Vancouver (Washington)
Vancouver | |
Fentről balra: A város Oregon felől; House of Providence; Old Apple Tree Park; Fort Vancouver; Esther Short Park; Vancouver Barracks | |
Mottó: „A colorful past, a bright future” („Színes múlt, fényes jövő”) | |
Közigazgatási adatok | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Állam | Washington |
Megye | Clark megye |
Rang | megyeszékhely |
Alapítás éve | 1825 |
Névadó | George Vancouver (ember) |
Polgármester | Anne McEnerny-Ogle[1] |
Irányítószám | Lista 98607, 99660–99664, 99682–99684 |
Körzethívószám | 360 |
Testvérvárosai | Lista Dzsójó |
Népesség | |
Népesség | 190 915 fő (2020. ápr. 1.)[2][3] |
Népsűrűség | 1281,5 fő/km²[4] |
Háztartások száma | 73 427 |
Egy főre jutó jövedelem | 33 713 $ |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 52 m |
Terület | 135,84 km² |
- ebből vízi | 9,59 km² |
Időzóna | Pacific Time Zone UTC−08:00 |
Azonosítók | |
GNIS | |
GeoNames | 5814616 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 37′ 52″, ny. h. 122° 40′ 18″45.631111°N 122.671667°WKoordináták: é. sz. 45° 37′ 52″, ny. h. 122° 40′ 18″45.631111°N 122.671667°W | |
Elhelyezkedése Clark megyében | |
Vancouver honlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vancouver témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vancouver az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Clark megyéjében elhelyezkedő város, a megye székhelye. A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 161 791 lakosa van.
A városban található a Clark Főiskola[5] és a Gateway Szeminárium papnevelő intézet székhelye,[6] valamint a Washingtoni Állami Egyetem egyik kampusza is.[7]
A város tankerületei a Vancouver Public Schools és az Evergreen Public Schools; előbbi a nyugati,[8] míg utóbbi a keleti[9] városrészek iskoláinak fenntartója. Vancouverben működik a Washingtoni Siketek Iskolája,[10] illetve a Washingtoni Vakok Állami Iskolája is.[11]
Története
[szerkesztés]A térségben egykor a chinook és klickitat indián törzsek faházai álltak.[12] A régiót előbbiek „Skit-so-to-ho”, utóbbiak pedig „Ala-si-kas” néven említették; a kifejezések jelentése „az iszapteknősök földje”.[13][14] William Robert Broughton 1792-ben érkezett ide; a himlőjárvány miatt az őslakosok fele elhunyt; később a kanyaró, malária és influenza tovább csökkentette számukat.[12]
Meriwether Lewis szerint a terület „az egyetlen letelepedésre alkalmas hely a Sziklás-hegységtől nyugatra”.[15] Az első európai telepesek 1824-ben, a Hudson’s Bay Company szőrmekereskedő helyének megalapításakor érkeztek ide. A területet az amerikaiak és britek közösen használták; a későbbi határvitát az 1846-os oregoni egyezmény zárta le, amely a területet kizárólagos amerikai használatba adta. Henry Williamson 1845 előtt megalapította Vancouver Cityt,[16] amelyet 1850-ben Amos Short Columbia Cityre nevezett át.[17] A település végül 1855-ben vette fel mai nevét. Vancouver 1857. január 23-án kapott városi rangot.[18] A törvényhozás 1859–1860-as ülésszakának rendelete alapján Vancouver rövid ideig Washington Territórium fővárosa volt.[19][20][21] Ulysses S. Grant 1852 szeptemberétől 15 hónapon átt barakkfelügyelő volt.[22]
Az Interstate híd 1917-es átadása[23] előtt Vancouverben három hajógyár működött.[24] A Pearl Harbor elleni japán támadást követően Henry J. Kaiser tulajdonába került hajógyárak a második világháború során 130 000 embernek adtak munkát.[25]
Vancouver és a környező települések közt több alkalommal voltak konfliktusok a város nagy méretű növekedése miatt.[26]
Elnevezése
[szerkesztés]Mind a washingtoni, mind a kanadai Vancouver névadója George Vancouver tengerésztiszt. A washingtoni várost északi szomszédjánál korábban alapították és 29 évvel előbb kapott városi rangot. A félreértések elkerülése érdekében javasolták a déli település nevének Fort Vancouverre való módosítását. A helyiek a várost „The ’Couv”[27] és „Vantucky” neveken becézik; utóbbit gyakran negatív kontextusban használják.[28][29][30][31]
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb).[32]
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,8 | 22,8 | 28,3 | 32,2 | 37,2 | 40,6 | 41,1 | 38,9 | 39,4 | 32,2 | 21,7 | 17,8 | 41,1 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 8,2 | 10,6 | 13,3 | 15,6 | 19,4 | 22,2 | 25,6 | 26,1 | 23,9 | 17,2 | 11,1 | 7,8 | 16,8 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 0,0 | 0,6 | 2,8 | 4,4 | 7,2 | 10,0 | 11,7 | 11,7 | 8,9 | 5,0 | 2,8 | 0,0 | 5,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −22,2 | −19,4 | −7,8 | −5,0 | −2,2 | 1,1 | 2,8 | 2,2 | −2,2 | −7,2 | −16,1 | −23,3 | −23,3 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 150 | 115 | 107 | 81 | 69 | 49 | 18 | 19 | 41 | 86 | 165 | 163 | 1063 |
Forrás: The Weather Channel[33] |
Népesség
[szerkesztés]Népesség különböző években | |||
---|---|---|---|
Év | Népesség | Vált. (%) | |
1880 | 1 722 | ||
1890 | 3 545 | 105,9% | |
1900 | 3 126 | −11,8% | |
1910 | 9 300 | 197,5% | |
1920 | 12 637 | 35,9% | |
1930 | 15 766 | 24,8% | |
1940 | 18 788 | 19,2% | |
1950 | 41 664 | 121,8% | |
1960 | 32 464 | −22,1% | |
1970 | 41 859 | 28,9% | |
1980 | 42 834 | 2,3% | |
1990 | 46 380 | 8,3% | |
2000 | 143 560 | 209,5% | |
2010 | 161 791 | 12,7% | |
2019 (becsült) | 184 463 | [34] | |
Népszámlálási adatok[35] 2015-ös becslés[36] |
A 2010-es népszámláláskor a városnak 161 791 lakója, 65 691 háztartása és 40 246 családja volt. A népsűrűség 1281,5 fő/km2. A lakóegységek száma 70 005, sűrűségük 554,5 db/km2. A lakosok 80,9%-a fehér, 2,9%-a afroamerikai, 1%-a indián, 5%-a ázsiai, 1%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 4,3%-a egyéb, 4,8%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 10,4% ( )
A háztartások 31,9%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 42,6% házas, 13,2% egyedülálló nő, 5,5% egyedülálló férfi, 38,7% pedig nem család. 30% egyedül élt; 9,9%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,43 személy élt; a családok átlagmérete 3,02 fő.
A medián életkor 35,9 év volt. A város lakóinak 24%-a 18 évesnél fiatalabb, 9,4% 18 és 24 év közötti, 28,9%-uk 25 és 44 év közötti, 25,3%-uk 45 és 64 év közötti, 12,4%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 48,8%-a férfi, 51,2%-a pedig nő.[37]
Gazdaság
[szerkesztés]Washington államban nincs személyi jövedelemadó; az ingatlanadó alacsonyabb az országos mediánnál, a forgalmi adó viszont magasabb annál.[38] Oregon nem vet ki forgalmi adót, a jövedelemadó viszont jóval magasabb a washingtoninál.[39] Mivel az Oregonban munkát vállalók az ottani jövedelemadót kötelesek fizetni, számos vancouveri Portlandben vásárol, viszont Vancouverben él és dolgozik.[40]
Miután az erdőket kitermelték, egyre jelentősebb lett a szolgáltatóipar. Vancouverben található a Nautilius, a ZoomInfo, a Papa Murphy’s Pizza, valamint a The Holland (a Burgerville étteremlánc anyavállalata) székhelye.[41]
Vancouver kikötője évente 400 óceánjárót fogad. A létesítmény területén egykor olajszállító központ megnyitását tervezték,[42] azonban a kormányzó 2018 februárjában a projektet leállította.[43]
Revitalizáció
[szerkesztés]1997-ben a város az Interstate 5-től nyugatra és az Evergreen Boulevardtól délre fekvő terület átalakítása mellett döntött. A projekt keretében a 2000-es évek elején az Esther Short Park körül számos társasház épült.
2016-ban a Boise Cascade egykori papírgyárának helyén[44] másfél milliárd dollár értékben 3300 lakás épült és 92 ezer négyzetméternyi kereskedelmi célra használható terület jött létre.[45] A megnyitón több mint tizenötezren vettek részt. A 2017-ben elfogadott „ Redevelopment of Terminal One” projekt keretében átalakítják a kikötőt[46] és szabadtéri piacot létesítenek.
A Columbian napilap új irodaháza 2008-ban nyílt meg, azonban az újság 2010 elején csődbe ment. Az épületben ma a városháza működik.[47]
A Fort Vancouver Regional Library District új könyvtára 2011-ben nyílt meg.[48]
Kultúra
[szerkesztés]A huszonegyedik század elején a város a kulturális élet megújítása mellett döntött. 2010-ben művészek és galériatulajdonosok részvételével havi fórumokat tartottak. 2014-ben a belvárosban művészeti negyedet létesítettek.[49]
A Day Hillborn által tervezett, 1936-ban megnyílt Kiggins Színház névadója J. P. Kiggins vállalkozó és politikus, aki 1908 és 1935 között összesen 15 éven át volt a város polgármestere. A létesítmény 2011-től közösségi térként üzemel. A település szimfonikus zenekara 1972-ben alakult meg.[50]
A 2006 óta minden júniusban megrendezett Recycled Arts Festivalon bemutatott alkotások legalább 75%-ban újrahasznosított anyagokból készülnek.[51] Az 1960-as évek óta megrendezett július 4-ei tűzijáték a térség egyik legnagyobbika volt; a 45 perces programon átlagosan hatvanezren vettek részt. A főszervező halála és a magas költségek miatt 2009-ben a bemutatót nem tartották meg;[52] a következő, 2010-es esemény a korábbiaknál rövidebb volt, és 35 ezren vettek részt rajta.[53]
A 4 Days of Alohát (más néven Hawaiian Festivalt) július végén rendezik meg több helyszínen. A 2012-ben Deva Yamashiro által alapított programsorozat Hawaii-t mutatja be.[54] Augusztus végén rendezik meg a Vancouver Wine and Jazz Festivalt, amely az északnyugati régió legnagyobb dzsesszfesztiválja.[55][56]
Közlekedés
[szerkesztés]A város közúton két autópályán (I-5 és I-205), valamint négy állami országúton (SR 14, SR 500, SR 501 és SR 503) közelíthető meg.
A térség közösségi közlekedését a C-Tran biztosítja, melynek egyes járatai Portlandet is lefedik.[57]
A huszadik század végén a TriMet által üzemeltetett Metropolitan Area Express egy járatát Vancouverig hosszabbították volna.[58] A népszavazás során a javaslat elbukott, azonban az utóbbi időben az ellenzők tábora csökkent, így a város újra vizsgálja a hosszabbítás lehetőségét.[59][60] A sárga vonalnak végül csak a Portlanden belüli szakasza épült meg, azonban meghagyták a hosszabbítás lehetőségét.[61] A magas költségek miatt az Oregont és Washingtont összekötő hidat sem újították fel.[62]
Vancouver vasútállomáson az Amtrak által üzemeltetett Amtrak Cascades, Coast Starlight és Empire Builder járatokra lehet felszállni.[63]
A helyi repülőtér[64] a belvároshoz közel található; kereskedelmi járatok onnan nem indulnak.
A város képviselőtestülete 2008-ban 5–1 arányban megszavazta azt a rendeletet, melynek értelmében kerékpárt, gördeszkát, rollert, görkorcsolyát és hasonló eszközöket nyilvános helyen használva kötelező bukósisakot viselni. A javaslatot sokan ellenezték; szerintük a helyi erőforrások pazarlása mellett korlátozza a személyes szabadságot. A polgármester erre a következő választ adta: „…átkozott statisztikák. Támogatom az intézkedést.”[65][66]
Nevezetes személyek
[szerkesztés]- Alina Cho, újságíró[67]
- Chuck Palahniuk, író[68]
- Don Bonker, politikus[69]
- Frances Yeend, operaénekes[70]
- Garrett Grayson, NFL-játékos[71]
- Gerry Staley, baseballjátékos[72]
- Greg Biffle, NASCAR-versenyző[73]
- Greg Peach, CFL-játékos[74]
- Hugo McCord, bibliatudós[75]
- Isaac Scott, zenész[76]
- Jason V. Brock, író[77]
- Jeffrey C. Wynn, geofizikus[78]
- Kathi Wilcox, zenész[79]
- Lars Larson, műsorvezető[80]
- Linda Garcia, környezetvédelmi aktivista[81]
- Lon Simmons, sportkommentátor[82]
- Mary Barnard, költő[83]
- Michael Roos, NFL-játékos[84]
- Randy Myers, baseballjátékos[85]
- Ricky Simon, harcművész[86]
- Ron Larson, író és matematikus[87]
- Scott Mosier, producer[88]
- Seth Aaron Henderson, divattervező[89]
- Tamina Snuka, pankrátor[90]
- Taylor Williams, baseballjátékos[91]
- Tina Ellertson, labdarúgó[92]
- Tonya Harding, műkorcsolyázó[93]
- Ulysses S. Grant, az USA 18. elnöke[94]
- Val Ogden, politikus[95]
- Westley Allan Dodd, sorozatgyilkos[96]
- William F. Nolan, író[97]
- Willie Nelson, énekes[98]
Testvérvárosok
[szerkesztés]Vancouver a Kiotó prefektúrában fekvő Dzsójóval ápol testvérvárosi kapcsolatokat.[99] A perui Arequipával 1961 és 1993 között élt hasonló együttműködés.[99]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mayor Anne McEnerny-Ogle (angol nyelven). City of Vancouver Washington. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Explore Census Data – Vancouver city, Washington. Népszámlálási Hivatal. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ 2010
- ↑ Maps and Directions (angol nyelven). Clark Főiskola. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Pacific Northwest Campus (angol nyelven). Gateway Szeminárium. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ About WSU Vancouver (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Boundary map (angol nyelven). Vancouver Public Schools. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Boundary Maps (angol nyelven). Evergreen Public Schools. [2020. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ About WSD (angol nyelven). Washington School for the Deaf. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ About Us (angol nyelven). Washington State School for the Blind. [2020. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ a b Early Northwest Native People (angol nyelven). City of Vancouver Washington. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ R. Gess Smith: Pacific Northwest Chronology (angol nyelven). Native Sons. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Native Sons of Oregon. (angolul) Oregon Native Son and Historical Magazine, II. évf. 324. sz. (1901) Hozzáférés: 2020. június 18. OCLC
- ↑ John Clark: The Drowning. (angolul) Bloomington (Indiana): Xlibris Corporation. 2017. ISBN 9781524586911 Hozzáférés: 2020. június 18.
- ↑ Pat Jollata: Images of America: Downtown Vancouver. (angolul) Mount Pleasant (Dél-Karolina): Arcadia Publishing. 2004. 42. o. ISBN 0-7385-2959-1
- ↑ Jerry Olson: GLO Surveyor Personal Notes (angol nyelven). Washington State Department of Archaelogy & Historic Preservation, 2014. március 30. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Pat Jollota: Vancouver – Thumbnail History (angol nyelven). HistoryLink.org, 2009. augusztus 7. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Single Vote Robbed Vancouver of State Capitol (angol nyelven). The Columbian. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Kit Oldham: Governor Isaac Stevens selects Olympia as capital of Washington Territory on November 28, 1853. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2003. január 5. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Senate Resolution 8636 (angol nyelven). Washington State Legislature, 2005. június. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Kit Oldham: Captain Ulysses S. Grant arrives at Columbia (later Vancouver) Barracks on September 20, 1852. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2003. február 20. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Phil Dougherty: Columbia River Interstate Bridge opens on February 14, 1917. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2020. január 14. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ World War I Standifer Shipyards, In Vancouver – 1917 (angol nyelven). Old Oregon Photos. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Henry J. Kaiser (1882–1967) (angol nyelven). The Oregon History Project. [2020. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Vancouver’s annexation history (angol nyelven). City of Vancouver Washington. [2006. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Welcome to the ’Couv (angol nyelven). Willamette Week, 2007. március 21. [2010. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Peter Robinson: Fisher Lured to Washington Woods Offering Tax Haven (angol nyelven). Bloomberg, 2012. március 29. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Ossie Bladine: Vantucky meets Tin Pan Alley (angol nyelven). Vancouver Voice, 2009. június 1. [2009. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
- ↑ Cafe offers ’Vantucky Strikes Back’ T-shirts, humor along with coffee (angol nyelven). The Oregonian, 2011. május 17. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Portland’s wacky and wonderful neighboring cities (angol nyelven). Stumped in Stumptown, 2011. március 29. [2012. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Vancouver, Washington (angol nyelven). Weatherbase. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Vancouver, WA (magyar nyelven). The Weather Company. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Population and Housing Unit Estimates Tables (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Census of Population and Housing (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places: April 1, 2010 to July 1, 2015 (angol nyelven). United States Census Bureau. [2016. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Summary File 1 Dataset (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Washington Tax Rates (angol nyelven). Tax Foundation. [2019. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Oregon (angol nyelven). Tax Foundation. [2017. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Josh Goodman: How Two State Tax Systems Have (and Haven’t) Shaped Metro Portland (angol nyelven). PEW Trusts, 2012. április 18. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Vancouver Business Journal Book of Lists 2007, 24. oldal
- ↑ Bruce A. Strombom, Todd Schatzki: Vancouver Energy Project to Generate $2 Billion in Economic Value (angol nyelven). The National Law Review, 2014. szeptember 2. [2018. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Hal Bernton: No oil-train terminal on the Columbia River; Vancouver Energy gives up plan (angol nyelven). The Seattle Times, 2018. február 27. [2018. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ April Baer: New Waterfront Development In Vancouver Breaks Ground (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2016. július 17. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ The Waterfront – Vancouver, USA (angol nyelven). Gramor Development. [2020. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Vancouver City Council approves Terminal 1 Master Plan (angol nyelven). Port of Vancouver, 2017. június 20. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Allan Brettman: City of Vancouver agrees to buy Columbian office building for $18.5 million (angol nyelven). The Oregonian, 2010. június 3. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ History of FVRLibraries (angol nyelven). Fort Vancouver Regional Library District. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Vancouver City Council Minutes – April 28, 2014 (angol nyelven). City of Vancouver Washington, 2014. április 28. [2018. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ History of the VSO (angol nyelven). Vancouver Symphony Orchestra. [2019. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Scott Hewitt: Recycling rocks at annual Recycled Arts Festival in Vancouver (angol nyelven). The Columbian, 2018. június 22. [2019. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Jeffrey Mize: Many mourn loss of Vancouver’s Mr. Fireworks. (angolul) The Columbian, (2019. március 18.)
- ↑ Andrea Damewood: Fourth at the Fort recovers costs, generates warm feelings (angol nyelven). The Columbian, 2010. június 27. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Scott Hewitt: Spirit of ‘Aunty’ lives on at Four Days of Aloha in Esther Short Park (angol nyelven). The Columbian, 2019. július 26. [2019. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Annual Vancouver Wine and Jazz Festival 2011 (angol nyelven). Clark County Live. [2019. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Sue Vorenberg: Vancouver Wine and Jazz Festival draws about 13,500 attendees (angol nyelven). The Columbian, 2012. augusztus 28. [2019. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ C-TRAN Full System Map (angol nyelven). C-Tran. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Bill Stewart: Clark County turns down north–south light rail. (angolul) The Oregonian, (1995. február 8.) A1. o.
- ↑ Foster Church: Vancouver mayor revives discussion of light rail. (angolul) The Oregonian, (2001. március 26.)
- ↑ Don Hamilton: Cities take a second look at light rail Anti-MAX cities reconsider views (angol nyelven). Portland Tribune, 2002. április 18. [2021. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Don Hamilton: Making Tracks to the MAX (angol nyelven). Portland Tribune, 2004. április 30. [2012. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Eric Florip: Voters soundly reject C-Tran measure (angol nyelven). The Columbian, 2012. november 6. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Vancouver, WA (VAN) (angol nyelven). Amtrak. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ KVUO (angol nyelven). AirNAV. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Jonathan Maus: Vancouver passes all-ages helmet law (angol nyelven). BikePortland.org, 2008. február 25. [2019. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Jeffrey Mize: Vancouver city council enacts helmet law (angol nyelven). The Columbian, 2008. február 26. [2008. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Eric Wilson: CNN Is Back to Covering Fashion (angol nyelven). The New York Times, 2011. február 17. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ David Pescovitz: Chuck Palahniuk hid a timecapsule in his former home and the current owners found it (angol nyelven). BoingBoing, 2017. augusztus 8. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Jeffrey Mize: Former 3rd District Rep. Don Bonker decries lack of moral leadership, courage in politics (angol nyelven). The Columbian, 2020. február 9. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Frances Yeend: Silvery-voiced lyric soprano (angol nyelven). The Independent, 2008. május 31. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Garrett Grayson (angol nyelven). 247sports. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Jim Sargent: Gerry Staley (angol nyelven). Society for American Baseball Research. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Paul Valencia: Vancouver’s Biffle meets race fans at PIR (angol nyelven). The Columbian, 2011. július 21. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Greg Peach (angol nyelven). ESPN. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Carl Hugo „Hugo” McCord (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Isaac Scott (angol nyelven). Mississippi MacDonald. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Jason V. Brock (angol nyelven). Smart Rhino Publications. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Jeffrey C. („Jeff”) Wynn (angol nyelven). Fair Mormon, 2011. november. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Frank Tortorici: Bikini Kill’s Kathi Wilcox (angol nyelven). Music Television, 1998. november 18. [2020. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Nick Daschel: Conservative talker Lars Larson opines on Clark County politics, government (angol nyelven). Clark County Today, 2016. október 3. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Nicole Javorsky: How Linda Garcia Stopped an Oil Terminal From Coming to Her Neighborhood (angol nyelven). Bloomberg, 2019. április 29. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Lon Simmons (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Mary Barnard (angol nyelven). Poetry Foundation. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Joe Howell: Michael Roos, Tennessee Titans tackle and Mountain View High (Vancouver) graduate, announces retirement (angol nyelven). The Oregonian, 2015. február 26. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Rich Puerzer: Randy Myers (angol nyelven). Society for American Baseball Research. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Tim Brown: Vancouver native, rising MMA star Ricky Simon scores impressive victory at UFC Fight Night in Jacksonville (angol nyelven). The Oregonian, 2020. május 13. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Kaitlin Parente: Ron Larson Q&A (angol nyelven). USA Today, 2016. március 6. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Scott Mosier (angol nyelven). View Askew Productions. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Kristi Turnquist: Vancouver’s Seth Aaron Henderson makes ’Project Runway’ history (angol nyelven). The Oregonian, 2014. január 10. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Former pro wrestler ‘Superfly’ Snuka dies (angol nyelven). The Columbian, 2017. január 15. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ John Fuccillo: Camas grad Taylor Williams achieved Major League dream after missing two full seasons (angol nyelven). The Columbian, 2017. november 23. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Joshua Hart: Tina Frimpong Ellertson joins coaching staff at Washington (angol nyelven). The Columbian, 2020. március 24. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Taffy Brodesser-Akner: Tonya Harding would like her apology now (angol nyelven). The Seattle Times, 2018. január 10. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Ulysses S. Grant's Vancouver Connections are Highlighted in Free Lecture (angol nyelven). National Park Service, 2017. április 25. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Lauren Dake: Former First Citizen Val Ogden dies (angol nyelven). The Columbian, 2014. április 9. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Bethany Denton: This man admitted to murder and volunteered to die. But executing him wasn’t that simple. (angol nyelven). KNKX, 2019. október 19. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ William F. Nolan (angol nyelven). Smart Rhino Publications. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Stover E. Harger III: Off Beat: Nearly 60 years later, Vancouver still on Willie Nelson’s mind (angol nyelven). The Columbian, 2014. június 22. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ a b Katy Sword: Vancouver and Sister Cities: One and done? (angol nyelven). The Columbian, 2018. február 25. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vancouver, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (angolul)
- Kereskedelmi kamara (angolul)