Ugrás a tartalomhoz

Vass Viktor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vass Viktor
Műtermében, a Százados úti művésztelepen (1927)
Műtermében, a Százados úti művésztelepen (1927)
SzületettPráger János Viktor
1873. május 8.[1]
Szombathely
Elhunyt1955. február 2. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaKubovszky Anna
(h. 1904–1926)
Sebestyén Ilona
(h. 1932–1955)
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Vass Viktor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vass Viktor, Práger János Viktor, névváltozata: Vas Viktor (Szombathely, 1873. május 8.[2]Budapest, Józsefváros, 1955. január 30.)[3] magyar szobrász.

Élete

[szerkesztés]

Práger József (1841–1911) molnár és Pánok Terézia fiaként született. Tanulmányait Bécsben, az Iparművészeti Akadémián végezte, majd hat éven keresztül Viktor Oskar Tilgner mellett dolgozott. 1901-ben Budapestre költözött, 1909-től a Műcsarnok kiállításainak is résztvevője volt. A Százados úti művésztelep egyik kezdeményezője volt, 1911-től egészen haláláig munkálkodott itt.

Művei között közel háromszáz síremlék, harminc hősi emlék szerepel, többek között: az Eigel, a Kleés, a Rémy, a Marschall család síremléke, illetve a Watterich és a Wörner család síremléke (Philipp Istvánnal) a Fiumei Úti Sírkertben áll. Továbbá Jászberény, Albertfalva, Nagytétény hősi emlékei is az ő munkái. A zugligeti Szent Család-plébániatemplom bejárata felett található reliefen saját magát és családtagjait is megörökítette a szobrász.

Családja

[szerkesztés]

Első házastársa Kubovszky Anna Mária Ludovika (1881–1926) elárusítónő volt, akit 1904. november 14-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[4] Második felesége a nála húsz évvel fiatalabb Sebestyén Ilona volt, akivel 1932. január 9-én kötött házasságot.[5]

Gyermekei:

  • Vas Borbála Anna Mária (1906–1978)
  • Vas Margit Gizella Hermina (1907–1984)
  • Vas Győző Lajos (1912–1990)

Köztéri művei

[szerkesztés]
  • Rapaics Radó síremléke (1911, Szeged, Belvárosi temető)
  • Tiszti hősi emlékmű (kő és bronz, 1928, Budapest, VIII. kerület, Ludovika-kert)
  • Fekvő nő korsóval (műkő szobor, 1929, Budapest, XI. kerület)
  • Pázmány Péter (kőszobor, 1930, Szeged, Pantheon)
  • Hegedűs Gyula (bronz mellszobor, 1933, Budapest, Vígszínház előtt, 1952 óta a színház előcsarnokában)
  • Hősi emlék (bronz, mészkő, 1934, Budapest, XXII. kerület, Nagytétényi út 263.)
  • Albertfalvai hősi emlék (mészkő, márvány, 1941, Budapest, XI. kerület, Fehérvári út 219.)
  • Bolyai János (kő mellszobor, 1952, Budapest, Városliget)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]