Vita:A román nyelv szókincse

A(z) A román nyelv szókincse egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2017. szeptember 18. és 2017. szeptember 21. (ajánló), valamint 2024. július 29. és 2024. augusztus 1. (ajánló) között
szerepelt a kezdőlapon.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2008. május 5. – 2008. június 14. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

A kiemeltszavazás eredménye

Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/A román nyelv szókincse. Szajci ^reci 2008. június 14., 21:02 (CEST)

Milyen jogon törültök ki forrásokra alapozott információkat, és mely források alapján? Amator linguarum ^vita 2017. szeptember 19., 12:04 (CEST)

„Csak a románban fennmaradt szavak” bekezdés

A szövegben ez állt: "Hozzávetőleg 100 olyan latin szó van, amely csak a románban maradt fenn. Ilyenek például a felicem > ferice ’boldog’(...)"

A példát kiemeltem a szócikkből, mert a felice szó az olaszban is "boldog' jelentésben használatos, úgyhogy kétségesnek tűnik az állítás igazságtartalma, hogy a latin tő származéka "csak" a románban maradt volna használatban. Másrészt a latin tő nem felicem, hanem felix. Ragold ^vita 2017. szeptember 18., 12:35 (CEST)

Ha olyan nagy nyelvész vagy, tudhatnád, hogy a felix nem tő, hanem a szó töve felic, és hogy a román alak azért ferice, mert a felicem tárgyesetű alakból származik [lásd ferice szócikk, a DER-ben (román etimológiai szótár)]. Amator linguarum ^vita 2017. szeptember 19., 12:04 (CEST)

Az olvasható, hogy „Hozzávetőleg 100 olyan latin szó van, amely csak a románban maradt fenn. Ilyenek például a lingula > lingură ’kanál’, ovem > oaie ’birka’, placenta > plăcintă ’lepény’ szavak.”

Jól látom, hogy ez a hoax-gyűjtemény kiemelt cikk lett? Csak két példa a szamárságra:

Az ovis (és nem ovem, ami accusativus!) párhuzamai számos indoeurópai nyelvben fellehetőek, pl. a görög o(w)is, a litván avis, a lengyel owca (de a délszláv nyelvekben és az oroszban is hasonló!). Ami a lepényt illeti, a szerző ezek szerint nem hallott a palačinka/palacinka/palacsinta szóról. – Rosszkornyifog ^vita 2017. szeptember 18., 15:21 (CEST)

Hol van az a szócikkben, hogy a felsorolt szavak nincsenek meg más indoeurópai nyelvekben? Az van benne, hogy olyan latin szavak, amelyek az újlatin nyelvek között csak a románban maradtak fenn. Ha te is olyan nagy nyelvész vagy, mint Ragold, akkor tudhatnád, hogy az oaie az ovem accusativus alakból származik [lásd oaie szócikk, a DER-ben (román etimológiai szótár)]. Úgy látszik okosabb vagy a magyar etimológiai szótáraknál is, mivel jobban tudod, mi a palačinka/palacinka/palacsinta szavak eredete (lásd például Zaicz Gábor (főszerk.) Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta. 2006.: „palacsinta [1577] Román jövevényszó, vö. román plăcintă, (szóvégi névelővel) plăcinta ’béles, rétes’, nyelvjárási ’lepény, lángos, palacsinta’. A román szó a latin placenta ’lepény; kalács’ főnévre vezethető vissza. A magyarba a román szó szóvégi névelős alakja került, vö. áfonya. A románban eredetileg valamilyen tejjel készült lángos- vagy lepényfélét jelölhetett, melyet hús mellé fogyasztottak. A palacsinta szó a magyarból átkerült a németbe, vö. ausztriai német Palatschinke ’palacsinta’, és más szomszédos nyelvekbe, vö. horvát-szerb palačinka, cseh palačinka, szlovák palacinka: ’ugyanaz’.” Amator linguarum ^vita 2017. szeptember 19., 12:04 (CEST)

Nem értem én sem. Most mindegy, hogy mi a tő, de ha az olaszban a felice, a spanyolban a feliz fennmaradt, akkor nem igaz az, hogy csak a románban maradt fenn. Zerind ^üzenőlap 2017. szeptember 19., 12:22 (CEST)

Meggondolva a dolgot, a ferice szó esetében egyetértek veletek, bár nem én szoptam ki az állítást a kisujjamból, hanem a megadott forrásban van. Úgy látszik, az tévedett. Ki is iktatom a szót.

Általános témára terelve a szót, jó lenne, ha a fentiekhez hasonló nagy belepiszkálások előtt megbeszélnénk a dolgokat az illető szócikk fő szerzőjével/szerzőivel. Erre is jó a vitalap. Amator linguarum ^vita 2017. szeptember 19., 13:22 (CEST)

Azt miből látjuk, hogy a palacsinta szóvégi névelősből került a magyarba? Köszi Capras Dávid ^vita 2021. június 27., 00:57 (CEST)

Én nem tudom megmondani. A fentebb idézett etimológiai szótár szerzőjétől kéne megkérdezeni. Amator linguarum ^vita 2021. június 27., 11:09 (CEST)

Trák–dák szamárság

A szócikk szerint „A legelterjedtebb elmélet szerint a román nyelv szubsztrátuma trák-dák, de, mivel a trákok és a dákok nyelve nagyon kevéssé ismert, az ebből megmaradt szavakról csak feltételezni lehet, hogy ez a származásuk.”

Jaj, konkrétan egy sor dák növénynevet ismerünk, tehát a kutatás pontos ismeretekkel rendelkezik a nyelvről. A thrák és dák névanyagból valójában semmi sem került át a román nyelvbe. – Rosszkornyifog ^vita 2017. szeptember 18., 15:53 (CEST)

Az neked elég ismeret egy nyelvről, hogy növénynevek maradtak fenn belőle, és más semmi? Amator linguarum ^vita 2017. szeptember 19., 12:04 (CEST)

Hihetetlenül agresszív vagy, de válaszolok. Ismerünk szórványemlékeket, pl. dák kifejezéseket a római hódítás utáni feliratokról, akárcsak dák szavakat ógörög és latin nyelvű munkákból. Lényegesen több dák szót ismerünk, ahány magyar szóról tudunk Szent István előttről. Tehát túlzás azt állítani, hogy a dákok nyelve nagyon kevéssé ismert. – Rosszkornyifog ^vita 2017. szeptember 19., 14:47 (CEST)

Elnézést kérek az agresszivitásomért, de felindultam azon az agresszivitáson, amellyel kivágtatok információkat a szócikkből, még egy egész szakaszt is, anélkül, hogy figyelmesen elolvastátok volna. Én nem tudom, mióta vagytok ti wikipédisták, de én 11 éve vagyok az, és megtanultam többek között azt is, hogy nem megyünk csak úgy neki egy szócikknek, hanem, ha olyan állítást találunk, amit nem látunk helytállónak, akkor keresünk ellenvéleményt tartalmazó forrás(oka)t, nem vágjuk ki azt, ami már megvan, hanem eléje tesszük, hogy „X. Y. azt állítja, hogy... Ellenben Gipsz Jakab szerint...” Egyébként azt, hogy „a dákok nyelve nagyon kevéssé ismert”, nem én állítom (személyes állításainknak nincs helye a Wikipédiában), hanem román nyelvészek, akik különben nagyon büszkék a „félig dák” eredetükre (lásd (angolul) Pană Dindelegan, Gabriela. The Grammar of Romanian. Oxford: Oxford University Press. 2013. Introduction. 2. o.). Éppen ezért a feltételezések csak az albánnal való összehasonlításra alapulhatnak. Amator linguarum ^vita 2017. szeptember 19., 18:11 (CEST)

„A trák-dák eredetű szavak számáról nagyon különbözőek a vélemények. A legkisebb becsült szám 30, a legnagyobb 160.[6] Például Brâncuș 2005 szerint 90 biztosan, és 50–60 feltehetően a szubsztrátumból való. Ezek közül ma is használatosak, és a sztenderd nyelvváltozatban is megvannak olyan szavak, mint például brânză ’túró’, căciulă ’süveg’, fluier ’furulya’, măgar ’szamár’.” Kivéve, hogy a căciulă és a măgar is albán. – Rosszkornyifog ^vita 2017. szeptember 18., 16:11 (CEST)

A forrás világosan mondja, hogy mire alapszik az a feltevés, hogy pl. a brânză ’túró’, căciulă ’süveg’, fluier ’furulya’, măgar ’szamár’ trák-dák eredetű szavak: éppenséggel arra, hogy az albánban is megvannak. Amator linguarum ^vita 2017. szeptember 19., 12:04 (CEST)

Dákoromán álmok a magyar Wikipédián

„A legelterjedtebb elmélet szerint a román nyelv szubsztrátuma trák-dák, de, mivel a trákok és a dákok nyelve nagyon kevéssé ismert, az ebből megmaradt szavakról csak feltételezni lehet, hogy ez a származásuk. Általában azokról a szavakról tartják, hogy trák-dák eredetűek, amelyek biztosan nem latin, ógörög vagy ószláv eredetűek, nem a román nyelven belül keletkeztek, és van azonos indoeurópai eredetű megfelelőjük az albán nyelvben.”

Bár a szócikk készítője nem árulja el számunkra, a „legelterjedtebb elmélet” valójában a román őshonosság elmélete. A hipotézis abból áll, hogy a római hódítók rátelepedtek a dák nyelvet beszélő alapnépességre – ez a dák–római–román folytonosság elmélete. A románok ősei valójában az első ezredforduló környéké bukkannak fel az Al-Duna vidékén, amikorra a trákok és a dákok rég kihaltak, tehát hasonló szavakat nehezen találhatunk a nyelvükben.

Nem értem, hogy miért kapott a szócikk kiemelt státuszt, a kifogásaimat föntebb már jeleztem. – Rosszkornyifog ^vita 2018. június 27., 19:08 (CEST)

Nem tudom, hol látsz te itt dákoromán álmokat. Nem ebben a szócikkben, mert nem itt a helyük, hanem úgy a Protoromán nyelv, mint a Román nyelv szócikkekben, amelyeket ugyanaz a szerző szerkesztett, mint ezt, tételesen be vannak mutatva a román nyelv eredetéről szóló elméletek, pontosan megadott forrásokkal. Nem a Wikipédia dolga választani közülük. Amator linguarum ^vita 2018. június 28., 09:16 (CEST)

Ez valóban elég meredek, főként itt a magyar Wikin, szerencsére legalább nem „geto-dákot” írsz. Szerintem trák nyelvekről írni a merően ideologikus „dák” nélkül fontos lépés lenne a semlegesség felé. – Auguste ^nu! 2024. július 29., 23:28 (CEST)