Vita:Aranybulla
Új téma nyitása | Ez a lap egykor a kiemelkedő minőségű szócikkek közé tartozott. A kiemelt státuszának megvonásáról szóló szavazást archiváltuk. | |||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||
 | Ez a szócikk 2004. július 2. és 2004. július 18. között szerepelt a kezdőlapon. | |||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Királyok neve
[szerkesztés]Kedves Daviis, El kéne dönteni, hogy melyik változato használjuk II. vagy III. András avagy Endre? Továbbá miért használunk olyan ósdi írásmódot, mint "Wenczel"? Ma a Vencel a használatos, erre kellene javítani. A királyok nevét ugyanis minden idegen nyelvre szokás szerint lefordítják, tehát nem ütközik abba a szabályba, hogy régies írású neveket tilos ˇ"korszerűsítve használni (pl. Ponori Thewrewk sohasem lesz Török). --Linkoman
- Nem nekem szól ugyan, de én is írtam mindkét változatban. Átjavítgattam Andrásra, de meg lehet szavaztatni Gábor 2004. szeptember 9., 16:26 (CEST)
egy csomó fogalmazási/helyesírási hiba van benne :(
Az angol Aranybulla szócikk
[szerkesztés]A en:Golden Bull az angolban általánosabb, nem csak magyar uralkodókéról szól. Jelenleg a en:Golden Bull of 1222 szócikkre raktam az interwikit, mert az jobban fedi a tartalmát. -- Árpi (Harp) ✎ 2005. július 15., 11:30 (CEST)
Pontatlanságok
[szerkesztés]II. András magyar király 1222-ben helyreállította és újabb intézkedésekkel bővíttette I. István király alkotmányát
és
azokat a jogelveket és jogtételeket iktatta törvénybe, melyek az ősi alkotmányból eredve, folytonosan éltek, hatályosak voltak a nemzet életében, s melyeket I. István király elsőként kísérelt meg írott szabályokkal körülirni
Én ugyan nem vagyok képzett középkorász, de igen csak csodálkoznék, ha ez igaz lenne. A tévedés oka az lehet, hogy a középkorban szokás volt, minden reformot, új követelést úgy beállítani, mintha az magától Szent Istvántól eredne, akit a "jó király" ideája megtestesítőjének tartottak.
Az Una eademque nobilitas eszméje, a nemesek köz- és magánjogi egyenlőségének elve, a Szent Korona tagjainak személyi és vagyoni sérthetetlensége az Aranybulla előtt sem volt jogszerűleg tagadva Magyarországon.
Ez tökéletesen igaz, mit ahogy az sem volt jogszerűleg tagadva, hogy a piros lámpánál még zebrán sem lehet átmenni. Szent István korában még szó sem volt nemességről (csak szabadok voltak és rabszolgák), a Szent Korona tana még nem is létezett, legfeljebb csíráiban. Az egy és ugyanazon nemesség elvét pedig Werbőczytől datálnám, még ha természetesen voltak is előzményei.
Megjegyzem az idézett szöveg folyamatosan nemeseket emleget, pedig az 1222-es szövegben még királyi szerviensek szerepeltek és a nemeseken a bárókat érteték.
Üdv, László
Kivágtam egy mondatot
[szerkesztés]Ez az országgyűlés állapította meg azt a szabadságlevelet, amely 1949-ig a magyar alkotmány alapja volt. Úgy látszik, senkinek nem tűnt fel, hogy pl. Magyarország 1946-tól köztársaság. Azt pedig jó lenne forrásokkal alátámasztani, hogy pl. a két világháború között mennyiben tekintették a magyar közjog tudósai az Aranybullát a magyar alkotmánynak?--Linkoman 2006. január 31., 15:48 (CET)
Laptörténet szerint valaki az előbb módosította 1848-at 1949-re. Annyiban igaza volt, hogy az Aranybulla része a magyar történeti alkotmánynak, amelyet csak 1949-ben cserélt le az első írott alkotmányunk - hogy milyen, az ebből a szempotnból nem lényeges. - Serinde üzenet 2006. január 31., 15:50 (CET)
- Kedves Serinde, rendben, akkor írjunk 1848-at és azt, hogy Magyarország történeti alkotmányának a része.--Linkoman 2006. január 31., 15:53 (CET)
Szervusztok, én modosítottam 1949-re, mert a történeti alkotmányt, ekkor váltotta fel a kartális. Az 1848-as dátum semmi szín alatt nem keverhető ide, mert az áprilisi törvények nem érintették az Aranybullát. Sőt én gimnáziumban éppen azt tanultam, hogy ezek a törvények kiterjesztették az Aranybullában foglalt alkotmányos garanciákat a nem-nemesekre is. Az Aranybulla tehát jogi szempontból élt 1949-ig. (Mint ahogy a Magna Charta él mind a mai napig.) Üdv, László
- Bocsánat, de mióta azonos a magyar történeti alkotmány az Aranybullával? Továbbá: Magyarország 1946-tól köztársaság. Ez nem zavaró momentum?--Linkoman 2006. január 31., 16:14 (CET)
Amit nekem, nemjogásznak tanítottak jogból, azok alapján a magyar történeti alkotmány a következő elemekből tevődik össze:
- Aranybulla
- ősiség törvénye
- Pragmatica Sanctio
- 1848-as áprilisi törvények, melyek hatályát visszaállította a
- kiegyezés
- 1868-as törvényhatósági törvény
- trianoni szertődés egyes pontjai (nem részletezték, így gondolom, a területi hatály miatt)
- + nem hivatalosan a Hármaskönyv, ami sosem emelkedett törvényi erőre, de gyakorlatban használták.
Bővebben viszont nem tudom, úgyhogy itt egy jogtörténész segítsége kellene. - Serinde üzenet 2006. január 31., 16:54 (CET)
Linkoman: Nem azonos vele, de részét képezi, ahogy Serinde írta. A köztársasági államforma deklarálása legfeljebb kiegészítette, de nem tette semmissé a régi alkotmányt.
Egyébként ha jól emlékszem még a Vasvári béke is ide sorolható a vallásszabadság deklarálása miatt. A Hármaskönyv szerintem nem sorolható ide, de megpróbálok utánanézni.
Üdv, László
A bevezetőben megemlítettem, hogy az alkotmánybírák láncukon az Aranybulla egy másolatát hordják. Ez jól mutatja az Aranybulla máig élő szimbolikus szerepét. Üdv, László 84.2.210.126 2006. június 14., 15:41 (CEST)
Arany Bulla, Sárga Csillag?
[szerkesztés]A pesti zsidók erősen felháborodtak az új alkotmánybírók Bulla előtti eskütételén, mert az Aranybulla szövegében több antiszemita kitétel is van, pl. hogy "zsidók adóbérlők ne lehessenek" = minden zsidó kapzsi tolvaj. Ilyesmi manapság nem elfogadható. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.70.32.136 (vitalap | szerkesztései) 2006. július 14., 11:12
a pesti zsidóknak fölösleges kiakadniuk, az aranybullában [1] én csak ilyesmit találtam:
- 24. CZIKKELY.
- Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek.
- Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek.
- 1. §. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
hát ez a „csak országunkbeli nemesek” effektíve kizár mindenkit, nemcsak a zsidókat (meg a muzulmánokat, ha már őket is említik), mert már nincs olyan, hogy nemesség. (különben meg tényleg van még olyan ember, aki kamaraispán akar lenni? :) – Alensha 
üzi 2006. augusztus 3., 13:36 (CEST)
- Sajnos a sajtónak is szemet szúrt ez a nácibullás dolog, lásd:
- http://www.hetek.hu/?q=node/2251
Kiemeltcikk-státusz megvonása
[szerkesztés]Miért? Csak mert nincsenek külső linkek? – Alensha üzi 2006. augusztus 3., 13:36 (CEST)
Ebben a formájában már kifejezetten vitatható a cikk
[szerkesztés]- Lehet, hogy néhányan hisznek abban, hogy 1949-ig az Aranybulla volt a magyar alkotmányosság egyedüli alapja, de ez távolról sincs így. (vesd össze Szent Korona tan).
- Ami azt illeti ezt nem is állította senki. Üdv, László
- Alkotmányként agyondícsérni egy olyan középkori dokumentumot, amelynek egyetlen rendelkezése sem volt hatályos jog pl. 1920-ban, és amely egyszerűen nem ismerte a jogegyenlőség elvét, nem legitimizmus. Egyszerűen marhaság.--Linkoman 2006. november 21., 16:57 (CET)
- Bizonyára hallottál már a Magna Charta Libertatumról. Az mind ami napig az angol alkotmány része. Szegény britek nem tudják, hogy mekkora marhák. :D Mindegy. Ami tény az tény. Ez középiskolai történelem tananyag. Üdv, László
Hát, ez nem valami enciklipédikus válasz... Attól, hogy valami valahol valahogy van :-)), abból nem következik, hogy az másutt ugyanúgy, csak azért mert körülbelül ugyanakkor, ugyanúgy pergamenre írtak valamit... Ha valaki nekem tud egyetlen olyan cikket mondani, amely mondjuk 1875-ben - kiragadott évszám - élő rendelkezés volt, értve ezalatt nem azt, hogy benne volt a Corpus jurisban, hanem hivatkoztak rá, használták, és így tovább, az szóljon! – Kisregina vita 2009. január 26., 14:17 (CET)
anon szövege
[szerkesztés]Az Aranybulla 1. - III. Béla halála után idősebb fia Imre(1196-1204) örökölte a trónt, András (fiatalabb fia) pedig a pápának tett fogadalmat kapta örökül-> keresztes hadjárat vezetését a Szent földre.
- András az ezzel szerzett hatalmas összeggel segítségével szervezkedni kezdett bátyja ellen, és az ország megosztására kényszerítette-> ez a kűzdelem a királyi birtokállomány rovására történt, nyertesei a világi előkelök voltak-> adományok a meggyőzésükre - Imre halála után András szerezte meg a trónt
- II. András (1205-1235) alatt hadjáratok sorát indította--pl.: Szentföld, Halicsba, Havasalföld, Moldva,(Német Lovagrend behívása, majd kiverése) ám tartós eredményt nem tudott elérni
¤ hadakozása rengeteg pénzt és királyi birtokot emésztett fel
¤ várkatonaságon alapuló királyi haderő egyre gyengült (adományozások)
¤ így a király kénytelenné vált a bárói bandériumokra támaszkodni (Bandérium=bárók magánhadserege, mely a főurak saját zászlai alatt vonultak hadba.)
2. a.) - II. András uralkodása alatt a király birtokállomány hatalmas mértékben csökkent-> új birtokpolitika-> "új intézkedések"
- ezzel a királyi hatalom Szent István óta kialakult rendszere omlott össze - a király a regálékból származó bevételeket volt kénytelen növelni
(Regálé=királyi felségjogon szerzett jövedelmek) ¤ monopóliumok(só, pénzverés), adók, vámok ¤ kamara haszna: évenkénti pénzváltás + pénzrontás (kevesebb nemesfémet tartalmaz) ¤ pénzváltás és só kereskedelem bérbeadása a zsidó pénzembereknek - ország gazdasága fejlődött, de ez még nem pótolta a kieső jövedelmeket
b.) -1222-ben az Imre-párti bárók a birtokadományok miatt veszélyeztetett serviensek és várjobbágyok tömegeire támaszkodva a székesfehérvári törvénylátó napon érdekeiket védő oklevél kiadására szorították Andrást, így jött létre ez a aranypecsétes szabadságlevel
- serviensek= szabadságukat megőrző,saját földdel rendelkező réteg (11-13.sz.) - várjobbágyok= királyi vármegye katonaságaának tisztjei, akik nem részesei a közszabadságnak, így a vármegye-adományozás nehéz helyzetbe hozta őket-> jelentős részük a jobbágyságba süllyedt, kisebb részük a serviensekkel együtt a későbbi nemességbe olvadt (nemesség megnevezést 1267-től használják) - a birtokadományozások révén tehát a servienseknek mind birtokaik mind szabadságuk veszélybe került, mivel az egyre terjeszkedni vágyó nagybirtokosok ki akarták sajátítíni földjeiket, ill. katonai erejüket saját szolgálatukba állítani, mindez fokozaottan igaz volt a várjobbágyságra - védelmet csak a királytól várhattak - Aranybulla 31 pontja magábafoglalja: ¤ vármegyék adományozásának tilalma ¤ méltóságok halmozásának tilalma ¤ idegenek birtokszerzésének és hivatalviselésének a tilalma ¤ 31-ből 11pont a serviensek érdekeit biztosította: + adómentesség + bírói ítélet nélkül nem ítélhetők el + szabad végrendelkezés (király és a nádor felülbírálhatja) + csak az ország védelmében kötelesek hadba vonulni ¤ ellenállási záradék: egyházi és világi előljárok joga, arra az esetre ha a király megszegné az oklevélben megfogalmazottakat ¤ zsidó monopóliumok visszaszorítása 3. - az Aranybulla nem változtatott alapvetően a helyzeten Adrás folytatta korábbi politikáját - ám a 14. sz-ban ismét előtérbe került, mivel a serviensek itt megfogalmazott jogai a későbbi nemesség szabadságjogaivá váltak-> a bulla a nemesség alkotmánya - az Aranybulla nagy részében a már Szent István megfogalmazott jogelveket és jogtételeket iktatta törvénybe - az Aranybulában megfogalmazottakat több király újból megerősítette
--Lily15 üzenet 2007. április 10., 16:46 (CEST)
Számozás
[szerkesztés]Az aranybulla idézetnél -véleményem szerint- el vannak csúszva a számok. XXX-as az ellenálási záradék, pedig közismerten a XXXI. cikkely az ellenállási záradék. A serviensek elfogásáról szóló rész pedig tudomásom szerint a II. Nem igazán vagyok járatos ebben a témában, ezért egy témában jártas ember segítségét kérem. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Archie203 (vitalap | szerkesztései) 2012. április 25., 16:06
Valóban probléma látszik. A lap alján van egy MEK-link a szöveggel. Eszerint a 2. jól szerepel, de valóban a 31. az ellenállási záradék. De a 26. is a MEK-nél a 16., a 16. viszont a 30. Lehet még olyan probléma talán, hogy volt eredeti Aranybulla, majd több megerősítés, kérdés, hogy akkor változott-e a számozás. Nyilván ezt is világossá kell tenni a szövegben és a hivatkozásban is. Paulus Pontius Crassus vita 2012. április 25., 21:13 (CEST)
Az Aranybulla szócikk kiemelt státusza visszanyerésének kezdeményezése
[szerkesztés]Az 1222-es Aranybulla szócikk – mint vitalapján itt olvasható - 2004-ben megkapta a kiemelt státuszt és 2004. július 2-től 2004. július 18-ig szerepelt a Kezdőlapon. 2006. szeptember 21-én megvonták a kiemelt státuszt. Ezen témája-tartalma szerint kiemelkedő fontosságú szócikk több mint egy évtizede várja azon szerkesztőket, akik kezdeményezik a kiemelt státusz visszanyerését. Első lépésént a jó szócikk státusz elnyerését javaslom, s annak sikere után következhet a kiemelt fokozat visszanyerése. Wikitársakat keresek a kezdeményezéshez. – *feridiák vita 2017. december 15., 23:56 (CET)