Ugrás a tartalomhoz

Vita:Élő szerepjáték

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Koszper gabor 17 évvel ezelőtt
Alea iacta est Ez a szócikk témája miatt a Szerepjátékműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Szerepjátékkal kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Az élő szerepjáték nem a szerepjáték alfaja. Valóban a szerepjátékból alakult ki, de eltérő a metodika, viszonylag alacsony a játékosok közötti átfedés és egész más a játszás módja. Az, hogy az "élő szerepjátékot" szerepjátéknak titulálják, egyrészt a kívülállókat megtéveszti, mert azt hiszik, hogy ez A szerepjáték, másfelől ennek a két játéknak az összemosását éppen a kívülállók szokták elkövetni, mert sokan azt gondolják, hogy szerepjáték az szererpjáték marad, de lehet játszani ólomfigurákkal táblán, jelmezzel és kellékekkel élőben, számítógépes játék formájában, illetve fórumon, és ezt a feltételezést az az evidencia kíséri, hogy szerepjáték = fantasy. Ezek mind-mind más jellegű játékok, és mindegyiket meg kell különböztetni attól, amit történetileg úgy nevezünk, hogy "szerepjáték". Szerintem legyen "alfaja" helyett inkább az, hogy "az élő szerepjáték a hagyományos szerepjátékból alakult ki". Koszper gabor 2006. december 26., 15:05 (CET)Válasz


Először is: az élő szerepjáték NEM a hagyományosból alakult ki. Az ugyan kétségkívül tény, hogy több LARP-on egy létező szerepjáték világára utalnak vagy építenek (kishazánkban ez főleg MAGUS vonalat jelent). Ugyanakkor élő szerepjátékok és ezek korai elődei sokkkkkkkal hamarabb léteztek mint ahogy kitalálták volna Gygaxék akárcsak a d&d-t és hasonlókat. És itt nem csak a minden generáció által ismert gyerekkori játékokat említeném (indiános/katonás/úrhajós/akármis beleképzelős csapatjátékok) hanem már a középkorban is léteztek a "hastiludium" típusú megrendezett "gyakorlóháborúk". Mindenesetre vicces lenne azt mondani, hogy a jelmezbeöltözés és elképzelt karakterek megszemélyesítése egy játék során csak az 1970-es évek utántól létezik :) Legfeljebb akkortól nevezték őket szerepjátéknak, vagy újabban nyugati módra LARPnak.

Másodszor: Az élő szerepjátékoknak nem az a célja hogy az asztalit átültesse. Van ahol meglévő világot használnak, mert azt már nem kell kidolgozni, és kevesebb munkával lehet történeti hátteret biztosítani a játékhoz, de legalább ennyi a saját világra, vagy éppen valamilyen könyvre/filmre építő larp is. Amikor megjelentek az asztali játékok adta magát a lehetőség, hogy azokat is átültessék élőbe, de ennyi erővel mondhatnánk azt is hogy az élő szerepjátékok célja hogy stratégiai játékokat jelenítsen meg (lásd Warcraft vagy Warhammer rajongók játékai) vagy akár történelmi eseményeket (pl. kelta játékok).

Javaslat a szócikkhez: Az élő szerepjáték (LARP, Live action role-playing game) a szerepjátékok olyan emberemlékezet óta létező formája ahol a játékosok a karaktereiket és kisebb-nagyobb mértékben a játék környezetét is fizikailag is megjelenítik. A cselekedeteiket bizonyos keretek között - az aktuális játék szabályrendszeréhez igazodó szinen - próbálják eljátszani, a kellékeket és hatásokat pedig modellezik. Az élő szerepjátékok nemritkán próbára teszik az ügyességet és egyéb fizikai tulajdonságokat (nehéz páncélokban mászkálni, szép jelmezt készíteni maguknak, burkolt fakardokkal harcolni, erdei környezetben megélni...stb) de természetesen a színjátszó képességeket is. Gyökerei visszanyúlnak a gyermekkori indiános-cowboyos játékokig, de már a középkorban is rendszeresen szerveztek olyan hadijátékokat ahol a résztvevők eljátszották az ütközeteket. A modern korban a hetvenes évek végefelétől maradtak fel az első dokumentációk az efféle szerveződésekről (pl: http://www.dagorhir.com/dagorhir/history.htm.

Az asztali és táblás játékoknál általában nagyobb létszámúak, ennél fogva sokkal több társas interakcióval bírnak az efféle rendezvények. A valós környezet (lehet az akár egy erdőben fantasy közegben, egy belvárosban vámpírokat játszva vagy egy elhagyott orosz laktanyában egy madmax jellegű világot elképzelve) és a ténylegesen eljátszott történések alapvetően határozzák meg a játékok jellegét. Az asztali és táblás játékoktól való eltérést fokozza a kalandmester/mesélő szerepkörének változása esetenként eltűnése, hiszen egy szobában ülve 3-6 emberrel kicsit másképp lehet foglalkozni mint egy kilométeres zónában előforduló többtucat esetenként többszáz emberrel.

A játékosok általában egy előre kitalált történetet játszanak végig, ahol ők a szereplők, de a párbeszédek nincsenek előre megírva, hanem ott helyszínen rögtönzik őket. Minden LARP rendelkezik egy saját szabálykönyvvel, mely alapján a játékosok megalkotják a saját eljátszandó karakterüket.

Többféle változata van, némelyik csupán abban tér el az asztali játékoktól, hogy sok játékos játssza egyszerre, de a képességek használata még mindig a karakterlap alapján történik és a mesélő szava határozza meg a történet menetét, míg más játékok a karakter lehetőségeit a résztvevők valós képességeivel azonosítja a történetmenet pedig a karakterek motivációin alapuló "szabad játék". Persze a legtöbb játék a két szélsőséges eset között van valahol félúton.

Magyarországon változó intenzitással a kilencvenes évek második felétől folyamatosan vannak élő szerepjátékok, akár fantasy vagy vámpíros mitológiákra építkezve, sőt az utóbbi időkben egyre több modernkori vagy scifi jellegű játék is megjelent. Obreczán Tamás 2010. szeptember 15.