Vita:Államvédelmi Hatóság

Szerintem jobb ez az új kép. Az épület egészét mutatja, nem csak a Terror feliratot, ami ÁVH-s időkben ráadásul nem is volt ott. --Totya (vitæ) 2006. november 1., 13:46 (CET)

Horn Gyula

Tudtommal H. Gy. nem volt az ÁVH tisztje, legalábbis erről szóló dokumentumról nincsen tudomásom. Pufajkás, az volt. Az erre vonatkozó 2008. nov. 24. 12:49-es szerkesztést visszagörgetem. Nemkovethetem ^vita 2008. november 24., 22:01 (CET)

Show trial preparations 1953 in Hungary

.... ebböl részeket lehet itt hasznositani, leforditani: http://en.wikipedia.org/wiki/State_Protection_Authority

ÁVH actions were not subject to judicial review. On 1953-04-07, early in the morning, Miksa Domonkos, one of the leaders of the Jewish community in Budapest was kidnapped by ÁVH officials to extract "confessions".[1] Preparations for a show trial started in Budapest in 1953 to prove that Raoul Wallenberg had not been dragged off in 1945 to the Soviet Union but was the victim of cosmopolitan Zionists. For the purposes of this show trial, two more Jewish leaders – László Benedek and Lajos Stöckler – as well as two would-be "eyewitnesses" – Pál Szalai and Károly Szabó – were arrested and interrogated by torture.

The last people to meet Wallenberg in Budapest were Ottó Fleischmann, Károly Szabó, and Pál Szalai, who were invited to a supper at the Swedish Embassy building in Gyopár street on 1945-01-12.[2] The next day, January 13, Wallenberg contacted the Russians. By 1953, Ottó Fleischmann had left Hungary, working as a physician in Vienna.

Károly Szabó was captured on the street on 1953-04-08 and arrested without any legal procedure. His family had no news of him throughout the following six months. A secret trial was conducted against him of which no official record is available to date. After six months of interrogation, the defendants were driven to despair and exhaustion.

The idea that the "murderers of Wallenberg" were Budapest Zionists was primarily supported by Hungarian Communist leader Ernő Gerő, which is shown by a note sent by him to First Secretary Mátyás Rákosi.[3] The show trial was then initiated in Moscow, following Stalin-s anti-Zionist campaign. After the death of Stalin and Lavrentiy Beria, the preparations for the trial were stopped and the arrested persons were released. Miksa Domonkos spent a week in hospital and died shortly afterwards at home, mainly due to the torture he had been subject to [1][4].

References

1. ^ a b Interview with István Domonkos, son of Miksa Domonkos who died after the show trial preparations (Hungarian)

http://www.szombat.com/2006/0602apamatelhurcoltak.htm

1. ^ József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, Pál Szalai "the Hungarian Schindler" ISBN 9637323147X, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives, Page 74
2. ^ Kenedi János: Egy kiállítás hiányzó képei (Hungarian) http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0442&article=2004-1018-1055-02COSU
3. ^ Hungarian Quarterly http://www.hungarianquarterly.com/no143/p129.html

ÁVH-székház az Andrássy úton???

Az első kép aláírása a következőképpen szól:

Az egykori ÁVH-székház az Andrássy út 60. alatt, ma a Terror Háza Múzeumnak ad otthont

Amennyire tudom, sosem volt ÁVH-székház (volt Hűség Háza néven nyilasszékház, de ez más tészta), az ÁVO, majd ÁVH székháza a Jászai Mari téren volt (ma képviselői székház, vagy mi?) egészen 1953-ig, amikor helyet cseréltek a BM-mel, és az ÁVH annak Roosevelt téri épületébe költözött. A Népköztársaság útja 60. csak egyik, de leghírhedtebb épülete volt az ÁVH-nak, de nem a székháza. Ezt javítanám, ha senki nem bánja. Pasztilla 2007. június 10., 18:54 (CEST)

Politikai szervezet?

A kategóriabesorolás megtévesztőnek tűnik. Az ÁVH inkább államhatalmi, erőszakszervezet, de - önálló politikai célokkal rendelkező - politikai szervezet nem. A sablon talán törlendő. – Petej ^vita 2010. március 21., 17:41 (CET)

Emberdarálógép

Megalapozatlan, forrással alá nem támasztott szüveg, magyarul egyszerűen mese. Egyetlen interjúban beszél róla valaki, még a közreadó TV sem állítja hogy igaz volna. A Wikipédiában semmi keresnivalója egyetlen ember által előadott meséknek.

– Peyerk ^vita 2010. december 18., 13:53 (CET)

Nem állítja, mert mi alapján tenné. Nem bizonyos, hogy ilyen létezett, de az sem bizonyítható, hogy nem. Így egyelőre, feltételes állításként helye van itt. De ha ennyire pattogsz, én meg kiveszem a forrás nélküli állításokat. – Laci.d ^vita 2010. december 18., 17:33 (CET)

Tőlem nyugodtan törölheted a forrás nélküli szövegeket. Továbbra sem akarod megérteni, most már úgy tűnik mintha szándékosan nem akarnád, hogy alátámasztani azt kell, amit beírsz, nem azt amit törölsz. Többet nem magyarázom el, továbbra is simán törlöm a forrástalan butaságokat. Természetesen javítgathatod ahogy jólesik. Én nem fogom helyetted. De sokkal egyszerűbb lenne ha megértenéd és megtanulnád egyből jól megírni. – Peyerk ^vita 2010. december 18., 19:14 (CET)

Elvagy kicsit tévedve: ha forrásolt állítást törölsz, akkor neked is indokolnod kell. Esetleg jelentkezz be a mentorműhelybe, hátha valaki végre megtanít a kommunikáció és a szócikkírás alapjaira. – Laci.d ^vita 2010. december 18., 19:23 (CET)

Dehogy vagyok eltévedve. Valami nem válik forrássá csak attól hogy odaírod egy mondat végére Ebben az esetben arra kellene forrást találni, hogy ennek az egy szem embernek az állítása elég súlyos ahhoz, hogy releváns véleményként feltüntessük a cikkben. Azt te sem gondolhatod komolyan hogy bárki bármit mond, az "lehetséges valóságként" be kell kerüljön a Wikipédiába – Peyerk ^vita 2010. december 18., 19:39 (CET)

Elismerem, igazad van a dologgal kapcsolatban. Majd ha történészek is utána járnak, akkor helye lesz a cikkben. Egyelőre túl friss információ és lehetséges, hogy nem is igaz. – Laci.d ^vita 2010. december 20., 14:32 (CET)

Előzmények a Horthy-rendszerben

A PRO-t, a rendőrség Politikai Rendészeti Osztályát nem a felszabadulás után hozták létre, az pontosan ezen a néven már a 30-as évektől működött, korábban pedig más névvel, illetve más feladatokkal összevonva. Tulajdonképpen az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. törvénycikk alapján kiépült a politikai rendőrség Magyarországon, ami a háború éveiben egyre nagyobb önállóságot és hatalmat kapott. Tömpe és Péter egy meglévő szervezeti keretet töltött meg új káderekkel, majd később új tartalmakkal is.

Ennek helye volna a történeti előzményeknél egy mondatban.

– Peyerk ^vita 2010. december 20., 16:15 (CET)

BM Főcsoport-főnökségek az ÁVH beolvadása után

Arra számítottam, hogy ebben a szócikkben olvashatok a III/akárhányas szervezetekről, de amilyen bontásban megtalálhatóak a PRO, ÁVO, és ÁVH esetén, olyanban semmi nincs a későbbi BM alatti időszakról. Szerintem lehetne még ezt fejlesztgetni, sokakat érdeklő (és tévhiteket generáló) téma. --Rev L. Snowfox ^vita 2014. június 24., 18:56 (CEST)

Betekintő

A cikk iránt érdeklődő szerkesztők figyelmébe ajánlom:

• Betekintő az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának forrásközlő folyóirata

Többek közt ezzel: Cserényi-Zsitnyányi Ildikó : Az Államvédelmi Hatóság szervezeti változásai (1950–1953)

--Karmela posta 2014. július 1., 22:06 (CEST)

Tagok

Szerintem az ávósok egy jelentsé része munkás-paraszti származású volt, a zsidók meg volt nyilasok aránya mi lehetett? Nem kéne ezt számosítani, pontosítani? Kapeter77 ^vita 2018. szeptember 28., 15:33 (CEST)

Jegyzetek és források

Kicsit furcsának és aránytalannak érzem, hogy a hivatkozásoknál olyan mennyiségű idézet van bemásolva, ami a törzsszöveg harmadát kiteszi. Gondolom, aki a forrásokra kíváncsi, az maga is el tudja olvasni ezeket a szövegeket. És némileg hangulatkeltőnek is érzem az idézeteket. Nem mintha nagyon szerethető intézményről írnánk; de ez mégis egy enciklopédia. De lehet, hogy mindebben nincs igazam.

Abban viszont szerintem igazam van, hogy az Andrássy (Sztálin) út 60-as épületről rendszeresen észrevételezni szokták, hogy valójában nem az volt az ÁVH-székház. Mégis újra és újra így szerepel. Kétségkívül ez volt a politikai rendőrség első központi épülete (melyhez számtalan környező épületet is hozzácsatoltak). De csak 1950-ig, már pedig a szó szerint így nevezett Államvédelmi Hatóság voltaképpen csak akkor létesült. (Korábban elvben a Belügyminisztériumhoz tartozott, és BM ÁVH volt a neve, még korábban pedig, ahogy az a szócikkben szerepel is, ÁVO, illetve PRO.) Amikor formailag is elválasztották a Belügyminisztériumtól, akkor már a mai országgyűlési képviselői irodaházban rendezkedett be. (Igaz, ez az épület aztán, pár évre, megint Belügyminisztérium lett.) – Garamond ^vita 2020. szeptember 15., 14:34 (CEST)