Vita:Andrei Șaguna

Látom, vannak szerkesztőink, akik számára az Index bulvárrovata történeti forrás. Az egyetlen ok, amiért a kolléga idelinkelte a Jobbik által inspirált Index-cikket (a „Bulvár” kategóriából), az a „magyarellenes” minősítés, amelyet ő nyilván szeret. (Egyébként láthatólag nem módosított a cikken, tehát „forrásnak” a hely nem igazán forrás – szerencsére.) Valójában Şaguna úgy került az ügybe, mint Pilátus a krédóba (a napi politikai gyűlöletkeltés krédójába). Akik ismerik a 19. század Erdélyét, tudhatják, hogy semmivel sem volt úgymond „magyarellenesebb”, mint bármely más akkori román politikus vagy értelmiségi (nota bene a cikkförmedvény által pozitív ellenpéldaképp említett Rebreanut több joggal lehetne így minősíteni). A „hírhedten” jelző külön hermeneutikai bája, hogy épp azáltal válik széles körben „hírhedt”-té, hogy mi (ők) denunciáljuk/-ják. Aki Şagunát (egyébként a jobbikos körökben nyilván nem trendi Eötvös iskolatársát és barátját) ismerni szeretnék, olvassák Hitchens elfogult, de iszonyat részletes életrajzát vagy Johann Schneider nemrég megjelent, okos könyvét.

Az indexes szerző egy vonatkozásban vagy a Wikipédiát használta forrásként, vagy az itt található szöveg forrását (a stílusa alapján gyanítom, hogy egy régi szöveg átvétele), mégpedig hogy: „1865-ben részt vett a kolozsvári gyűlésen és kérte, hogy Erdély és Magyarország elkülöníttessék” – nos, az eredeti szerző itt erősen ideologikusan fogalmaz, tekintve, hogy 1865-ben Erdély és Magyarország külön volt.

Talán szemléletes, ha így teszem föl a kérdést: létezik-e vajon olyan személy, akinek a románok szívesen állítanának szobrot és a Jobbik nem tüntetne ellene. Bariţ? Murgu? Ugyan, hiszen szerkesztőtársunk a Deák-párttal egy ideig még 67 után is együttműködő Gozsduról egy olyan szócikket volt képes rittyenteni, ami felér egy bemószerolással a helyi alapszervezetnél. – Auguste 2008. október 24., 21:18 (CEST)Válasz

A Pallas Nagy Lexikona szócikke a mitropolitáról

Legutóbbi hozzászólás: 16 évvel ezelőtt3 hozzászólás2 résztvevő

„Saguna András, román metropolita, szül. Miskolcon 1809 jan. 1., megh. 1881. Budapesten jogot végzett, Manilovics verseci szerb püspök rábeszélésére az egyházi rendbe lépett és Versecen a görög keleti teologia tanfolyamán elvégezvén, a püspök udvari papja és a verseci teologiai intézet tanára lett. Minthogy a görög keletiek egyházában csak szerzetes lehet püspökké és az embiciózus S. erre vágyott, belépett szerzetesként a hopovai zárdába, hol szerzetesi szokás szerint a keresztségben nyert Anasztáz nevét Andrásra változtatták. Amint õt Sztratimirovics szerb patriárka megismerte, maga mellé vette titkárul s a karlócai szemináriumban tanárul alkalmazta és szerzett érdemei alapján a dúsgazdag kovili zárda archimandritájává, apátjává tette. 1846 jun. 27. az erdélyi román püspökség vikáriusa és 1847 dec. 2. püspökévé lett. A szabadságharc idején csatlakozott Sztratimirovics pátriárkához, illetõleg a szerveknek magyarellenes mozgalmához és részt vett mindazon fondorlatokban, bécsi, olmützi stb. deputációkban, melyek mind a magyar érdekek ellen irányultak. Az abszolutizmus alatt is ezt, a bécsi akkor irányadó körök elõtt kedves irányt és politikát folytatta, minek jutalmául bárói rangra emelték. Egyháza érdekében hasznos és fontos tevékenységet fejtett ki: a román iskolaügyet rendezte, a tehetséges román ifjak külföldi iskolázását elõmozdította, az egyházi ügyek rendezésére 1860. és 1864. zsinatokat tartott és 1864 dec. 24. keresztülvitte a görög keleti román egyháznak a göröt keleti egyháztól való teljes elválasztását, mely az utóbbinak anyagi hátrányával járt, és mint a magyarországi és erdélyi összes románok metropolita-érseke az "erdélyi románok metropolitája" címet nyerte. Ezzel is az erdélyi unio ellen demonstrált és ez a sérelmes cím ma is érvényben van. 1863. készségesen bement a "Reichsrath"-ba.” [1] (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a „rittyentgető” User:Auguste már nem első alkalommal próbál „összehomályosítani” egy szócikket.)– Mazarin^{(itt meggyónhatsz)} 2008. október 24., 23:07 (CEST)Válasz

Mazarin, nem szívesen állok veled megint szóba, de akkor megmagyarázom:

Ez nem kontárkodás, hanem a sablonnak értelme van: az, hogy ez is egy bizonyos véleményt fejez ki. A lexikonban tények kellenek.

A kontárkodás kifejezést pedig visszautasítom.

Nem várom válaszod, kérlek, kíméld meg a vitalapomat magadtól.--Linkoman ^vita 2008. október 24., 23:39 (CEST)Válasz

OK, nem törlöm, maradjon itt, mint nevetséges közreműködésed bizonyítéka. Mert: 1. Ez itt nem szócikk, hanem vitalap. 2. A Pallas Nagy Lexikona nem mindenben elavult. Vannak olyan szócikkei, nagyon sok, amelyek nem avultak el. Általában azok a tudományos szócikkei avultak el, amelyeket a korszerű tudomány túlhaladott, de a korabeli személyekről szóló szócikkek ma is nagyon jól használhatók.– Mazarin^{(itt meggyónhatsz)} 2008. október 25., 09:54 (CEST)Válasz

Lopova, Hopova

Legutóbbi hozzászólás: 10 évvel ezelőtt2 hozzászólás1 résztvevő

Gyanítom, hogy a szócikkben szereplő Lopova valójában Lippa, másik nevén Lipova. Itt van zárda, a szomszédban települést neveztek el Șagunáról. Bizonyítékom nincs, mint ahogy Lopovának és Hopovának sincs nyoma. --Sepultura ^vita 2013. december 28., 19:50 (CET)Válasz

Vagy Hopovo https://sr.wikipedia.org/sr-el/Манастир_Ново_Хопово Ennek alapján: http://www.crestinortodox.ro/sfinti/andrei-saguna-125595.html --Sepultura ^vita 2013. december 28., 20:09 (CET)Válasz