Vita:A magyarországi nemzetiségek története

A Holokauszt és porajmos részbe kötnék bele. Én úgy tudom, a holokauszt szó a zsidók, cigányok, kommunisták, stb. irtását jelenti összefogó néven, nem egyedül a zsidókét, tehát nincs értelme külön említeni a cigány elnevezését, amikor a zsidó neve (soá) sincs ott a címben. Alensha 寫 词 2005. december 11., 21:57 (CET)

1868. évi nemzetiségi törvény

Ennek tárgyalása túlontúl apologetikus, mert a törvény kimondta ugyan a nemzetiségek egyenjogúságát, a magyar, mint "politikai nemzet" meghatározásával gátolta is a nemzetiségek fejlődését. Ld. Gángó Gábor cikk – Zimmy ^{szólj be!} 2008. február 27., 17:31 (CET) De ne feledjük azonban, hogy a korabeli magyar közgondolkodás ebben a kérdésben is csak a nyugatit követte.

Kudarc?

"Az általános magyarosító politika kudarcáról sokat elárul az az 1900-as népszámlálási adat, amely szerint az ország össznépességnek csak 60%-a tudott magyarul."

Éppenséggel sikeresnek nevezhető, mivel a monarchia fennállása alatt a magyarok aránya 45%-ról 55%-ra nőtt. VT^???!!! 2008. szeptember 8., 00:53 (CEST)

persze kudarc, ha az elvaras 110 %. – Mt7 ^vita 2008. szeptember 8., 07:16 (CEST)

èn személy szerint csak annyit hiányolok, hogy nincs sehol sem meg említve, hogy a jelenleg is legnagyobb "magyar" városokat defacto németek alapították. ha van vkinek kedve, nyugodtan utánaolvashat. pest, buda, györ, kolzsvár, marosvásárhely etc....

Ez utóbbi mondat valóban igazságot takar, és könnyen meg is magyarázható. Csak ki kell fejteni egyben a cikkben, nehogy ez vagy az félremagyarázza. Arról van szó kb. hogy a városokat a behívott német polgárok alapították eleve előjogokkal. A magyar nemesnek nem kellett ilyesmi, miért is kellett volna, jól megvolt az egyéni nemességgel, nem kellett a kollektív városi előjog, a magyar jobbágynak meg még ahhoz sem volt joga, hogy beköltözzön, erre legjobban a városi német vigyázott. A félremagyarázás itt abban lehet, hogy a magyar erre alkalmatlan lehet – ezt érzem ebben a beírásban is –, de nem erről van szó, hanem a körülményekről. Mindenki alkalmas mindenre, ha hagyják. De a feudális előjogok nem az általános lehetőségekről szólnak, hanem a mások korlátozásáról. A magyar sem lehet próféta a saját hazájában, ahogy senki sem. ;-) Hidaspal ^vita 2008. november 17., 00:59 (CET)

A Rubicon és Bryan Cartledge szerint (ha jól emlékszem) is kudarc volt. Persze a magyarok arányszáma nőtt, de a szerb, a román és az északi szlovák területeken alig vagy egyáltalán nem volt hatása, hanem épp ellenkezőleg. Aki asszimilálódott, az gyakorlatilag önként tette (a zsidóság, a szlovákok és a vegyes területeken élők egy része).Carlos71 ^vita 2009. május 2., 12:38 (CEST)

Használható, de pontatlan cikk

A magyarországi nemzetiségek egész a 19. század közepéig békességben éltek a magyarokkal, amíg az 1843-44-es országgyűlés el nem fogadta a magyar nyelv hivatalossá tételét. Egy szó sem esik arról, hogy pl: a 18. század végén a szerbek már viszonylagos függetlenségre törekedtek a magyarokkal szemben. Őket hamarosan követték a románok. A feszültségek innen datálódtak és nem 1843-44-ből, ami csak reakció volt az előbbiekre. Majd még alaposan átnézem a cikket a hibák miatt.Carlos71 ^vita 2009. május 2., 12:31 (CEST)

Addig némi adalék ehhez a Vita:Numerus clausus lapon az okok fejezetben való hozzászólásom.Carlos71 ^vita 2009. május 2., 12:58 (CEST)

A 18. század végéig valóban nem volt feszültség a nemzetiségekkel, mert magyar főurak és előkelő személyiségek, mint Szily János aktívan támogatták nyelvi és kulturális kifejlődésüket, hisz tudták másmilyen nyelvűek és más szokásokkal bírnak. A francia forradalom hatására a század végén és a 19. század elején kezd kibontakozni a nemzeti ébredés és a nacionalizmus mindkét fél részéről. A nemzetiségek több jogot kérnek, akárcsak a magyarok is, de szerintük a magyarokhoz tartoznak a nemzetiségek, amit ők másképp fognak fel. A szembehelyezkedés nem 1843-44-el kezdődik. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. május 2., 18:32 (CEST)

Zsidók

A magyarországi zsidóság addig egy alig néhányezer fős jómódú városi népcsoport volt, akiknek elődei elsősorban a Csehország és Németország területéről származó szefárd zsidók voltak a 18. században. Az új zsidó bevándorlók tömegei ezzel szemben zömében igen szegény, nagyrészt falusi életmódú és földműveléssel is foglalkozó, jiddis nyelven beszélő askenázi zsidók voltak Galíciából és az Orosz Birodalom területéről. Ez olvasható a cikkben. Ezzel szemben a Cseh- és Németországból érkező zsidók 90 százaléka is askenázi volt. Szefárd zsidók Magyarország területén minimális számban éltek, néhány család főleg Boszniából, Törökotszágból került ide. – Conradus ^vita 2009. szeptember 1., 01:11 (CEST)

Sztano

Összlakosság (Horvátország nélkül): 18 264 533 fő. De mi az a Sztano? – Csesznekgirl ^vita 2010. szeptember 3., 15:50 (CEST)

   * Magyar 55%
   * Román 16%
   * Szlovák 11%
   * Német 10%
   * Ruszin 2,5%
   * Szerb 2,5%
   * Horvát 1,5%
   * Cigány 0,6%
   * Sztano 0,19%