Ugrás a tartalomhoz

Nagyvezekény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Veľké Vozokany szócikkből átirányítva)
Nagyvezekény (Veľké Vozokany)
Nagyvezekény zászlaja
Nagyvezekény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rangközség
Első írásos említés1209
PolgármesterJustína Pálková
Irányítószám951 82
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámZM
Népesség
Teljes népesség448 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság181 m
Terület9,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 15″, k. h. 18° 24′ 45″48.320833°N 18.412500°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 15″, k. h. 18° 24′ 45″48.320833°N 18.412500°E
[
Nagyvezekény weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvezekény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyvezekény (szlovákul Veľké Vozokany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 7 km-re délre, a Sirocsina-patak bal partján fekszik.

Elnevezése

[szerkesztés]

A Vezekény szó a török bazakan (= dísz, díszecske) szóból származhat, amelyből a besenyő eredetű Osli nembeli Vezekény nemzetség neve származik.[forrás?] A Vezekény helynevet személynévi eredetűnek is tartják.[2]

A település első fennmaradt írásos említésében 1209-ben Wezeken alakban szerepel.[forrás?] Mivel az első bécsi döntés nem érintette, ezért a település utolsó magyar hivatalos formája 1906-tól Nagyvezekény, korábban kötőjeles formában használták.[3]

A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van,[4] tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére nem minősülnek hivatalos magyar helynévnek, de az 534/2011 sz. szlovák kormányrendeletének melléklete, illetve előzményei amúgy sem érintik.[5]

Története

[szerkesztés]

A települést 1209-ben "Wezeken" néven említik először.[forrás?] Egykor a garamszentbenedeki bencés apátság birtoka, majd 1228-ban a nyitrai püspökségé. A 13. század során a Hont-Pázmány nemzetség és a Maróthy család a birtokosok. 1381-ben "Eghazaswezekyn" alakban említik. 1618-ban a környező területekkel együtt török fennhatóság alá került. 1652. augusztus 25-én a királyi hadak itt csaptak össze a törökkel, a bizonytalan végkimenetelű csatában négy Esterházy esett el.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Vezekény. Két faluk Bars Várm. Nagy-Vezekénynek földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, Kis-Vezekénynek pedig Bocskay, és Szmertsnik Uraságok, lakosaik katolikusok, ’s más félék is; Kis Vezekény amannak filiája; fekszenek Ar. Maróthoz 1 1/2 mértföldnyire; határbéli földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik."[6]

Fényes Elek szerint "Vezekény (Nagy-), (Velke Vozokány), Bars m. tót falu, Ar. Maróthoz délre 1/2 mfd., 386 kath. lak., s termékeny jó határral. F. u. az esztergomi káptalan. – Vozokány mezején 26-ik aug. 1652-ben igen keményen megverték a magyarok a törököket, s ezen alkalommal 186 keresztény rabot szabaditottak meg. Azonban siralmas leve ezen győzelem a fényes érdemü Eszterházy családra; mert az elesett 48 magyarok közűl 4 Eszterházy maradt a csatatéren, u. m. László, Kristóf, Ferencz s Márton, kiknek neveik örökitésére gr. Eszterházy Imre esztergomi nagyprépost 1734-ban oszlopot is állíttatott e vérmezején, de a felirás már alig olvasható. Ut. p. Verebély."[7]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 465 lakosából 422 szlovák, 16 német, 15 magyar anyanyelvű és 12 csecsemő; ebből 446 római katolikus, 18 zsidó és 1 református volt.

1890-ben 431 lakosából 414 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 463 lakosából 437 szlovák és 18 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 471 lakosából 407 szlovák, 60 magyar, 4 német anyanyelvű, ebből 466 római katolikus és 5 zsidó vallású.

1921-ben 527 lakosából 525 csehszlovák és 2 magyar volt.

1930-ban 540 lakosából 535 csehszlovák és 3 magyar volt.

1991-ben 534 lakosa mind szlovák volt.

2001-ben 526 lakosából 514 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 508 lakosából 484 szlovák volt.

2021-ben 448 lakosából 440 szlovák, (+1) cigány és ruszin, 3 egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt. 1742-ben barokk stílusban alakították át.
  • Az 1652. évi csata emlékműve.
  • A község fúvószenekara.
  • Lipa népi énekkar.
  • Vozokanček népi gyermekcsoport.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Tóth Valéria 2016: Helynevek és személynevek rendszerösszefüggései a régi magyar nyelvben. In: Az ember és a nyelv - térben és időben. Kolozsvár, 80.
  3. A magyar közigazgatásban az 1898/IV. törvénycikk nyomán a Belügyminisztérium rendelete határozta meg a hivatalos településnevet (Belügyi Közlöny XI/41, 415 Bars vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása)
  4. Új Szó 2022. július 26.
  5. Az 534/2011. sz. szlovák kormányrendelet melléklete, eredetileg a 221/1999-es kormányrendelet mellékletének módosítása.
  6. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  7. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. ma7.sk

Források

[szerkesztés]
  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 199.
  • Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 156-157.
  • Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 40.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]