Vita:A UNIX története

A cikkből, nt reklam

ez mit keres egy unix cikkben?

Pedig nekik is lenne mitől félniük, mert a PC világban új elvet teremtő Microsoft („Ha nem tudod jól megcsinálni, legalább szép legyen!”) már építgette monopolhelyzetét, amelyből a művészileg kivitelezett felületeket világszinten népszerűsíteni tudta. Igaz, a módszer még rátett egy lapáttal a UNIX elvekre: nem csak zárt rendszereket kell tervezni, de a konkurrenciát is el kell tüntetni, hogy a rendszer egyeduralkodó lehessen. Charles Simonyi (hopp, megint egy magyar!), a Microsoft második embere már a kilencvenes évek elején azt nyilatkozta a Számítástechnika című újság riporterének, hogy: "Ha valaki azt mondja, hogy UNIX, úgy gondolom, nem őrűlt. Lehet, hogy még nem hallott az NT-ről." A redmonti programozók szép csendben összehoztak egy kliens-szerver alapú, mikrokerneles, több féle processzoron is futó operációs rendszert, a Windows New Technology-t. Az NT legelső változatának grafikus felülete ránézésre ugyanolyan volt, mint a jó öreg Windows 3.1-é; mégpedig azért, hogy a felhasználók számára ismerős legyen.

A felhasználó pedig ránézett a Windows NT-re és így szólt magában: "Jééé, ez ugyanúgy néz ki, mint a Windows 3.1! Akkor biztosan ez is ugyanolyan gagyi!" Hosszú időnek kellett eltelnie, mire a felhasználók feleszméltek, hogy kivételesen nem egy jól reklámozott videojátékkal, hanem egy véresen komoly operációs rendszerrel állanak szemben. Mi áll az NT hátterében? Mikor Bill Gates elhatározta, hogy célba veszi a kiszolgáló gépek piacát, azzal kezdte a munkát, hogy keresett egy embert, aki tud operációs rendszert írni. (Ez az, amit az MS-DOS megalkotásakor sajnálatos módon elmulasztott.) Az illető pedig nem más, mint David N. Cutler, az RSX11 és a VMS operációs rendszer apukája - a Windows NT tehát több szempontból is a VMS utódjának tekinthető. (Egy érdekes szójáték is alátámasztja ezt: ha a VMS betűi helyett sorban az ábécé következő betűit vesszük, a WNT szót kapjuk eredményül.)

Mit hoz a jövő? Nem kétséges, hogy újabb háborút. A UNIX világnak pedig alighanem alaposan össze kell szednie magát, ha nem akar érzékeny veszteségeket szenvedni a Microsoft elleni harcban...

Nem lexikonszerű fogalmazás

Ez inkább esszé mint lexikoncikk. "Besokallt", "tuti", "nézzük csak meg". Nekikezdek kijavítani, de nm hiszem, hogy lesz időm teljesen átfoglamazni. Nyenyec 2004. december 10., 18:14 (CET)

Egybeolvasztás UNIX szócikkel?

A UNIX szócikkben is van egy történelmi rész. Nem kéne ezeket egybeolvasztani? Nyenyec 2004. december 10., 19:40 (CET)

Szerintem de. --grin ✎ 2004. december 10., 22:34 (CET)

Copypaste!!!=

Innen: [[1]] Kedves Nyenyec, teljesen egyetértettem a hozzászólásoddal - ezt a fecsegő-csevegő stílust jobb kerülni. Közben észrevettem, hogy a számmal bejelentkezett illető Mörk Pétert jelölte meg forrásként. Véleményem kettős: 1. Töröljük a cikket, még ha esetleg licencet hoznak - Mörk Pétertől. 2. Egyébként is felelseges ezzel foglalkozni, mert a UNIX szócikk-csonkban a UNIX története rendesen, igényesen meg van írva - akkor minek kell ide egy fecsegő copypaste? Millisits 2004. december 10., 19:49 (CET)

Hála az égnek! :) Nyenyec 2004. december 10., 20:17 (CET)

Szerintem a DLUG (linux users' group) biztos szabadon licenceli, Mörk Péter meg általában szabadon szokta, de meg lehet kérdezni, ha bárkit is érdekel. Szerintem ez az újságcikk forrásnak jó, cikknek nem. --grin ✎ 2004. december 10., 22:36 (CET)