Ugrás a tartalomhoz

Visky Júlia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Visky Júlia
SzületettSollich Julianna
1922. január 18.
Budapest
Elhunyt2005.
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaVisky Ferenc
GyermekeiVisky Ferenc
Visky István
Visky Pál
Visky Lídia
Visky Máriamagdaléna
Visky Péter
Visky András
Foglalkozásaevangéliumi író
SablonWikidataSegítség

Visky Júlia (Budapest, 1922. január 18.–2005),[1] született Sollich Julianna, magyar evangéliumi író, Visky Ferenc (1918–2005) felesége, Visky András (1957) anyja.

Életútja

[szerkesztés]

Középiskoláit Budapesten végezte, ezt követően nővérképző főiskolába járt. Közben megismerkedett a református egyházban működő CE Bethánia evangéliumi mozgalommal és majdani férjével áttelepült Romániába. Miután férjét elítélték, 1959-ben hét gyermekével a havasalföldi Bărăganba, előbb Răchitoasa, majd Lătești lágerbe deportálták, ahonnan 1964-ben szabadultak.

Önéletrajzi visszaemlékezéseinek első kiadásai külföldön jelentek meg, álnévvel vagy névtelenül, magyarul csak 1989-ben, ezekben deportálása és szabadulása történetét foglalja össze. Fiatal lánykorának eseményeiről, életének fordulásáról, az élő hitre jutásról a Három kereszt c., 1993-ban megjelent munkájában számol be.

Életéből merítette témáját Júlia c. monodrámájához fia, Visky András, mintegy női passiójátékot alkotva ezzel a szerelmi párbeszéddel.

Művei

[szerkesztés]
  • Az Úré a szabadítás (hollandul Op Adelaarsvleugels Gedra­gen. 1986; magyarul Budapest, 1989; angolul, Julia Francis álnéven, Okla­homa, 1989; románul Kolozsvár, 1993)
  • Az Úré a szabadítás. Üzenet Erdélyből; Primo, Bp., 1989
  • Három kereszt (Arad, 1993; újrakiadás Kolozsvár, 2007; románul: Trei cruci. Arad, 1993; újrakiadása Kolozsvár, 2006; hollandul De drie kruisen. Gorinchen, 1986)
  • Három kereszt; 2. átdolg. kiad.; Koinónia, Kolozsvár, 2007
  • Ima; Koinónia, Kolozsvár, 2009

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • (K. E.) [Kántor Erzsébet]: Visky Júlia: Az Úré a szabadítás. Korunk, 1991/2.
  • Andrée Dufour: Défi à la violence. Temoignage de J. V. (Visky Júlia élettörténete). Genf–Párizs 1995.
  • Visky András: Júlia. Párbeszéd a szerelemről. Budapest, 2003.