs rendben. talán magyarázatkénmt elég, hogy "Ld. cím." Gubb     2006. május 16., 07:28 (CEST)Válasz

Australopitecus anamnesis

[szerkesztés]

LOL :-)) Gubb     2006. május 16., 07:34 (CEST)Válasz

Na ezt vajon hogyn nevezték el így? :) NCurse üzenet 2006. május 16., 07:44 (CEST)Válasz

Hát ez az :-). Gubb     2006. május 16., 07:49 (CEST)Válasz

Társadalmuk

[szerkesztés]

„egy hím több nősténnyel tart kapcsolatot (poligínia). Ez a csoportszerkezet tehát már átmenet a poligámiából a mai emberre többnyire jellemző monogámia felé.” – ebben nem látom az összefüggést. egyébként a monogámia a mai embernél is viszonylag új találmány és társadalomfüggő; nem hiszem, hogy már az australopithecusnál elkezdődött a mai nyugati kultúrkör kialakulása. (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 16., 22:29 (CEST)Válasz

Köszönetnyilvánítás

[szerkesztés]

Abból az alkalomból, hogy a szócikk kiemelt lett, szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik részt vettek a szerkesztésében: elsősorban Adapának a rendszertani helyesbítések miatt, Thrusne-nak a képek miatt, Godson-nak az elütések kijavítása végett és végül (de nem utolsósorban) Ncurse-nak az észrevételekért. Tiberio 2006. május 22. 9:24 (CEST)

Mi köszönjük, csak így tovább. Jövő hétre izzítsuk be a pleisztocén megafaunát. :)) NCurse üzenet 2006. május 22., 09:44 (CEST)Válasz

Így tovább.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 16., 10:55 (CEST)Válasz

Öröm olyannal kötözködni, aki felfogja a macera célját!:-)--Godson 2006. május 22., 10:25 (CEST)Válasz

Kép figyelmeztetés

[szerkesztés]

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Kérlek távolítsd el az ilyen képeket a szócikkből, vagy csatlakozz a Commons-on levő vitához. Ha a képet kiveszed a cikkből, kérlek nézd át, hátha van a Commons-on hasonló témájú kép, ami az alább felsoroltakat helyettesíthetné.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2006. augusztus 27., 16:29 (CEST)Válasz

vízimajmok kivett szakasz

[szerkesztés]

A Toumai-leletek felbukkanási helye jól beleillik a francia tudósok által előnyben részesített „vízimajom-elméletbe”, amely azt állítja, hogy az ősi hominidák a Nagy-hasadékvölgytől keletre, az Indiai-óceán folyótorkolataiban vízi életmódot folytatva álltak először két lábra. Az elmélet szerint a vízben jóval könnyebb volt a testüket két lábra emelni és huzamosabb ideig úgy is tartani, ami segített nekik a könnyebb lélegzésben és a tájékozódásban is, mivel a fejük magasabban emelkedett ki a vízből, tehát messzebbre láthattak és sokkal gyorsabban maguk mögé nézhettek, mint négy lábon, továbbá a kezük felszabadulásával sokkal könnyebben halászhattak.

Számos érv szól még az elmélet mellett, például a forró szavannán kifejlődött élőlényeknek semmilyen evolúciós előnnyel nem jár a bőséges izzadás (ami kiszáradást eredményezhet); vagy a bőr alatti zsírréteg, amitől túlmelegedhetnek; valamint a csupasz test sem, ami nagyon sérülékeny egy bozótos környezetben és a tűző szavannai nap sugaraitól sem véd, ezzel szemben viszont megkönnyíti az úszást. Ezekkel a tulajdonságokkal egyetlen szavannai emlős sem rendelkezik. Szintén az elmélet mellett szól még az is, hogy az emberek a többi főemlőssel ellentétben képesek visszatartani lélegzetüket és a víz alatt a pulzusuk a percenkénti 60-70-ről 30-40-re csökken (erre a többi emlős közül rajtunk kívül csak a vízi emlősök képesek).

Az emberi agy fejlődésében jelentős szerepet játszik az omega-3 zsírsav, ami főleg a tengeri élőlények szervezetében található meg. A vízimajom-elmélet magyarázatot ad arra is, hogy a miért nincsenek korai hominidáktól származó leletek a 8-4 millió évvel ezelőtti időszakból, ami kulcsfontosságú lenne, mivel ebben az időszakban vált el az emberszabású majmok és az emberelődök leszármazási vonala, vagyis ebben az időszakban fejlődött ki a két lábon való járás és a vízimajom-elmélet szerint az emberelődök ezalatt az időszak alatt éltek a tengerparti sekély vizekben. A vízimajom-elmélet szerint azért nem maradtak ránk leletek ebből az időszakból, mert az akkori tengerpartok 100 m-rel a mai tengerszint alatt vannak[forrás?].


A szakaszokat kiszedtem a cikkből, az Australopithecusokkal kapcsolatos vonatkozásuk ugyanis két mondatban összefoglalható, tehát nem ebben a cikkben kell tárgyalni ilyen részletesen. Egyébként van külön cikke az elméletnek, ahol ugyanez szinte szó szerint megvan. Kerge Kísértet 2012. március 13., 20:45 (CET)Válasz

A. sediba videó

[szerkesztés]