A Terror Háza Múzeum a 20. századidiktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeumBudapesten, egy nagyon szimbolikus helyen, az Oktogon melletti Andrássy út 60. szám alatt. A századok magyarországi fasiszta és kommunista rezsimekkel kapcsolatos kiállításokat tartalmaz, valamint emléket állít ezeknek a rezsimeknek az áldozatainak, köztük az épületben fogva tartott, kihallgatott, megkínzott vagy megölt személyeknek. A múzeum 2002. február 24-én nyílt meg, azóta a múzeum főigazgatója Dr. Schmidt Mária. A Terror Háza az Európai Memória és Lelkiismeret Platformjának tagszervezete. A nevezetes látogatói, köztük Zbigniew Brzezinski, Francis Fukuyama és Hayden White nagyban dicsérték a múzeumot, annak kiállítását.
1944-ig az épület a nyilas párt székhelye, a Népköztársaság rezsimje alatt pedig Magyarország kommunista politikai rendőrségének, az ÁVH központja.
A Közép-és Kelet-Európa Történetét és Társadalmait Kutató és Tanulmányozó Alapítvány kezdeményezésére alapított hely mindenekelőtt emlékhely a két diktatúra áldozatainak tiszteletére. A kronológiai útvonalat tiszteletben tartva a látogatás az épület pincéivel, a politikai foglyok celláival és kínzási eszközeikkel zárul.
A fasiszta és kommunista hatalmak cselekedeteit, a korabeli dokumentumok vetítése formájában képviselik és magyarázzák: a nyilas párt politikája, Szálasi Ferenc, a náci ihletésű magyar párt elnöke, akit a német megszállók hatalomra helyeztek Magyarország megszállása után 1944-ben. Továbbá betekintést nyer az ezután következő kommunista uralom által elkövetett különféle visszaélésekre és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetői által alkalmazott terrorpolitikára (deportálások a szovjet Gulágba, politikai gyilkosságok, kihallgatások, az ellenfelek üldözése).
Ami a kommunizmust és a fasizmust illeti, kiállítás anyagot tartalmaz az akkori Magyarország, és a náci Németország és Szovjetunió viszonyáról. Tartalmaz olyan kiállításokat is, amelyek olyan magyar szervezetekkel kapcsolatosak, mint a fasiszta Nyilaskeresztes Párt és a kommunista ÁVH (amely hasonló volt a Szovjetunió KGB titkosrendőrségéhez). Az információk és a kiállított tárgyak nagy része magyar nyelvű, bár mindegyik szobához kiterjedt információs lap tartozik angolul és magyarul. Hangos útmutatók angol és német nyelven is rendelkezésre állnak. A kiállítás háttérzenéjét a Bonanza Banzai egykori frontembere és Kovács Ákos producer írta. A látogatók nem fényképezhetnek és nem használhatnak videokamerát az épületen belül.
1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban: a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya, és ez az esemény előrevetítette az elkövetkező két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált.
Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában, amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, és Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta. 1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat.
1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a házat kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.
Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be. Az épület Andrássy út felőli homlokzatán 1962-1992 között a CHEMOKOMPLEX Külkereskedelmi Vállalatneoncső reklámja világított.
A múzeum létrehozásakor a felújítás során a tetőél mentén végigfutó betűkre mint kreatív megoldású épületfeliratra – ahol a fény-árnyék hatások ismétlik meg a kiírást a homlokzaton – a WebUrbanist blog is felhívta a figyelmet.[2]
Magyar Tragédia, 1945 – Jaj a legyőzötteknek! Rabszolgasorsra kényszerítve[6] (A kiállítás részeként Sára Sándor: Nehézsorsúak című dokumentumfilmjének díszbemutatója)
Schmidt Mária és Kerényi György (szerkesztő): Bátran és szabadon – 10 éves a Terror Háza Múzeum, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2012, ISBN 978-963-89496-0-8
Unghváry Sándor: Mit láttam az Andrássy-úti nyilasházban? A hungarizmus élete és bukása; Új Somogy Ny., Kaposvár, 1939
.jpg)
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 03′ 54″47.506833°N 19.065139°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 03′ 54″47.506833°N 19.065139°E
.jpg)
.JPG)
.jpg)
