Vera Ignatyjevna Muhina
Vera Ignatyjevna Muhina | |
Született | 1889. június 19. Riga[1] |
Elhunyt | 1953. október 6. (64 évesen)[2][3][4][5][6] Moszkva[1] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Alexey Zamkov |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Novogyevicsi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vera Ignatyjevna Muhina témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vera Ignatyjevna Muhina (Riga, 1889. július 1.[7] – Moszkva, 1953. október 6.) szovjet-orosz festő, szobrász.
Élete
[szerkesztés]Eleinte festeni tanult Moszkvában, majd Párizsban Émile Antoine Bourdelle-nél 1912–14 között. Hírnevet a szocialista realizmus szellemében készített szoborportrékkal és emlékművekkel szerzett. 1927-től a moszkvai művészeti akadémia tanára volt. Az állami díjat is elnyerte. Műveit a Állami Tretyjakov Galéria és a szentpétervári (korábban leningrádi) Orosz Múzeum őrzi.
Fő műve az 1937. évi Párizsban megrendezett világkiállítás szovjet pavilonjába szánt Munkás és kolhozparasztnő című műve. Az acélszobor súlya 185 tonna. A moszkvai kiállítási központ közelében áll. Képe a Moszfilm Stúdió főcíméről szinte mindenki előtt ismert.
Muhina gyakran új anyagokkal, üveggel, acéllal is kísérletezett.
Jelentős művei továbbá:
- Makszim Gorkij (Moszkva, Gorkij tér)
- Csajkovszkij-emlékmű (Moszkva, Zenei Konzervatórium előtti tér)
- Partizánlány (Tretyjakov Galéria)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мухина Вера Игнатьевна, 2015. szeptember 28.
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Mukhina, Vera, Vera Mukhina
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ június 19. a régi Julián-naptár szerint
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
További információk
[szerkesztés]- R. B. Klimova: Muhina, 1958, Leningrád
- Markova V.: Muhina, 1964, Budapest