Ugrás a tartalomhoz

Hattyúpatak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Viničné szócikkből átirányítva)
Hattyúpatak (Viničné)
Hattyúpatak zászlaja
Hattyúpatak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásBazini
Rangközség
Első írásos említés1208
PolgármesterŠtefan Lenghart
Irányítószám900 23
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámPK
Népesség
Teljes népesség2687 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség210 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
Terület9,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 18″, k. h. 17° 18′ 03″48.271667°N 17.300833°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 18″, k. h. 17° 18′ 03″48.271667°N 17.300833°E
Hattyúpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyúpatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hattyúpatak (1899-ig Schweinsbach, szlovákul Viničné, korábban Švajnsbach, németül Schweinsbach) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bazintól 3 km-re délkeletre fekszik, az 503-as út mentén.

Története

[szerkesztés]

A község első írásos említése 1208-ban, II. András adománylevelében történik villa Suslan néven, mint Bazin szomszédos települése. 1256-ban Susulan alakban említi a bazini határleírás. A községnek ezt a régi elnevezését szlovák történészek a szlovák nyelvből eredeztetik és a szlovák népesség bizonyítékénak látják. A község ebben az időben Pozsony várának szolgálófaluja, majd a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Később azonban a faluba német telepesek érkeztek és következő említése Swanspoch, illetve Schweisbach alakban történik. A 16. században V. Károly császár a török elleni harcokra felfogadott spanyol katonákat telepített a Pozsonyhoz közeli településekre, köztük Hattyúpatakra is. 1553-ban Swanczpoch néven szerepel abban a feljegyzésben, mely arról szól, hogy a spanyolok 15 portát felgyújtottak a faluban. A század második felében új népesség jelenik meg a településen, mely a máig fennmaradt helynevek tanúsága szerint minden bizonnyal főként szlovák és délről menekült horvát volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Katolikus iskolája 1813-ban épült.

Fényes Elek szerint "Schveinczbach, tót falu, Poson vmegyében, Bazinhoz délre 1/2 órányira egy lapályos termékeny földön. Lakja: 550 kath., 159 evang. lak. Kath. paroch. templom: 2 nagy patakmalom; kövér rétek és szántóföldek: erdő. F. u. gr. Pálffy Ferencz. " [2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Mai szlovák nevét a település csak 1948-ban kapta.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1174, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 2028 lakosából 1969 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1662 és 1666 között épült.
  • Evangélikus haranglába 1839-ben készült.
  • Evangélikus temploma 2002-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]