Vita:Apollo–11

A(z) Apollo–11 egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2010. július 19. és 2010. július 22. (ajánló), 2018. július 19. és 2018. július 22. (ajánló), valamint 2024. július 18. és 2024. július 21. (ajánló) között
szerepelt a kezdőlapon.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2009. szeptember 25. – 2009. október 16. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Mdavid89 (vita), értékelés dátuma: 2010. április 14.

Csillagászati szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Mikor szálltak le pontosan? (ellentmondás)

A cikkben az volt, hogy 21-én, én közben kiegészítettem, hogy UTC szerint 20-án tették le a gépet.

Most így ellentmondás feszül itten.

Az igaz, hogy gyalog 21-én léptek rá (UTC).

-- nyenyec ☎ 2007. július 20., 04:38 (CEST)

Úgy tudom, UTC szerint 21-én, keleti parti idő szerint 20-án. lakeof 2007. július 20., 18:53 (CEST)

Kérdés: 1969-ből hogyan lett 2007? Nekem sem UTC sem CEST szerint se jön ki. Teichmann Farkas ^vita 2021. május 25., 18:11 (CEST)

Armstrong civil volt?

Az életrajza szerint 78 harci bevetést teljesített anno Koreában, ez az én fogalmaim szerint távol van a civiltől.

Minden időskála kérdése. A koreai háború (koreai bevetések) az 50-es években volt(ak), a holdraszállás pedig 69-ben. Közben leszerelt a seregből és emiatt "hivatalosan" civil NASA alkalmazott volt. Moonwalkr 2009. szeptember 14. 12:05 (CEST)

Külső megkeresés

Ezt az e-mailt kaptam ma. Mivel semmi közöm a témához és nem is értek hozzá, rátok bízom a kérést.

"Légy szíves, javítsd a nap cikke tartalmát. Mare Tranquillitatis geográfiai (szelenográfiai) fogalom. Ahová a Sas leszállt, az viszont a Tranquillity Base, tehát egy esemény helyszíne: a Trankvillitátisz támaszpont. Üdv, János"

– Mex 2010. július 22., 15:31 (CEST)

Nem merem leírni azt a szót, hogy „szőrszálhasogatás” :-) De az írott szövegekben és a közbeszédben is teljesen megszokott, ha valamilyen eseményt nem egy kötött földrajzi ponthoz, hanem egy tájegységhez, vagy geográfiai egységhez kötnek, pedig ismert a pont is. Képletesen szólva egy-egy esemény elmesélésénél is lehet húzogatni a zoom-ot, hol pontszerűen, hol szélesebb kontextusban megadva a történések helyszínét. Ha elfogadnánk a kérdező logikáját, akkor az sem lenne helyes, amikor visszatértek az űrhajósok a Földre és minden újság azt írta, hogy a leszállás a Csendes-óceánon volt (hanem Szamona mellett xy keleti/nyugati hosszúságon, meg északi/déli szélességen). Ezzel az erővel szinte semmit nem lehetne leírni, ami bizonyos földrajzi pontokhoz kötődik, de adott kontextusban nem fontos maga az a pont. Így például az amerikaiak nem Afganisztánban harcolnának, hanem mittudoménmilyen hegyi falu mellett az Charlie-point magaslaton. Sőt, azt sem lehetne mondani, hogy az ember leszállt a Holdon, hiszen az is egyfajta szelenográfiai (vagy legalábbis) csillagászati egység, hanem rögtön meg kéne határozni, hogy milyen ponton. De pimaszul vissza is dobom a labdát a kérdezőnek: hogy írná le pl. az Apollo-12 leszállását (vagy akár az összes többiét, amelyeknek a leszállóhelye nem kapott külön nevet)?

Én biztos nem írnám át. Persze ez csak egy vélemény. Moonwalkr ^vita 2010. július 22., 20:07 (CEST)

Egyetértek Moonwalkr-rel, nem kell átírni. misibacsi*^üzenet 2010. július 23., 07:23 (CEST)

A Hold helysínrajzán latin elnevezések szerepelnek. Ha angol cikket írunk, le lehet írni magyarázatként, hogy - > Sea of Calmness; magyarul is, hogy Nyugalom tengere. Mindháromra nincs szükség. Ez magyar nyelvű szócikk. Az Apollo 11 leszállása utáni évtizedben senki nem használta a latin név angol fordítását.

A másik kifejezés katonai jellegű: Tranquillity Base = Nyugalom tengere Támaszpont. Ez csak egy kis része a Nyugalom tengerének. Ez volt Armstrong első mondata: „Tranquillity Base here. The Eagle has landed” MZ/X ^vita 2015. február 22., 17:02 (CET)

A TÉVé szerpe

A szócikkben említés történik arról, hogy Nyugat-Magyarországon az Osztrák Televíziót nézték. Hadd tegyem hozzá, hogy én akkoriban Szegeden rendszeresen néztem a Jugoszláv Televíziót, a szakkommentátor Millivoj Jugin volt, – mérnökként említették. Az adások szerbhorvát nyelvűek voltak, de mégis informatívak; sokkal inkább, mint a magyar tömegtájékoztatás. Másik forrásom az Interavia folyóirat volt, amelyet az Országos Műszaki Könyvtárban lehetett olvasni.

MZ/X ^vita 2018. július 29., 17:27 (CEST)

Megvan: Milivoj Jugin MZ/X ^vita 2018. július 29., 17:34 (CEST)

Források

A cikk 2009. októberében kapta meg a Kiemelt státuszt. Azóta sok víz folyt le a Dunán és a forrásolása messze elmaradt a mai kor követelményeitől, valamint jópár halott link is volt benne. Teljesen átfésültem a cikket és megpróbáltam megfelelő színvonalra emelni a forrásokat, valamint a halott linkeket is kiírtani. Ha valaki ránéz, hogy még esetleg hol lát hiányt, az jó lenne. Moonwalkr ^vita 2023. március 8., 11:00 (CET)

Pontatlanságok, felesleges színezés

Bocsánat, ha kissé nyers leszek, még életemben nem szerkesztettem bele a Wikipédiába, úgyhogy nem is tudom, hogy miként lenne ezt érdemes csinálni, de: ez a szócikk hemzseg a pontatlanságoktól, és - ami szerintem nagyobb baj - a szerkesztő vagy szerkesztők valamiért úgy gondolták, hogy "hozzáköltenek" az amúgy szerintem önmagukban is elég érdekes történelmi tényekhez. Az ilyen habosítással több baj is van: a legfontosabb, hogy ezek jobb esetben olyanok, amik a rendelkezésre álló hiteles források alapján nem eldönthetőek, de részben sajnos némi repülési-égimechanikai tudással vagy a küldetés alapdokumentumai (Flight Plan, Mission Report vagy a Flight Data File elemei) alapján tételesen cáfolhatóak. Emelett nyilván valamilyen szintű színezése a történetnek akár helyénvaló is lenne - egy regényben. Példa erre - és lazán a témához is kapcsolódik - Tom Wolfe Igazak c. regénye, ami érdekes, szórakoztató, inspiráló - és végletekig elfogult, forrásműként vagy ne adj' Isten enciklopédia szócikk alapanyagául kevéssé használható. Ugyanez erre a szócikkre is igaz: még ha ki is gyomláljuk a valótlanságokat, szerintem az ilyen személyes véleményeknek nem sok keresnivalója van a Wikin. Nem szabad elfelejteni, hogy hogy ha mondjuk egy magyar iskolás gyerek azt kapja feladatául hogy csináljon egy posztert az Apollo 11-ről, akkor ez lesz neki a fő forrása, és ő nem fogja tudni magától kitalálni hogy hol húzodik a határ a tények és a szerkesztők fantáziája, személyes véleményei között. Csak egy példa, hogy milyen dolgok bökik a csőrömet: "Armstrong éles manőverezésbe fogott – a szorult helyzetre jellemző, hogy még arra sem maradt ideje a parancsnoknak, hogy az irányításnak jelezze a kézi vezérlés tényét" - és akkor lássuk, hogy miként nézett ki ez a valóságban: https://www.youtube.com/watch?v=xc1SzgGhMKc 15:28-kor vált át Armstrong "kézi vezérlésre", ami természetesen nem jelentette a számítógép kiiktatását, pl. az továbbra is aktívan segített stabilizálni az LM orientációját, és a süllyedési sebességet is a kiválasztott értéken tartotta a hajtómű tolóerejének szabályozásával. Az "éles" manőverezés - persze kinek mi az éles - meg 15:35 - 15:40-ig tart és mindössze annyi volt,hogy Armstrong kb. 10-15 fokkal lejjebb, nagyjából függőleges helyzetbe nyomta az LM-t, hogy az hosszúra szálljon. És nem azért nem jelentette ezt, mert szorult helyzetben volt, hanem mert pontosan tudta, hogy az MCC a telemetrián keresztül látja, hogy mi a helyzet: Kranz 15:39-kor nyugtázza a Controltól jövő infót, "Ok, Att Hold", Duke meg ebből rögtön tudta, hogy innentől kezdve Armstrong látás szerint megy, ehhez ők ott Houstonban nem sokat tudnak hozzátenni - ami ott történt, azzal valószínűleg a szimulációk során a csapat minden egyes tagja töbször találkozott már.

Na most, a fentihez hasonló dologból elég sok van, ráadásul én is csak egy-két részterülethez értek mélyebben. Lehet az, hogy csinálok egy hibalistát, és egy gyakorlott szerkesztő ez alapján kigyomlálja azt, ami arra érdemes. De arra is rávehető vagyok, hogy én magam átszerkesszem, de mint mondtam, bár tudományos cikket írtam már néhányat, de Wikit sosem szerkesztettem, ráadásul nekem ez elég nagy munka volna. Tudom, hogy nem szokták ezt szeretni, de pl. angol nyelvű Wiki oldal egész korrekten van megírva, onnan nem lehetne átemelni részeket? Meg igazából én is abból főzök, amit a NASA publikussá tett az évek során, szóval lehetne az Apollo 11-nek normális magyar Wiki oldala, ami még ráadásul saját termésű is, de akkor forrásként szerintem csak olyasmi dolgokat volna szabad használni, mint pl. Flight/Lunar Surface Journal, az ott található dokuk, meg az eredeti film- vagy hangfelvételek, végszükség esetén tűzközeli emberek önéletírásai (utóbbiakat erős forráskritikával). GGalfi ^vita 2023. március 27., 02:19 (CEST)

Szia! Értem a gondolatmenetedet és egy enciklopédiánál egyet is tudok érteni vele sőt egy ilyen "közös szerkesztésű" enciklopédiánál ennek a pluralizmusnak igazán van helye. Azért válaszolok, mert a dolog legtöbbje az én lelkemen szárad és természetesen én is érdekelt vagyok benne, hogy jobb és még jobb legyen a cikk, vagy akár minden más cikk is. Mentségként azért hadd hozzam fel, hogy nem csak néhány Mission Reportot olvastam el a témában és bár most nem fogok kutatást indítani, hogy honnan van a fenti kiszínezett történet, de talán éppen Buzz Aldrintól, aki valahol egyszer leírta (bocs, tollbamondta), hogy csak nézett a parancsnokára, amikor az belekezdett a manőverbe (hogy ennek mennyi az igazságtartalma, vagy mennyi volt belőle az utólagos élménybeszámolók sajátja, azt ne kérdezd és kérlek ne is rajtam kérd számon). De persze, egy ilyen helyen próbáljuk meg a szubjektumot minél inkább kizárni, ez teljesen rendben van. Megértem, hogy a Te értékrendedben és valószínűleg egy enciklopédia objektivitás-kereső értékrendjében egy Mission Report magasabb rendű, mint egy űrhajós (írók, szerkesztők és más - ahogy Te írod - tűzközeli emberek akár félemlékektől és noh dazu színezéstől sem mentes átiratában) visszaemlékezései. Ha a cikkben van hiba, az annak tudható be, hogy Buzz Aldrinnak és Neil Armstrongnak (no és az ő történetíróiknak) is elhittem, hogy az a tuti, amit leírtak. Hadd mondjam még egyszer: a cikk - és mellette szinte az összes űrkutatás témában íródott cikkem – rengeteg forráson alapul, ezt a példaként említettet (vagy sok más, nem említett, de az üzenetedből kiolvashatót) sem saját költészetem remekeként tettem bele, hanem valahol olvasva vettem át.

Ha csinálsz valamiféle listafélét, az mindenképpen segít az ügyön. Még ki is javítom az abban foglaltakat szívesen, bár nem tudom, hogy az mennyire hiteles, ha én magam írom át a kérdéses részeket, de nemigen lesz sok jelentkező, tehát technikailag mindenképpen előrelépés lehet. A "magán" e-mailemen is megtalálsz, ha kell.Moonwalkr ^vita 2023. március 27., 10:30 (CEST)

Minthogy a hozzászólónak nincs szerkesztési joga, és nincs gyakorlata sem, javaslom, készítsen listát a helyesbíteni kívánt állításokról.

Más téma: miért nevezzük Edwin Aldrint Buzz Aldinnak? Az űrhajózási cikkek teli vannak becenevekkel. Már a végén Farkas Bertalan is Berci lesz!

MZ/X ^vita 2023. március 27., 21:34 (CEST)

A saját szócikkénél leírtam anno: emberünk anyakönyveztette a Buzz-t, ezt használja elsődleges névként, ráadásul az egész világ így hivatkozik rá. Moonwalkr ^vita 2023. március 27., 21:43 (CEST)

Mielőtt belevágnék a szerintem korrigálandó dolgok felsorolásába, elmondom, hogy szerintem miként érdemes kezelni ezeket a kevesébé formális dokumentumokat, mint az interjúk, mások által írt önéletrajzok és hasonlók - főleg, hogy én, mint érdeklődő ember elég lelkes fogyasztója vagyok ezeknek is. Először is, egy példa, ami ugyan nem ehhez a küldetéshez kapcsolódik, hanem az Apolló-10-hez, de nagyon jól illusztrálja, hogy mennyire óvatosnak kell lenni az ilyen több évtizedes dolgokra történő, szóbeli visszaemlékezésekkel. Ott volt ugye az a mutatvány, amikor Cernan eleresztett egy SOB-t a LM felszállófokozatának szétkapcsolásakor. Ezt ő, a saját szájával - több interjújában is hallottam -, mindig úgy adta elő, hogy olyan vad pörgésbe kezdett a felszálló fokozat, hogy hat-hétszer látta elvillani a horizontot az ablak előtt. És itt van a filmfevétel az eseményről: https://www.youtube.com/watch?v=ntJp_cR9X6M (az amúgy nekem is újdonság, hogy ehhez a fedélzeti mikrofon hangját vágták alá, amin Stafford valamivel visszafogottabb morgolódását is lehet hallani). kb. 1:09-nál kezd meleg lenni a pite, és utána meglehetősen gyorsan lecsavar az LM egy 180-200 fokos fordulatot, utána meg már Stafford hathatós közreműködése során visszaterelődik az eredeti irányba. Szó se róla, ronda és elég veszélyes dolog volt. Ember legyen a talpán, aki holdkörüli pályán látja elvillani a leszállófokozat létráját az ablak előtt, és nem ijed meg ettől rettenetesen - de azért messze nem az az össze-vissza pörgés volt, mint amiről Cernan beszélt. És abban is biztos vagyok, hogy még csak nem is szándékosan színezte ki a sztorit. Egyszerűen ilyen az emberi agy, hogy vészhelyzetben azt a tíz valódi másodpercet, amíg az "upset" tart, azt ő egy sokkal hosszabb folyamatos és érthető módon elég rémisztő történésként élte meg. Amúgy nekem az a tapasztalatom, hogy azok az űrhajósok tudtak nagyon pontosan és tényszerűen mesélni interjúhelyzetben, akár még hetven-nyolcvan évesen is, akiknek előtte komoly berepülői tapasztalata volt (pl. Stafford, Collins, Lovell, Armstrong, Haise,...) és a "mezei" vadászpilóták hajlamosabbak voltak bizonyos dolgok felnagyítására. Gondolom e mögött az lehet, hogy a berepülőket éppen arra tanítják, hogy amikor egy olyan feladatról jönnek vissza, ahol egy-két eléggé hajmeresztő dolog is történt velük, arról nagyon pontosan tudjanak beszámolni, hiszen ez kell ahhoz, hogy az adott hibát legyen esély kijavítani. Ha könyvben íródik le valami, az nyilván egy fokkal jobb, hiszen azt azért több szem is látja (jó esetben), de akár interjú, akár könyv, szerintem érdemes lenne azt az elvet követni, hogy csak az az érdekesség, anekdota kerüljön be a szócikkbe, amit azért legalább két független forrás megerősített, vagy az eredeti film- és hangfelvételek, ezek átiratai igazolni tudnak. És pontosan ezért ajánlgatom a Journalokat, mert ott nagyon jól össze vannak szedve az adott eseményhez kapcsoldó mindenféle dolgok, beleértve pl. debriefingek anyagait is, ami az űrhajósok azon melegében, repülés után rögzített beszámolói.

És ilyen értelemben egyébként bennem kialakult egyfajta bizalom néhány könyv iránt. Ilyen pl. a Collins saját enkezével megírt könyve, a "Chariots of Fire", vagy a Hansen által írt könyv Armstrongról (First Man): ezekben nem szaladtam bele olyan állításba, ami ellentmondásban lenne az általam megismerhető tényekkel, úgyhogy elhiszem azt is nekik, amit én magam nem tudok leellenőrizni. De ez szubjektív dolog, úgyhogy bármennyire is szeretem ezeket a könyveket, én még ezeknél is érvényesíteném a keresztellenőrizhetőség feltételét amennyiben egy enciklopédia-szócikk szerkesztéséről van szó.

A következő hozzászólásban meg már tényleg elkezdem a listát is, csak azon nekem is dolgoznom kell, éppen a fentiek miatt. GGalfi ^vita 2023. március 29., 21:04 (CEST)

Csak egy apró dicsekvés, érdekességképpen: a Hansen könyv utolsó magyar nyelvű kiadását én fordítottam nagyrészt magyarra:):):) Moonwalkr ^vita 2023. március 29., 21:52 (CEST)

Gratulálok, nem könnyű fába vágtad a fejszédet, tekintve, hogy űrhajózási terminológiának nem nagyon van hivatalos vagy legalább elviselhetően jó magyar fordítása, én legalábbis nem tudok róla. Én már az "engine burn"-nel is bajban vagyok, amit élőbeszédben hajtómű-égetésnek hívok, de azért ez egy kicsit hülyén hangzik. Szívem szerint gyorsításnak mondanám, de az meg ugye relatív dolog, pl. a Hold körüli pályára állás az a Holdhoz képest lassítás volt. És ez még csak az egyszerűbb eset. Mit csinál az ember olyannal, hogy "Trans Earth Injection", földöntúli injekció? :) De majd megveszem a magyar kiadását a First Man-nek - olyanom úgy sincs még -, és megnézem, hogy mi volt erre a megfejtésed... GGalfi ^vita 2023. március 30., 14:09 (CEST)

Nem javasalom az angol kifejezést használni magyar szövegben, éppígy nem javaslom a tükörfordítást. Szép magyar nyelven le kellírni az eseményt, vagy az eszközt.

engine burn = hajtómű műkötetése

Trans Earth = olyan művelet, amely megváltoztatja az eszköz mozgásállapotát a Föld gravitációs terében (pédául távolodását)

injection = beszúrás. Itt úgy kell értelmezni, hogy a hajtómű üzemeltetése megváltoztatja az impuklzus (mozgásmennyiség) értékét. d(m.v) ahol az m tömeg kibocsátását jelenti, a v a sebesség megváltozását. Figyelembe véve, hogy a rakétaegyenlet értelmében ha tömeg kibocsájtás történik, olyankor az űreszköz tömege is csökken (Ciolkovszkij). MZ/X ^vita 2023. április 5., 12:38 (CEST)

És egy kis korrekció, mert nem tudom utólag szerkeszteni a hozzászólásaimat: Michael Collins általam sokra tartott könyve természetesen "Carrying the fire". GGalfi ^vita 2023. március 30., 14:14 (CEST)

#1

Akkor kezdem az elejétől:

A leszállóhely kiválasztása

1. "Ne legyenek kráterek és nagyobb kövek rajta." - a hivatkozott NASA összefoglalóban csak a kráterek szerepelnek, de kövek nem, és nem véletlenül. Ugyanis a fotók, amiket használtak a leszállóhely kijelöléséhez (Lunar Orbiter + szerintem Apollo 8, 10 is) a felbontása 20-30 méteres volt, tehát alkalmatlan arra, hogy a kövesség alapján szelektáljanak.
2. "Megközelíthetőség: a leszállás útvonalába ne essen nagyobb domb, hegy, szakadék, vagy mélyebb kráter, amely a leszállóradar számára hamis magassági adatokat jelezne." - a leszállóradar dimbes-dombos terület felett is helyes adatokat szolgáltatott, hiszen éppen az volt a feladata, hogy a talaj feletti magasságot mérje. A probléma az volt, hogy az LM szoftverének (Luminary) korai verziói tökéletes gömb alakú Holddal számoltak, ami összezavarható lett volna egy hegyes-völgyes területről származó radarjellel. De az Apollo 13-tól kezdve a Luminary-nak már előre meg lehetett adni egy öt vagy hat pontból álló domborzati profilt, amiből így a fedélzeti számítógép pontosabban tudta számolni a leszállóhelyhez képesti magasságot. A J-küldetésekig már akkora lett a bizalom ez iránt a rendszer iránt, hogy mindegyiket szó szerint a hegyek közé küldték be, az Apollo 15-nél meg ráadásul a bejövetel utolsó szakaszában kellett átrepülni probléma nélkül a leszállóhelyhez képest 3000-4000 méter magasságú domborzat fölött.
3. "Starthalasztás: a földi start késése esetén is elérhető legyen." - itt szerintem a "késés" az egy hónapos csúszást jelent. Ez alapján a doksi alapján: https://history.nasa.gov/afj/launchwindow/lw1.html ugyanis volt egy 2.5 órás indítási ablak a start napján bármelyik leszállóhelyre, viszont ha az nem jött össze, a következő ablak csak egy hónap múlva nyílt ki - ha egyáltalán kinyílt, mert nagyobb szélességeken levő leszállóhelyekhez csak az év egy szakaszában volt biztosítható a szabadon visszatérő odaút.
4. "A megközelítés és az üzemanyagtakarékosság szempontjai pedig kijelöltek a holdi egyenlítő mentén egy 10° – délre is 5°, északra is 5° – széles sávot, ahová a keresés kiterjedt." - nem a megközelítés volt a szempont, ez a sáv nem garantált semmit ennek kapcsán, volt ezen belül is hegy, és megfordítva, jó nagy síkságokat is lehet találni ezen kívül (Mare Imbrium, pl.). Az elsődleges szempont a szabadon visszatérő pálya volt, ez még a ±5° sávnál is szűkebbre szabta a lehetőségeket (lásd a fenti Launch Window dokumentumot). Persze az üzemanyag másodlagosan szempont volt, mert az is érzékeny volt valamennyire a É-D szélességre. Nagyobb szélességeken ugyanis 24 óra Holdon töltött idő után a leszállóhely a Holddal együtt "kiforgott" volna a CSM pályasíkja alól annyira, hogy azt az LM felszálláskor már nem tudta volna biztonságosan korrigálni, ezért helyette a CSM-nek egy kb. 100 ft/sec-os korrekciós manővert kellett volna végezni. Ez persze kicsi volt a LOI és TEI 3000 ft/sec-os égetéseihez képest, de az első leszálláskísérletnél akkora ráhagyásokat akartak, amekkora ésszerűen lehetséges.
5. "...mivel a holdutazók nyugatról keletre kerülték meg az égitestet..." - keletről nyugatra. Valahol a Mare Smythii környékén bukkantak elő a Hold mögül, azután Mare Fecunditatis, és onnan a Nyugalom Tengere, végül a keleti 10°-os meridián környékén keresztezték a terminátort és kb. fél óra éjszakai repülés után eltűntek megint a Hold mögött.
6. " A 10° széles és 90° hosszú sávot tovább szűkítette az a holt zóna, amelyet a holdkomp befut a Hold mögül előbukkanó űrhajóval való rádiókapcsolat újra felépítéséhez szükséges idő alatt." - ugye valamivel több mint 180° kelet-nyugati irányban az a tartomány, ahol a keringő űrhajó - akár az LM, akár a CSM - rálát a Földre. A Flight Journalból látszik, hogy az AOS (Acquisition of Signal) előre számolt idejéhez képest másodperceken belül megkezdődött a szóbeli kommunikáció és a telemetria is működött igen hamar. Amihez idő kellett, az nem a normál rádiókapcsolat, hanem a radaros nyomkövetés: ehhez perceken keresztül figyelni kellett az LM sebességének a változásait. Az Apollo 11 esetén az AOS és a PDI (Powered Descent Initiation, égetés a leszálláshoz) között volt erre kb. negyed óra, ami elegendő volt arra, hogy meggyőződjenek a leszállás biztonságos voltáról, de semmi több. Az Apollo 12-nél, ahol már nem csak az volt a feladat, hogy ne üssenek egy újabb krátert a Holdon, hanem hogy pontosan is szálljanak le, ott pont ezért jelölték ki a nyugati féltekére a leszállóhelyet, mert így több idő maradt a nyomkövetésre, ergo pontosabb infók alapján tudták update-elni a fedélzeti számítógépet.

UPDATE az 1. ponthoz: a minap volt egy üzenetváltásom Fred Haise-zel, valami más, eléggé technikai kérdésemre adott válaszában kitért erre is, és szó szerint ezt írta: "We did not have definition from orbital photos of rocks that would still be large enough to be a hazard".

Folyt. köv. GGalfi ^vita 2023. április 3., 01:56 (CEST)

#2

A legénység kiválasztása

Próbáltam otthon megkeresni Michael Cassutt: Deke! című munkáját, csak valahova elhánytam, pedig abban nagyon világosan elmesélte Slayton, hogy milyen megfontolásokból nőtt ki a rotációs rendszer a Gemini program elején, és persze azt is, hogy konkrétan az Apollo 11-nél ez és más egyéb szempontok miként jelölték ki az első Holdra lépő embert. Úgyhogy most lesz olyan, amit emlékezetből írok, meg olyan is, amit az előttem levő First Man alapján.

1. "Deke Slayton azonban szívesen felrúgta volna a rotációt" - A Cassutt-könyvben pont fordítva meséli el Slayton: amíg Grissom életben volt, addig valóban őt tekintette a favoritnak - ahogy a szócikkben is írva van -, de '67 januárja után már nem volt számára konkrét kiválasztott, csak az űrhajósok egy szűk csoportja mint lehetséges parancsnokok (Borman, McDivitt, Stafford, Armstrong, Conrad). Schirra nem volt benne ebben a körben, de erről majd később. Viszont a NASA-menedzsment próbált valamennyire nyomást gyakorolni Slaytonra, hogy az első leszállás-kísérlethez legyen "cherry picking" és a legjobb személyzetet válogassa össze. Slayton ellenérve az volt, hogy az hogy az Apollo-11 tényleg megpróbálhatja az első leszállást, az csak 10-es sikeres lezárultával, azaz '69 májusában fog véglegesítődni. Emellett senki sem adott 50%-nál nagyobb esélyt sikerre, szóval lehetett volna éppúgy az Apollo-12, vagy akár 13-as parancsnoka az első Holdra lépő ember (a 13-at adott esetben előre tudták volna hozni '69 végére, hogy teljesüljön a Kennedy által kijelölt határidő). A Cassutt-könyvben ez nem szerepel, de Borman több interjúban is elmesélte, hogy '68 vége fele volt azért informális megkeresés az irányába arról, hogy mi lenne ha az Apollo-8 után vinné az 11-et is, de ő maga ezt ilyen-olyan okból visszautasította. Az én olvasatom, hogy a NASA felsővezetése számára Borman volt favorit - többek között az Apollo-1 katasztrófájának kivizsgálásában és CSM újratervezésében végzett munkája miatt -, Slayton meg tartotta volna magát a rotációhoz, a fenti érvek miatt.
2. " Wally Schirra (Apollo–7), Frank Borman (Apollo–8), Jim McDivitt (Apollo–9). Aztán ahogy ezek a parancsnokok lerepülték a maguk Apollo küldetését, sorban jelentették be, hogy nem kívánnak több űrrepülést tenni." - ez sem Schirra, sem McDivitt esetében nem így volt. Az okát nyilván nem tudom, de Schirrát a teljes űrhajóspályafutása alatt egy kicsit "mostohagyerekként" kezelte a NASA. Az is már jelzésértékű, hogy az utolsó előtti Mercury-repülést kapta, ráadásul a Gemini-programban McDivitt, mint újonc, hamarabb lett parancsnok, mint ő. Azután volt olyan helyzet, amikor Schirrát tartalékparancsnoknak jelölték Grissom mögött az AS-204-re, ami azért alapvetően szopatás kategória volt a seniority-ben második helyen álló űrhajós nézőpontjából. És azért az is kiderült valamelyik vele készült interjúból, hogy - bármennyire is egy jókedélyű, vicces alak volt -, azért ezek a dolgok nem estek jól neki, és ez is benne volt abban, hogy már jóval az Apolló-7 repülése előtt bejelentette, hogy az lesz neki az utolsó repülése. Egy szó, mint száz, valószínüleg Slayton sosem tekintette a jó öreg Wallyt jelöltnek a G-küldetés parancsnokául. McDivitt az bonyolultabb ügy: egyrészt való igaz, David Scott szerint neki már az Apollo-9 repülése során privátim panaszkodott, hogy kicsit ki van égve. Viszont - azt hiszem ezt is a Cassutt-könyvben olvastam -, hogy Slayton felajánlotta neki, hogy az Apollo-13-on lehetne LMP Shepard parancsnoksága alatt. McDivitt ezt - aki azért alapvetően katonatisztként gondolkodott - valamennyire érthető módon visszautasította, de nem ment messzire, a NASA menedzsmentjében talált magának egy elég komoly feladatot, ő lett az Apollo Program Manager. De akár így, akár úgy, az Apollo-11 fedélzetén biztosan nem repülhetett volna, mert az Apollo-9 március közepén szállt le, és négy hónap kevés lett volna ahhoz, hogy felkészüljön az első holdraszállásra.

GGalfi ^vita 2023. május 13., 01:10 (CEST)

#3

Felszállás; Odaút és Hold körüli pályára állás

1. "Az Apollo–11 1969. július 16-án 14:32-kor (UTC), (helyi idő szerint 9:32)" - a start időpontja helyi (EDT szerinti) időben valóban 9:32 volt, de ez UTC-ben 13:32-nek felel meg. EDT a keleti parti nyári időszámítás, az meg 4 óra mínuszban van az UTC-hez képest. A Mission Report érdekes módon EST 8:32-t ad meg (lehet, hogy akkoriban még nem használták Floridában a nyári időszámítást), de megadja a GMT 13:32-t is.
2. "Az utazás első lépcsője a Föld körüli pálya volt, másfél fordulatnyi időt töltöttek itt el az űrhajósok, amíg minden rendszert le nem ellenőriztek. A rendszertesztek után – miután megbizonyosodtak róla, hogy minden működőképes – az S-IVB újraindításával gyorsítottak. Az űrhajó a szabad visszatérés pályáján indult a Hold felé." - ezzel csak az a bajom, hogy szerintem egy kicsit félreérthetően van megfogalmazva. Nekem azt sugallja, mintha az űrhajósok indították volna újra az S-IVB-t, pedig ehhez egyetlen gombot sem kellett megnyomniuk, minden automatikusan történt a hordozórakéta fedélzeti számítógépének (LVDC) vezényletével, a személyzet csak nyomon követte, hogy rendben mennek-e a dolgok. Az LVDC egyébként annyira okos volt, hogy még a TLI-égetés indítási paramétereit (gyújtási időpont és orientáció) is ki tudta dolgozni önállóan. Vészhelyzetben persze a bal ülést elfoglaló parancsnok át tudta volna venni az irányítást az LVDC-től, de erre a 9 darab, emberes holdküldetés egyikén sem került sor.
3. "...anyaűrhajó a kereszttengelye körül 180°-os fordulatot végzett (azaz innentől kezdve menetiránynak háttal repült)" - Űrben, pláne transzlunáris pályán nem nagyon van értelme menetirányról beszélni, de egyébként még az együttlevő CSM-SIVB együttest pár perccel az TLI után a földről irányítva beforgatták a dokkolás szempontjából kedvező irányba (tippjeim ennek okára: fényviszonyok; High Gain Antenna rálásson a földre; az LM extrakció után ne kelljen túl sok tornamutatványt végezni a szétválási égetés előkészítéséhez). A Flight Journalból meg a konkrét számok is látszanak, ugyanis az űrhajósok GET001:44:30-kor kapják meg TLI-vel kapcsolatos irányszögeket (arra kell rákeresni, hogy "TLI PAD"). Ezek a szögek a küldetés elején az indítási pályasíkhoz voltak igazítva, magyarul a Roll, Pitch, Yaw hármasból az utolsó - Yaw - mutatta meg, hogy adott fázisban mennyire mutat a rakéta a saját mozgásának a síkjába. A TLI-égetés kezdetén ez ugye 1° fok volt, vagyis majdnem tökéletesen az eredeti parkolópálya síkjába történt a gyorsítás, de a CSM-SIVB szétválás során ugyanez 41°volt, vagyis az egész komplexum ekkor erősen oldalogva haladt. Persze légüres térben ez nyilván senkit sem zavart.
4. "A fenti manőverek miatt az űrhajóegyüttes 6 m/s-ot lassult, ezt később pályaközi korrekcióval kellett kompenzálni, hogy a hajó végig a szabad visszatérés pályáján haladjon." - Ez így sehogy sem jó, akárhonnan nézem. Abszolút értékben - mármint ha az űrhajó Földhöz viszonyított sebességét tekintem - akkor a CSM-SIVB szétválás és az LM extrakció közötti egy órában az űrhajó kb. 8400 ft/sec-et, azaz olyan 2800 m/sec-et lassult, hiszen egy nagyon elnyúlt ellipszispálya kezdeti szakaszán volt, gyakorlatilag szabadesésben. Ettől a szabadoneső pályától a legdurvább eltérést az LM extrakció okozta, ami 1ft/sec, azaz 0.3 m/sec volt. Az a 6 m/s-os(egész pontosan 19.7 ft/sec-os) elkerülő manőver (evasive mnvr) azért kellett, mert az eredeti terv szerint is két lépésben tervezték beállítani azt a transzlunáris pályát, amelynek a Hold-közelpontja ideális esetben 60 tengeri mérföldön van. A TLI-égetés önmagában nem biztosított volna elég pontosságot a Hold-felszín ilyen szintű kicentizéséhez, ezért azzal először egy olyan szabad visszatérő pályára célozták, aminek a Hold-közelpontja kb. 900 tengeri mérföldön, azaz majdnem 1700 km magasan van. És - mivel a TLI-égetés kellő pontosságú volt - ezt a pályát vitték le végül az elkerülő manőverrel 60NM-re a Hold-felszín fölé, ami még mindig szabadon visszatérő volt. A TLI-égetés szerintem lenyűgőző pontosságát azért megmutatja, hogy az elkerülő manőverre a repülési tervben is 15.6 ft/sec szerepel, és ez módosult a valóságban 19.7 ft/sec-re. 4ft/sec eltérés kb. 10000 ft/sec-nyi TLI gyorsítás után nem rossz eredmény! A fenti számok zömét egyébként meg lehet találni a Mission Report 74-75. oldalán, ott az is látszik, hogy a szabad visszatérő pálya feltételei a TLI-től egészen a Hold körüli pályára állásig végig adottak voltak.

GGalfi ^vita 2023. június 16., 20:22 (CEST)